Mit tehetünk az ellenséggel?

Beszélő: Mi történik, ha az országba erőszakosan idegenek hatolnak be vagy súlyos légtérsértés éri az országot? Mire ad az alkotmány felhatalmazást?

Baraczka Róbertné: Először is meg kell határozni, hogy a behatolás minek is minősül. Ha idegen hatalom fegyveres támadásának, akkor ki kell hirdetni a rendkívüli állapotot. Ettől kezdve az ügy ura a Honvédelmi Tanács, amely egyesíti az Országgyűlés, a köztársasági elnök s a kormány jogkörét.

167/93 Ált. ügyiratszámon egy ablaklopás ügyében tett feljelentésem szerepel 1993. január 25. óta a IX. Kerületi Rendőrkapitányságon. Nem könnyen szántam rá magam a feljelentésre. Azokban a dermesztő januári napokban tízszer is elvesztettem a rendőrség telefonszámát és az előadó nevét tartalmazó kis cetlit. Még hogy én feljelentsek valakit?! Legfeljebb be-, és valamit. Aztán az ember mégiscsak megkeményszik (mint mondtam, fagyott).

Beszélő: Mikor jött létre a Dankó utcai hajléktalanszálló, és mi volt ebben az Oltalom Karitatív Egyesület szerepe?

– Az épületet a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kapta meg az önkormányzattól arra a célra, hogy megvalósítsa oktatási és karitatív elképzeléseit. Magyarországon két metodista hitvallású egyház működik, egyik ezek közül a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az Oltalom Karitatív Egyesület az én személyemen keresztül kapcsolódik az egyházhoz, mivel én lelkész is vagyok, és az egyesületben dolgozók egy része egyházban dolgozó személy.

Beszélő: Eredetileg márciusra tervezték ezt a megmozdulást.

– Valóban, az időzítés jobb is lett volna, hiszen több dolog történt akkor az országban, ami aktualitást adott a gyűlöletkeltés elleni programnak, azonban március 14-én nem tudtuk volna megoldani, hogy ez a békés séta valóban pártsemleges legyen.

Beszélő: Ha a szervezők számításai bejönnek, akkor a jövő heti méreteiben hasonló demonstráció lesz, mint a Demokratikus Charta 1992. szeptember 25-i megmozdulása.

A Hét április 25-i adásában erősen kivonatos formában, tendenciózus vágásokkal ismertették Fodor Tamás (SZDSZ) parlamenti interpellációját a titkos kormányhatározattal létrehozott Szabadművelődési és Művészeti Alapítványról, majd módot adtak Zelnik Józsefnek, a kuratórium elnökének, hogy reagáljon Fodor Tamás őt érintő megállapításaira.

A Magyar Fórum az 1992. évi második számában, január 9-én nyitotta meg Humórum rovatát a Szerencsejáték Rt. támogatásával. Ez a rovat tavaly 48 alkalommal jelentkezett, mindössze négy ízben maradt ki a lapból (először a nevezetes Csurka-tanulmány, másodszor a nevezetes Zacsek-tanulmány, harmadszor az október 23-i, negyedszer a karácsonyi ünnepi anyag foglalta el a helyét). A Humórumban tavaly összesen 480 karikatúra jelent meg, lapszámonként átlagosan tíz.

II. Erzsébet titkos naplójának magyar kiadását mégsem mertem dedikáltatni II. Erzsébettel. Főképp azért nem, mert az olvasása közben (ami nagy szórakozás volt) az a gyanúm támadt, hogy Esterházy Péter írta. A királynőről ugyanis nem hiszem el – hiába volt magyar lány a szépanyja –, hogy ennyire esterházys lenne a stílusa, és ennyire pesti lenne az angol humora. A Beszélőt sem mertem a kezébe adni, csak elmagyarázni próbáltam neki, hogy mi már órákkal a megérkezése előtt riportképet közöltünk az Oltalom Egyesület hajléktalan-otthonában tett látogatásáról.

Lapzártánk pillanatában még tart a parlamentben a magyar–ukrán alapszerződés egyre jobban elmérgesedő vitája, így érdemes felidézni, miként alakult ki az a „kelepce”, melybe a kormánypárt Antallhoz hű oldala látszólag oly óvatlanul besétált. Jeszenszky Géza még próbálja menteni a menthetőt: az 50 milliós Ukrajnának mint atomhatalomnak erejére utal, Katona Tamás már csak kárpátaljai születésű édesanyjára és nagyanyjára hivatkozik: ha valaki, ő tudja, mi történik ott. Antall József pedig hallgat.

A több mint egy évvel ezelőtt benyújtott törvényjavaslat vételi jogot szándékozik juttatni a bérlakások lakóinak, hogy gyorsan, garantáltan és nem kevés részletfizetési kedvezménnyel folyjék le a lakásprivatizáció, a bérlők lakástulajdonhoz juttatása. A lakók legalább 25 évre kapnának lehetőséget a lakás árának törlesztésére – az első öt évre kamatmentesen –, és aki előbb tud fizetni, árkedvezményben részesülne.

Mérei Ferenc mondta valamikor, hogy a boldogság titka az, hogy nem kell mindig győztesnek lenni. A boldogság és a győzelem útja nem szokott egybeesni. A belső megnyugvás felé vezető értékkövetés és a politikai hatékonyság szempontjait szerencsés körülmények között egyensúlyban lehet tartani, de csakis vívódva, kételyek és aggályok között, másképp nem.

Ezekbe a vívódásokba nőtt most bele a Fidesz, s egyszerre kell megtartania külső magabiztosságát és belső kétségeit ahhoz, hogy ne váljon szokott pimasszá.