Skip to main content

Extra Hungariam


Szudétanémet hazavágy

Bajorországban a Sudetendeutsche Landsmannschaft (Szudétanémet honfitársak egylete) 1949 óta minden év májusának végén megrendezi a Csehországból kitelepített németek napját.



Nincs nagyobb siker a sikernél

Olyannyira közhellyé vált „történelmi” jelzővel illetni majd’ minden eseményt, hogy az ember szinte meg sem meri kockáztatni: a múlt héten Kairóban aláírt izraeli–palesztin autonómiamegegyezés valóban történelmi jelentőségű. Elsősorban a palesztinok szempontjából.



Mandela elnök

„Jegyezzük meg ezt a napot. 1994. május 2-a újabb fontos dátum a szabadság kalendáriumában: háromszáz év faji elkülönítés után Nelson Mandela a Dél-afrikai Köztársaság megválasztott elnöke” – vezette föl az amerikai NBC televízió a hétfői nap fő hírét, Frederik Willem de Klerk azon bejelentését, hogy elismeri az Afrikai Nemzeti Kongresszus választási győzelmét.

A pátosz helyénvaló: kulminációs pontjához érkezett az a forradalom, amely egy visszataszító, az emberi méltóságot elvi alapon semmibe vevő rezsimnek vetett véget.





Balladur: „A biztosíték én vagyok”


Az egyik legnagyobb francia közvélemény-kutató központ, a SOFRES által nemrégiben végzett kérdőíves vizsgálat alanyait arra kérték, hogy hasonlítsák össze Edouard Balladur egy éve hivatalban lévő kormányának tevékenységét a korábbi szocialista, illetve az azt megelőző Chirac-kormány működésével.

A Balladur-kormány – mint várható volt – relatíve továbbra is népszerűbb elődeinél: hatékonyabbnak és kompetensebbnek tartják.




Major legújabb euroblamázsa

A britek ismételten hajba kaptak Európa többi részével. A vita az Európai Unió Minisztertanácsának szavazási rendjéről folyt. A tagországok – eddig tizenkettő volt belőlük – a Minisztertanácsban nagyjából lakosságszámuknak megfelelően eltérő számú szavazattal rendelkeztek, összesen 76 szavazattal. Eddig huszonhárom szavazattal lehetett a Minisztertanácsban döntéseket megakadályozni, két nagy és egy kisebb ország szavazataival. Miután az Európai Unió négy új taggal bővül ki, az össz-szavazatok száma kilencvenre emelkedik.



Légicsapások, békeesélyek

Ezúttal a NATO nem viaskodott önmagával, a Gorazsde körüli szerb állások elleni légitámadásokról nem folytak éjszakába nyúló viták. Így hamarosan megtudjuk a választ arra a kérdésre, amiről már két éve vitatkoznak a NATO-n belül: lehet-e szelektív légicsapásokkal jó irányba befolyásolni a balkáni háború eseményeinek menetét?

A fegyveres intervenció ellenzői gyakran érveltek azzal, hogy Boszniában a terep túlságosan átláthatatlan, a lehetséges célpontok túlságosan mozgékonyak, és ezért mind megtalálni, mind eltalálni nehéz lenne őket.





Közelgő kereskedelmi örök béke?

A GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) 124 tagállamának illetékes miniszterei – köztük Kádár Béla – pénteken a marokkói Marrákesben új kereskedelmi világegyezményt írtak alá a több mint hét évvel ezelőtt megkezdett, a szó mindkét értelmében kimerítő uruguayi tárgyalássorozat lezárása után. Ezzel befejeződött a GATT „uruguayi fordulója”, és ha minden jól megy, 1995. január elsejéig egy új, nagyobb illetékességi körrel felruházott nemzetközi intézmény, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) lép a GATT örökébe.



(Bolha)piaci kapitalizmus?

„Ezen a választáson csak az nem indul, aki lusta vagy elmebeteg” – jegyezte meg a március 27-i ukrán parlamenti választások előtt kialakult abszurd helyzetet jellemezve az ukrán független hírügynökség kommentátora, akit Moszkvából hívtunk fel (miután a moszkvai telefonos-kisasszony 700 rubel ellenében elárulta a külföldnek számító Kijev hívószámát).



Német–francia perpatvar

A franciák és a németek egyre inkább kezdenek egymás idegeire menni. A múlt héten példátlan dolog történt: a német külügyminisztériumba citálták Franciaország bonni nagykövetét, és rávették, hogy határolja el magát egy újságírókkal folytatott háttérbeszélgetés során elejtett szavaitól. Ez megtörtént, de nem tette azokat a szavakat kimondatlanná, amelyek nemcsak a nagykövet, hanem főnökei véleményét is tükrözik.

A franciákat bosszantja Kinkel külügyminiszter „dinamizmusa”, és aggasztja az általa vezetett német külpolitika stílusa és iránya.





Egy kirakat-bantusztán végnapjai

Lucas Mangope tizennégy éven keresztül abban a tudatban élt, hogy egy független, szuverén köztársaság elnöke.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon