Skip to main content

Belföld


Az ÉT december 21-i megállapodása szerint a tárca nem emelheti 1993-ban a lakossági villamos energia árát. A minisztérium megkísérelte egy könnyed mozdulattal áthúzni ezt a megállapodást (Beszélő, március 27.).

Fiaskó

A mostani ÉT-ülésen az IMF-re, a legfőbb mumusra hivatkozott, de ez a szakszervezeteket nem hatotta meg. A Nemzetközi Valutaalap nem szólhat bele ilyen szinten a kormány energiapolitikájába, mondták a szakszervezeti vezetők.




Interjú P. Szabó Józseffel, a Kossuth adó főszerkesztőjével


Beszélő: Úgy tűnik, hogy az új műsorstruktúra bevezetése után ismert rádiós személyiségek műsor nélkül maradnak.

P. Szabó József: Nem maradnak. Ezt szeretném határozottan leszögezni, hogy minden arra alkalmas munkatársnak műsora kell, hogy legyen, mindenki kap műsoridőt, ha van ötlete, és én mindig is ragaszkodtam ahhoz, hogy senkit ne bocsássanak el, kivéve természetesen, ha valaki alkalmatlan.

Beszélő: Én nem tudok róla, hogy például a Rádai Eszternek lenne műsorideje, és azt hiszem, ő sem tud róla.

P. Sz.






avagy cuius religio eius regio


Az első halasi iskolaháború 70 évig tartott. 1852-ben kezdődött, amikor Szilády László nagytiszteletű úr rávette a fukar és a kultúrára kevéssé fogékony halasi gazdákat, hogy két pusztájuk jövedelmét ajánlják fel a négyosztályos református algimnázium fenntartására; és 1922-ben végződött, amikor az alapító fiát és utódját, Szilády Áront az egyházi hatóságok fegyelmi vizsgálata alól feloldotta a halál, a gimnáziumépítésre felvett kölcsönöket pedig elrendezte az infláció.

Ennek a háborúnak a hőse Szilády Áron. Nincs magyar iskola, amelynek ennyi köze lenne névadójához.


Valki László a magyar–szlovák megállapodásról


Április 7-én aláírták a magyar–szlovák szerződést, amelyben a két fél kötelezi magát, hogy a Duna elterelésével kapcsolatos vitában a hágai nemzetközi bíróságtól kér döntést, és aláveti magát az ítéletnek. Az „alávetési nyilatkozat” több hónapig tartó egyezkedés nyomán jött létre. A szerződést még ratifikálnia kell a két ország törvényhozásának: az egyezmény szövegét a parlamenti beterjesztéssel egyidejűleg hozzák nyilvánosságra. A peres felek három kérdéssel fordulnak a nemzetközi bírósághoz:

1.



Beszélő: A botrány kirobbanása óta semmiféle konkrét információ nem került nyilvánosságra. Ezért szeretném, ha kronológiai sorrendben foglalná össze a történteket.

– Az építőknél kirobbant vagyonbotrány után az Éfedosz elnöke, Somogyi Gyula és főtitkárhelyettese, Sípos Szabolcs lemondott, a pénzügyi vezetőt pedig felfüggesztették állásából, és ezzel párhuzamosan megindult a rendőrségi nyomozás, valamint a VIKSZ-vizsgálat.



1. Felségsértés Nagyvisnyón

Végül is nincs abban semmi különös, hogy nemcsak az országunk legfőbb irányítói (és történészei) között, hanem Nagyvisnyón is akadnak, akik úgy vélik: bizonyos magas állami tisztségeket betöltők élvezzenek védettséget, ne lehessen őket büntetlenül sértegetni. Így gondolkodhattak a helyi általános iskola vezetői is, amikor a közelmúltban fegyelmi eljárást indítottak az egyik kolléganőjük ellen. A nyugdíjas tanítónő Egerből járt ki a falusi gyerekeknek történelmet tanítani.


A Magyar Rádió búcsúja a magyar valóságtól


Szinte napról napra más hírek szivárognak ki a rádiós „Istenek Tanácsából”. Nemrég még úgy volt, hogy az 1992-es műsorrend kirobbanóan sikeres találmánya, a Vendég a háznál nem éli túl a visszarendeződést. Azután úgy volt, hogy beköltözik a Napközbenbe, most éppen úgy van, hogy csökkentett terjedelemben megmarad.

Úgy volt, hogy a Krónika rovatvezetője és rovatvezető-helyettese Pálfy István és Gyuricza Péter lesznek, hiszen úgy volt, hogy a (Krónikát is magában foglaló) Tájékoztatási Főszerkesztőség vezetőjének választását a felettese tiszteletben tartja.


Beszélő-beszélgetés Szabó Iván pénzügyminiszterrel


Beszélő: Ismert, hogy közvetlenül elődjének távozása előtt megszakadtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a további hitelek folyósításáról és a magyar államháztartás konszolidációjáról. Mikor folytatódnak a tárgyalások, és ezeknek során min kíván változtatni?

A tovább nem vihető nyomvonal

Szabó Iván: Április 22–27-e között Londonban leszek az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) évi közgyűlésén és kerekasztal-konferenciáján, majd 28-án megyek át Washingtonba, itt 29-étől tartja közgyűlését a Világbank és az IMF.




A honvédelmi alapelvekről


Minden kompromisszumnak ára van. Az ellenzéki pártok képviselői és szakértői, úgy látszik, megelégedtek a honvédelmi alapelvek gyökeres átfogalmazása és drasztikus megrövidítése helyett azzal, hogy a vitatott részek közül a legfontosabbakat, amelyek a haderő létszámára és a határőrség hovatartozására vonatkoznak, egyetértés hiányában kihagyják az anyagból.


I.

Március 28-án este, hosszú idő után, ismét Pálfy G. István kívánt jó estét A HÉT nézőinek: „Jó estét kívánok! A térség folyamatos és megújuló válságai közepette viszonylag nyugodt hetet tudhat maga mögött Magyarország.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon