Skip to main content

Belföld


Valamikor, amikor még urak voltak az urak, a parlamentben lezárhatatlan vitákat a párbajteremben intézték el. Feljelenteni a sértőt sokkal kevésbé elegáns. Párbajban sebet kapni a bátorság jele. Egy feljelentést elbukni – csak hasraesés.

A politika folytatása

A miniszterelnök megóvhatta volna magát ettől, ha nem próbálja a politikát a büntetőjog eszközeivel folytatni. Idén nyáron először történt meg, hogy a kormány két képviselő -– Eörsi Mátyás és Torgyán József – ellen büntető feljelentést tett.





– Lesznek kérdések, vagy monológot kell mondanom?

Beszélő: Egyetlen kérdést teszek fel, a válasz lehet monológ, legfeljebb közbekérdezek. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy megvolt a választás, s a Fidesz kezdeményezheti a kormányalakítást…

– És nem is kell koalíciót alakítania?

Beszélő: Nyilván kell, de most ne firtassuk, hogy kikkel.

– Mert a koalíció összetételétől nagymértékben függ, hogy mit lehet csinálni, és mit nem. Tehát egy olyan koalícióról van szó, amelyiktől nem függünk?









Egy héttel az 1990-es választások előtt a Szabad Demokraták Szövetsége röplapot adott ki, amelyben felsorolta, mi az, amit azonnal megtesz, ha kormányra kerül. A szöveget (amelyet dokumentumként újra közlünk), szerkesztőségünk december közepén elküldte a három parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt vezetőjének. Levelünkben azt kértük tőlük, foglalják össze, mi az, amit a választások után esetleg kormányra kerülve különösen sürgető feladatnak vélnek.


A tandíj hallgatói körökben eleve elítéltetett, mint a kormányzat újabb csalárd pénzszerzési akciója. Az információval jobban ellátott képviseleti szerv, a Közgáz Hallgatói Tagozatának nyilatkozata nem tükrözi a hallgatók merev elutasítását, ami a képviselők és képviseltek viszonyában nem is olyan szokatlan.

„A tandíj bevezetése önmagában nem elfogadható, egy olyan rendszer kialakítására viszont, amelyben értelme van és elfogadható a tandíj, nem elég háromnegyed év.


Interjú dr. Gegessy Ferenccel, Ferencváros polgármesterével


Beszélő: A rehabilitációs program nyilván csak akkor vonzza a befektetőket, ha garantálható, hogy a terület egészének rehabilitációja hat év alatt valóban megtörténik. Arra viszont nincs garancia ezen a kiszámíthatatlan fővárosi ingatlanpiacon, hogy erre az ingatlaneladásokból meg lehet teremteni a fedezetet. Múlt heti cikkünk szerzője Öntől is és az akciót bonyolító SEM IX. Rt. vezérigazgatójától is úgy értesült, hogy ennek a lehetősége nagyon is reális. A hiányzó tőke pótlására az önkormányzatnak nincs fedezete.


A jegyzőkönyv birtokában Dercze Tamás polgármester (SZDSZ) és Nagy István szociális ügyekért felelős alpolgármester (Fidesz) felkereste Demszky Gábor budapesti főpolgármestert. Elmondták, hogy a vizsgálat olyan súlyos szabálysértésekben találta elmarasztalhatónak Mezei Györgyöt, a családsegítő központ vezetőjét, hogy a fegyelmi eljárás elkerülhetetlen. A fegyelmi bizottság a vizsgálat eredményei alapján természetesen minden elfogultságtól és befolyásolástól mentesen fog majd dönteni, de a feltárt rendkívül súlyos mulasztások ismeretében a végeredmény nem lehet kétséges.

Egy önkényes főbérlő története


Lólé Jánost, mint önkényes lakásfoglalót, december 8-án hat gyermekével kiköltöztetik ebből a 62 négyzetméteres kispesti lakótelepi lakásból, amelyet 1982-ben utalt ki neki a kerületi tanács, és amelyhez – a kerületi IKV nyilvántartása szerint – most is érvényes lakásbérleti szerződés fűzi. Igaz, hogy, az érvényes szerződést zárolták, az érdekeltnek nem, csupán a közbenjáró országgyűlési képviselőnek mutatták meg.


Új választásokról dönthet népszavazás

A Fidesz az alkotmány parlament feloszlatására vonatkozó passzusaira és a képviselők visszahívhatatlanságára hivatkozva érvel a népszavazási kezdeményezés ellen. Az 1989. évi XVII. törvény szerint viszont országos népszavazást lehet tartani minden olyan döntésről, ami egyébként az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A népszavazás azután az adott kérdésben kötelezi az Országgyűlést, tehát a népszavazás eredményével ellentétes döntést már nem hozhat. (4.



Szeles-esős novemberi nap. A családsegítő központ fogadóhelyisége tele szegényekkel, akik már az őszi lakásrezsit sem tudták kifizetni. Sokan közülük az idén még nem fűtöttek be. Ismerve anyagi helyzetüket, 10 mázsa fára sem nagyon telik. A szociális munkások tehetetlenek, csak a szegénybarát télben bíznak. De már érkezik is a segítség egy tévéstáb képében. A riporter az elszegényedőket szeretné megtanítani a szegények túlélési praktikáira.


A látható háború

Itt, a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóság gyakorlóterén bezzeg látni a háborút. „Velünk szemben, a gazdasági épület előtt húzódik az államhatár – mutatja a gyakorlat szóvivője –, lila füst jelzi a fegyveres csoport betörésének helyét. A piros füsttel jelzett helyen határőrségi objektum látható, ahol objektumőr katonák foglalnak helyet. A kötelék már harcban áll az ellenséggel. Az időközben megérkező akciószázad parancsnoka a bal oldali épület mögött állítja fel a két löveget, amellyel a páncélozott célt fogja megsemmisíteni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon