Skip to main content

Extra Hungariam


Felhívás embargóra

Április 30-án, vasárnap, Clinton elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi embargót léptet érvénybe Irán ellen. Egyúttal felszólította szövetségeseit, hogy kövessék az amerikai példát. Clinton azt veti Irán szemére, hogy támogatja a terrorizmust, tömegpusztító fegyverek fejlesztésére törekszik és nem tartja tiszteletben az emberi jogokat.

A felhívás igen mérsékelt lelkesedést váltott ki Amerika szövetségesei körében.





Amerikai–japán autóvita

Az Egyesült Államok a múlt kedden drasztikus lépésre szánta el magát a Japánnal folytatott kereskedelmi vitájában: Washingtonban bejelentették, hogy június 28-tól büntetővámot szabnak ki tizenhárom japán luxus-autótípusra, ha a japánok addig nem tesznek eleget a piacuk megnyitására irányuló amerikai követeléseknek. A tervek százszázalékos vámtételekről szólnak, ami egy csapásra megduplázná a japán luxusautók árát, és így eladhatatlanná tenné őket.



Két német tartományi választás

Vasárnap mintegy 13,7 millió polgárt próbáltak az urnákhoz csalogatni a német pártok Észak-Rajna-Vesztfáliában, a legnagyobb tartományban és Brémában, a legkisebb tartományi jogú városállamban, hogy döntsön a tartományi parlamentek összetételéről.



Oroszország, a békepartner

Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter a múlt szerdán a NATO-tagállamok külügyminisztereinek noordwijki találkozóján bejelentette, hogy Oroszország elfogadja a NATO által felajánlott békepartnerséget, és jóváhagyja azt a dokumentumot is, amely az Oroszország és a NATO közötti elmélyített politikai együttműködésről rendelkezik.



Az új Munkáspárt

Történelmi jelentőségű döntést hozott az ellenzéki brit Munkáspárt rendkívüli kongresszusának mintegy ezer küldötte. A Westminster Central Hall konferenciatermében összegyűlt párttagok és szakszervezeti megbízottak kétharmados többséggel elfogadták, hogy módosuljon a párt alapszabályának negyedik záradéka, amely immár 77 éve – vagyis a párt megalapítása óta mindvégig – a termelés, az elosztás és az értékesítés eszközeinek állami tulajdonba vételét tűzte ki célul.



Piaci patriótáké a jövő?


Jelcin elnök nyugodt szívvel utazhat el március végén a Fekete-tengerre megérdemelt szabadságára, elutazása előtt ugyanis jól megtömte a nagy orosz bukszát bakszokkal (így hívják a dollárt „oroszul”). Március 11-én a Kremlben Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap operatív igazgatója és Csernomirgyin miniszterelnök aláírta azt az egyezményt, melynek értelmében Oroszország 6,25 milliárd dolláros stand-by hitelt kap (az összeget havi 500 millió dolláros részletekben folyósítják, a várakozások szerint 90 százalékot az év folyamán).


Euroatlanti felhőátvonulások

Az elmúlt hónapban a dollár március elején bekövetkezett újabb árfolyamveszteségeitől függetlenül is sok árnyék vetült a világ három kereskedelmi tömbje – az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán – amúgy sem súrlódásmentes viszonyára az éterben, a levegőben, sőt, magán az óceán vizén is.

A telekommunikációban érdekelt amerikai mamutcégek, például az ATT, a CNN, a Time Warner, az IBM és mások – amelyek lobbyzása nyomán Brüsszel, az Európai Unió „fővárosa” vendégül látta a világ G–7 fedőnévvel jelzett legfejlettebb ipari államainak





Szappanoperák tajtékja

A filmek és a televíziós műsorok előállítása az Egyesült Államok második legjelentékenyebb exportágazatává fejlődött (az első a légi közlekedési és űrhajózási cikkek termelése); két éve az amerikaiak csaknem 8 milliárd dolláros bevételt könyveltek el a szórakoztatóipar produktumainak értékesítéséből, és ezek hatvan százaléka Európában talált vevőre.



Ter-Petroszjan húzása

Rég nem gyűlt össze ennyi magas rangú egyházi személyiség az örmény egyházi központban, Ecsmiadzinban, mint a mostani Virágvasárnapon, április 9-én: az új örmény egyházfő, II. Garegin, Minden Örmények Katolikosza felszentelésén a vatikáni bíborostól a Moszkvai Patriarchátust képviselő Filaret metropolitáig mindenki ott volt, aki számít. A most születni látszó nagy örmény egységet jöttek ünnepelni: a 63 éves katolikosz (világi nevén San Szárkiszjan, ő egyben az egyház fennállása óta a 131.



Jospin vagy Chirac?

A francia elnökválasztás első fordulója után az elemzők meglehetősen keserűek. Franciaország politikailag öt részre szakadt: a szélsőbal, a szocialisták, Chirac hívei, Balladur tábora és a szélsőjobb egyaránt mintegy ötödét szerezték meg a leadott szavazatoknak.

A franciák 80%-a ment el szavazni: ez ebben a szerencsés országban kevésnek számít.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon