Újból: Bosznia

A vég nélküli rettenet unalmassá vált: a boszniai háború rutinhírei lassacskán beleolvadnak a háttérzajba. Éppen ezért alighanem sokakat meglepetésként ért az a nem rutinhír, hogy a NATO a múlt csütörtökön bombatámadást intézett egy Pale melletti szerb lőszerraktár ellen.

A kiváltó ok: a bombázást megelőző napokban a boszniai szerbek a szokásosnál jóval gyakrabban és súlyosabban sértették meg a különböző ENSZ-határozatokat.

Az új Munkáspárt

Történelmi jelentőségű döntést hozott az ellenzéki brit Munkáspárt rendkívüli kongresszusának mintegy ezer küldötte. A Westminster Central Hall konferenciatermében összegyűlt párttagok és szakszervezeti megbízottak kétharmados többséggel elfogadták, hogy módosuljon a párt alapszabályának negyedik záradéka, amely immár 77 éve – vagyis a párt megalapítása óta mindvégig – a termelés, az elosztás és az értékesítés eszközeinek állami tulajdonba vételét tűzte ki célul.

Oroszország, a békepartner

Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter a múlt szerdán a NATO-tagállamok külügyminisztereinek noordwijki találkozóján bejelentette, hogy Oroszország elfogadja a NATO által felajánlott békepartnerséget, és jóváhagyja azt a dokumentumot is, amely az Oroszország és a NATO közötti elmélyített politikai együttműködésről rendelkezik.

Két német tartományi választás

Vasárnap mintegy 13,7 millió polgárt próbáltak az urnákhoz csalogatni a német pártok Észak-Rajna-Vesztfáliában, a legnagyobb tartományban és Brémában, a legkisebb tartományi jogú városállamban, hogy döntsön a tartományi parlamentek összetételéről.

Amerikai–japán autóvita

Az Egyesült Államok a múlt kedden drasztikus lépésre szánta el magát a Japánnal folytatott kereskedelmi vitájában: Washingtonban bejelentették, hogy június 28-tól büntetővámot szabnak ki tizenhárom japán luxus-autótípusra, ha a japánok addig nem tesznek eleget a piacuk megnyitására irányuló amerikai követeléseknek. A tervek százszázalékos vámtételekről szólnak, ami egy csapásra megduplázná a japán luxusautók árát, és így eladhatatlanná tenné őket.

Jospin vagy Chirac?

A francia elnökválasztás első fordulója után az elemzők meglehetősen keserűek. Franciaország politikailag öt részre szakadt: a szélsőbal, a szocialisták, Chirac hívei, Balladur tábora és a szélsőjobb egyaránt mintegy ötödét szerezték meg a leadott szavazatoknak.

A franciák 80%-a ment el szavazni: ez ebben a szerencsés országban kevésnek számít.

Szappanoperák tajtékja

A filmek és a televíziós műsorok előállítása az Egyesült Államok második legjelentékenyebb exportágazatává fejlődött (az első a légi közlekedési és űrhajózási cikkek termelése); két éve az amerikaiak csaknem 8 milliárd dolláros bevételt könyveltek el a szórakoztatóipar produktumainak értékesítéséből, és ezek hatvan százaléka Európában talált vevőre.

Ter-Petroszjan húzása

Rég nem gyűlt össze ennyi magas rangú egyházi személyiség az örmény egyházi központban, Ecsmiadzinban, mint a mostani Virágvasárnapon, április 9-én: az új örmény egyházfő, II. Garegin, Minden Örmények Katolikosza felszentelésén a vatikáni bíborostól a Moszkvai Patriarchátust képviselő Filaret metropolitáig mindenki ott volt, aki számít. A most születni látszó nagy örmény egységet jöttek ünnepelni: a 63 éves katolikosz (világi nevén San Szárkiszjan, ő egyben az egyház fennállása óta a 131.

Euroatlanti felhőátvonulások

Az elmúlt hónapban a dollár március elején bekövetkezett újabb árfolyamveszteségeitől függetlenül is sok árnyék vetült a világ három kereskedelmi tömbje – az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán – amúgy sem súrlódásmentes viszonyára az éterben, a levegőben, sőt, magán az óceán vizén is.

A telekommunikációban érdekelt amerikai mamutcégek, például az ATT, a CNN, a Time Warner, az IBM és mások – amelyek lobbyzása nyomán Brüsszel, az Európai Unió „fővárosa” vendégül látta a világ G–7 fedőnévvel jelzett legfejlettebb ipari államainak

Piaci patriótáké a jövő?


Jelcin elnök nyugodt szívvel utazhat el március végén a Fekete-tengerre megérdemelt szabadságára, elutazása előtt ugyanis jól megtömte a nagy orosz bukszát bakszokkal (így hívják a dollárt „oroszul”). Március 11-én a Kremlben Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap operatív igazgatója és Csernomirgyin miniszterelnök aláírta azt az egyezményt, melynek értelmében Oroszország 6,25 milliárd dolláros stand-by hitelt kap (az összeget havi 500 millió dolláros részletekben folyósítják, a várakozások szerint 90 százalékot az év folyamán).