Az előterjesztő: a népjóléti miniszter – háta mögött a kétségtelen erőfölénnyel – újabb csapást szándékozik mérni azokra az orvosokra, akik nagy bizalommal támogatták ezt a kormányt, példájukkal befolyásolva betegeiket is.

Egyesületek és kamarák

Világszerte kereskedelmi és szakmai kamarák működnek, utóbbi körbe tartoznak az orvosi kamarák. A jelenleg Magyarországon működő valamennyi kamara lényegében egyesület.

A kamara köztestület, önkormányzati vezetéssel és az egyesülettől eltérő jogosítvánnyal.

A parlament 1993. május 18-i ülésén napirend előtt Zacsek Gyula MDF-es képviselő a gazdakörök státusáról tartott felszólalásában durva személyes támadást intézett Forgács Pál – jelen nem lévő – magyar állampolgár ellen. A képviselő úr Forgácsot egy kalap alá vette Nagy Sándorral, az MSZOSZ vezérével, majd nemes egyszerűséggel „a Soros-alapítvány szakszervezeti felelősének” nevezte.

Beszélő: Szerinted mikor és mivel zárulhat le az MDF válságának ez a mostani szakasza?

Balázsi Tibor: Egyelőre nem úgy néz ki, hogy itt valami is megoldódott volna. Tovább feszülnek az indulatok, az ellentétek ezután a vereséggel felérő győzelem után, amellyel a liberálisok a kizárássorozatból kikerültek. A meccs nincs lefutva, az biztos. A párt válságának a csúcspontjai egyre rövidebb ciklusokban követik egymást.

Az új Fidesz-alapszabály elfogadásával, az SZDSZ jövő heti alapszabály-módosító küldöttgyűlésével ismét lezárul az Országgyűlés (jelenlegi) pártjai fejlődésének egy korszaka. Egy-egy párt alapszabályának időnként illik megújulnia, alkalmazkodnia a parlamenti-politikai, a társadalmi és nem utolsósorban a pártbeli változásokhoz. Orbán Viktor a Fidesz alapszabályvitáját követő sajtótájékoztatón kijelentette: a mai parlamenti pártok alapszabályai, a párton belüli döntéshozó szervek jogosítványai többé-kevésbé hasonlóak.

A hír nem csupán azért gondolkodtatta el e sorok íróját, mert holmi analógiák ingerkedtek vele. (Egyszer már kiadós felháborodást sikerült kiváltania azzal, hogy párhuzamot emlegetett Mezei és a tévé épületéből váratlanul kitiltott Hankiss esete között.

A nemzeti liberálisok Csurka elleni föllépésének és a mérsékelt népnemzetiekkel kiegészült centrum Csurka elleni föllépésének ellentétes a tartalma. Az előbbiek azt mondják: Csurkának távoznia kell, mert az MDF és a kormány nem tudja elfogadni Csurka eszméit. Az utóbbiak azt mondják: Csurkának távoznia kell, mert nem tudja elfogadni a kormányt, amely pedig az ő igazságait is képviseli úgy, ahogy itt és most lehet.

Egyszer – az egyik változatról – hivatalos egyeztető tárgyalások is indultak a minisztérium, a szakszervezetek, a pedagóguskamarák és az önkormányzatok között, de azután ezek is félbemaradtak. A megállapodások – de hát megállapodások voltak-e ezek egyáltalán? – a törvénytervezet következő változatában nem jelentek meg.

A sokoldalú egyeztetés hiánya már a törvény alapelvein is meglátszik.

Az a benyomásom, hogy a magyar közvélemény nem sejti még, hogy milyen mértékben veszélyezteti ez a törvény az értelmiség integritását.

Szabó Miklós: Az MDF – szóba sem jöhet

Beszélő: Egyetért-e Bauer Tamással aki a Népszabadságban megjelent cikkében azt írja: az MDF Csurkáék kiválásával sem válik európai konzervatív jobbközép párttá; így 1994-ben mint koalíciós partner szóba sem jöhet.

Szabó Miklós: Olyan mértékben egyetértek vele, hogy csak azért nem mondom, hogy én is írhattam volna, mert ez nagyképűség lenne ilyen kiváló cikk esetében. Bauer gondolatmenetének összes részlete igaz. Szerencsére nem úgy kellett olvasnom, hogy érveit korábban ne ismertem volna.

Beszélő: Változik-e a társadalomkutató azonosságtudata, ha akadémiai alelnökké nevezik ki?

Pataki Ferenc: Nem különösebben, mert szakmai identitása aligha változik. Emellett az alelnökök kevéssé játszanak meghatározó szerepet az Akadémia változási mechanizmusában. Feltehető, hogy az esedékes változások ezt az alig definiált alelnöki funkciót is módosítani fogják.

– Milyen irányban alakulnak ezek a változások?

– Két egymással összekapcsolódó és egymást feltételező folyamat zajlik.