Eredeti előterjesztés

Szegeden 1992. november 26-án született az a határozat, amelyben az önkormányzat közgyűlése megbízza az Oktatási és Ifjúsági Bizottságot egy tervezet elkészítésével, aminek tartalmaznia kell az új tanévben a városi önkormányzat összes iskolájában indítandó elsős osztályokat szám szerint, valamint az esetleges összevonások során a 2–8.

32 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a parlament vizsgálatot indítson Boross Péter belügyminiszter, Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány és Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitány tevékenységének tisztázására.

Nekem legjobban a magnó tetszett. Világos, valódi disznóbőr táskájában, elefántcsontszínú műanyag fedlapjával, az egyes elemeket behatároló aranyszín lécek csillogásával maga a technikai elegancia. Jó nehéz lehet (noha korához képest – a hatvanas évek elején készülhetett – kicsiny méretű), bizonyost fadobozba épített elektroncsövekből áll. Orsós természetesen. Mellékletül: három szalagot, kis szürke kartonpapír dobozban mikrofont, zsinórokat, tartalék biztosítékokat adnak vele. Minden megvan: a gép látnivalóan használatlan. A magnetofon Kádár Jánosné hagyatékának 388.

Szuverén állam – szuverén döntés


Fűrész Klára: Az állampolgársághoz való jogot nemzetközi jogi egyezmények szabályozzák, amelyeknek Magyarország is részese. Az állampolgársághoz való jog nem alanyi jog: egy embernek nincs joga bármely állam állampolgárságára. Ugyanakkor a meglévő állampolgárság, az már alanyi jog, védett helyzet, megszűnését tehát az állam csak ezt tekintetbe véve szabályozhatja. Az 1957. évi V. törvény ezt az elvet sértette, nem ismerte el a létező állampolgársághoz való jogot.

Az elmúlt három évben a Honvédelmi Minisztérium főként önmaga átszervezésével foglalkozott. Így 1990 májusa óta a Magyar Honvédség – a jelentős létszámcsökkentéstől eltekintve – sokkal kisebb mértékben változott meg, alakult át, mint az indokolt lett volna.

„Pedig a sport sokkal fontosabb, mint azt a pártok, beleértve az SZDSZ-t is, gondolják” – mondta Nádori László (SZDSZ), a parlament sportbizottságának elnöke. „Azon túl, hogy edzett, egészséges ifjúság nélkül nem működhet jól egy ország, a sport jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban is óriási. A nagyhatalmak a hidegháború fagypontján is fenntartották a sportkapcsolatokat.

Miről is van szó? Lukács Tamás, Kováts László és Salamon László kormánykoalícióhoz tartozó képviselők és Czoma László független képviselő a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosítására tettek javaslatot. Ennek lényege, hogy az egyházak nyilvántartásba vétele ezentúl csak a Fővárosi Bíróság közreműködésével lenne lehetséges; egyháznak olyan sokadalom minősülne, mely legalább tízezer természetes személyt ölel magába, vagy legalább száz éve működik Magyarországon. Ez esetben nincs létszámkorlátozás.

Nem túlságosan nehéz a dolgunk, mert a tanácskozás mintegy ötven résztvevője között ott volt a Beszélő néhány többé-kevésbé állandó szerzője és barátja is, mint például Dalos György, Bródy András, Heiszler Vilmos, Forgács Pál, Őry Csaba, ifj. Donáth Ferenc, továbbá többen az SZDSZ szociálliberális platformjából. Ott volt természetesen Király Zoltán, szerkesztőink képviselőtársa is, aki az egyik szociáldemokrata párt (a demokratikus) elnöke. A megjelentek három kérdéskört vitattak meg. Az első: „A társadalom és intézményeinek válsága.”  Az előadók G.

Katona Tamás államtitkár úr év elején meghirdetett zsoldos-toborzójának eddig nem volt átütő sikere a professzionális sajtótermelők körében. Most azonban sikerült áttoborozni az MDF egykori zászlóshajójából, a süllyedőfélben lévő Magyar Fórumból a szerkesztőség kétharmadát. Annak a szerkesztőségnek a kétharmadát, amely már tavaly októberben testületileg felvilágosult: „…világosan látjuk, hogy a bajok gyökere az, hogy az MDF egyik szárnya sorozatosan elárulja a másik szárnyat; feljelenti, címkézi, és alkukat köt olyanokkal, akikkel, lám, nem lehetséges a tisztességes megegyezés.

A Honvédelmi Minisztérium több mint egy évvel ezelőtt határozati javaslatot terjesztett be a honvédelem alapelveiről és főbb feladatairól. Maga a határozati javaslat nem hordozott sok információt, ellenben melléklete igen sok vitára adott okot.

Egyáltalán tisztázatlan volt az írás műfaja: nem lehetett tudni, hogy rosszul sikerült esszéről, negyedéves jelentésről, katonapolitikai elemzésről, doktrinális elemekről, kívánságlistáról, avagy szolgálati szabályzati szövegről van-e szó.