A Martin Luther King Egyesület közlése szerint a múlt év végén, december 30-án és 31-én a budapesti V. kerülethez tartozó Kecskeméti utcai rendőrőrsön legalább tizenkét arab férfit vertek meg brutálisan. A Váci utcai valutakereskedők elleni – egyébként a Martin Luther King Egyesület által is szorgalmazott fellépés – sajátos formáját találta meg a belvárosi rendőrőrs: a megfigyelt személyeket a sétálóutca közepére állított rendőrautóba tuszkolták a közönség érdeklődése közepette, majd bevitték az őrsre.

Előző számunkban közreadtuk a Magyar Rádió alelnöke által pusztulásra ítélt műsorok listáját (Csendpróba, Beszélő, 1993. január 30.). „A listával kapcsolatban meg kell említenünk mint bizonytalansági tényezőt, hogy nem minden műsor van ott, ahonnét a tervezet ki akarja söpörni…” – figyelmeztettük az olvasót már a múlt héten. Azóta volt időnk, hogy egy kicsit utánanézzünk a dolgoknak.

A dr.

Rend, rendőrség


Minél nagyobb a személyes szabadságjogok köre, annál kedvezőbb a terep a bűnözésre… Most – és az elmúlt évtizedek után ez természetes – a személyi szabadságjogok erősítésén fáradozunk, de tudnunk kell, hogy másféle spekulációk – épp a bűnözéstől való félelem következtében – a nemzetközi irodalomban már felvetik a személyi szabadságjogok korlátozásának gondolatát.

(Köztársaság, november 13.)

Idegenek, etnikumok

Magyarország megúszta a vendégmunkáskorszakot, amely idegen etnikum nagyarányú befogadásával jár.

A fővárosi rendőrök jelentősebb csoportjai ismerkedtek az alternatív szórakozóhelyek világával és közönségével a hét végén. Az ismerkedés pénteken este 11 óra után kezdődött a Narancs Alapítvány Egocentrumában, a Lőrinc pap téren. Az Egocentrumban ilyenkorra általában elül már a hangzavar, nem is szokták őket feljelenteni a környékbeli lakók, de ez a péntek kivételes nap volt. Este tizenegy után is bömbölt az AC/DC, telt ház volt, kb.

Ki a lavórból!?

Az MDF centruma természetszerűen az egységet hangsúlyozta. Maga a miniszterelnök azonban korántsem hangsúlyozta túl. „Ez az összetételű elnökség többségében kifejezi azt a politikát, amit vállalok…” (Idézi a 168 óra.) Világos beszéd: az egység annyit jelent, hogy a miniszterelnöknek, a kormánynak biztos többsége van az MDF-elnökségben, a vele szembefordulókat csak öt fő képviseli, akiket mindig, minden alkalommal le fognak szavazni.

Nem kétséges, hogy egy kontinens közepén elterülő ország katonai védelme szempontjából az egyik meghatározó tényező a légtere őrzésének képessége. Különösen igaznak tekinthető ez a megállapítás most, a huszadik század utolsó évtizedében, amikor repülő támadóeszközök sokasága – pilóta vezette harci repülőgép, robotrepülőgép, ballisztikus rakéta állhat – az ország potenciális ellenfeleinek rendelkezésére.

Mikor tekinthető egy ország légvédelme kielégítőnek?

Beszélő: Januári 1. és 3. számunkban a parlament három ellenzéki pártjának vezetői válaszoltak lapunk kérdésére: hogyan kezdenének kormányozni, ha pártjuk megnyerné az 1994-es választást. Hogyan kezdené a Köztársaság Párt elnöke?

Köztársaság Párt, köztársasági elnök

– Nem akkor kezdenék hozzá. Meggyőződésem, hogy ’94-ben az emberek ismét megszólíthatóak lesznek. Lesznek annyian a választáson, mint a ’90-esen, sőt. A bizalmat is meg lehet nyerni ’94-ben, fokozott, odafigyelő bizalmat lehet szerezni.

A Jurta szellemisége miatt aggódó igazgatót és társait azzal vádolják, hogy 1992. július 16–18. között fogva tartottak és különös kegyetlenséggel megöltek egy embert a színház alagsorában.

Romhányi – akinek a Riadó főszerkesztője szerint „a 80-as évek végén a hívó szavára a Jurtában gyülekeztek a felszínre törő ellenzéki erők” – politikai fogolynak mondja magát, és „Jurta-beli meghurcoltatását politikai ügynek tekinti”.

Laki Mihály: Egyre erősebb az a meggyőződésem, hogy ’89 végéig, ’90 elejéig Magyarországon peresztrojkában vagy szuperperesztrojkában gondolkoztunk. Nekem legalábbis egyértelműen az volt a meggyőződésem, hogy a legjobb esetben sem dől össze a Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország a finnekéhez hasonló státust fog kapni, melyben kezdetleges többpártrendszer lesz, erős szovjet dominanciával.

Egy Bulányi-esten Ladocsi Gáspár esztergomi teológiai tanár azt találta mondani, „hogy a Szentírás, a Biblia, egyedül a katolikus egyházat illeti meg, mert azt a katolikus egyház hozta létre. Mi jogon használják mások, holott nem az ő könyvük?”

A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy mi veszélyezteti inkább a lelkiismeret, a vallás szabadságát: a szekták léte, vagy a nagyegyházak némely vezetőjének az a törekvése, hogy egyházának államegyházi pozíciót biztosítson?