Beszélő: A sajtó úgy értékelte a megválasztásodat, hogy egy viszonylag ismeretlen képviselő került a frakció élére. Az SZDSZ-en belül azonban már korábban is a párt egyik potenciális miniszterelnök-jelöltjeként emlegettek.

– Erről majd az Országos Tanács dönt. Úgy gondolom, hogy a szokásoknak megfelelően a pártelnök lesz majd a listavezető. Egyébként nekem ilyen ambícióim nincsenek.

Beszélő: A 168 órának adott interjúban említetted, hogy már 1991 őszén, azaz Kis János lemondása után többen megkerestek, hogy fogadd el az elnökjelöltséget.

Az Országgyűlés 22-én, hétfőn este 18.20-kor kezdte meg az egyházak költségvetési támogatásának felosztásáról szóló határozati javaslat vitáját, és 8.35-kor, fél órával „munkaideje” lejárta után, csak kénytelen-kelletlen fejezte be.

A vita költségvetési értelemben igen csekély összegről szólt. Arról, hogy a kis létszámú egyházak, felekezetek támogatására szánt, összesen 120 millió forint 35, vagy csupán 31 felekezet, vallási közösség között osztassék-e fel.

A vita mégsem volt kisszerű.

Isten csodája


A Magyar Út a nemzeti szellemű keresztény középosztály létrehozását tartja céljának, amely hitelesen birtokolja a politikai hatalmat, már puszta létében hordozza az állandóságot és megbízhatóságot. Így nem volt meglepő, hogy ökumenikus istentisztelet nyitotta a politikai rendezvényt, ahol a plébános úrtól megtudhatták a résztvevők, hogy a magyarokat az teszi európaivá, hogy van istenük. A „Cum Deo pro Patria et Libertate” hármas üzenetét boncolgatva finom határvonalat húzott az „igazi szabadság” és a szabadosság, az anarchia közé.

Sok vád éri az utóbbi időkben a gyakorlatias politikát hirdető pártot (pártokat?), hogy állítólagos ideológiai semlegességük deklarálásával kitérnek olyan állásfoglalások elől, amelyek fontosak ahhoz, hogy ne kerüljenek veszélybe a demokratikus intézmények, és fennmaradjon az állam demokratikus működése.

A Köztársaság Párt valóban nem kötelezi el magát egyetlen kizárólagos ideológia mellett sem.

Állatorvosi ló

A radai (nagyradai) rosseb (rossz seb) országos hírre tett szert, talán így is lesz a radai tsz-szel is. A kötelező átalakulás igazi állatorvosi lóvá tette a téeszt. Egyrészt az életképtelen tsz-rendszer, másrészt a szabályozatlan mezőgazdasági átalakulás összes kórja, baja kiütközött itt, egyedi sajátosságokkal megtoldva.

Három éve új tsz-vezetés, Herodek Miklós tsz-elnök és Szita Béla főagronómus vette kezébe az irányítást.

A sajtóvarjak összesen hét miniszter nevét vették a csőrükre. A hétből öt (Andrásfalvy, Gergátz, Horváth Balázs, Siklós Csaba és Keresztes K.) távozott, kettő, mégpedig a két kisgazda (Kiss kisgazda és Nagy kisgazda) maradt. Kupa Mihályra nem tippelt senki egyetlenegyszer sem, csupán a Pesti Hírlapban jelent meg egy talányos mondat február 11-én arról, hogy március közepén a kormányátalakítás második, üteme gazdasági csúcsminisztereket is érinthet.

Magyarországon a népesség kevesebb, mint 40%-a érettségizett, és csupán 13%-a diplomás. Ezek az adatok Európában talán csak Albánia adataival összehasonlítva adhatnak okot némi büszkeségre; nemcsak a Nyugat, de a volt szocialista országok jó része is messze jobban áll nálunk e tekintetben. A magyarországi cigányság számára azonban ez a színvonal is csak a távoli, mesés jövőben érhető el. Az érettségizettek aránya közöttük 0,5% körül lehet, a diplomások arányát pedig csak tízezrelékekben lehetne kifejezni.

Az elsőfokú ítélet Eörsi Mátyás perében – írtuk 1992. december 12-i számunkban – nemcsak Eörsit mentette fel, de felmagasztalta Horváth Balázst is, kimondván róla, hogy belügyminiszteri, helyettes miniszterelnöki tisztjéhez méltó módon fontolgatta, milyen eszközökkel szüntesse meg a taxisblokádot. Fontolgatása eredményeképpen 1990. október 26-án kilátásba helyezte, ha a taxisok déli tizenkét óráig nem hagyják el a közlekedési csomópontokat, a rendőrség fogja helyreállítani a rendet.

Az alábbi párbeszéd 1993. január 18-án hangzott el.

„Vasutas: Tisztelt miniszter úr! A lakossági fórum előtt egy héttel írásban eljuttattuk önhöz kérdéseinket. De ön a bevezetőjében még csak nem is utalt ezekre a kérdésekre. A vasutasság jó közérzete fontos belpolitikai tényező. A decemberi vasutassztrájk veszélyeztette volna a belpolitikai stabilitást.

A két kötetben tetemes átfedések vannak: a Jelcin-dosszié több mint húsz kulcsfontosságú dokumentuma ott van a Móra-kötetben is, ám ott vannak olyan iratok is, amelyek a Jelcin-dossziéból hiányoznak, s amelyeknek meglétét Litván György csak feltételezheti kötetük előszavában.