Szudétanémet hazavágy

Bajorországban a Sudetendeutsche Landsmannschaft (Szudétanémet honfitársak egylete) 1949 óta minden év májusának végén megrendezi a Csehországból kitelepített németek napját.

Nincs nagyobb siker a sikernél

Olyannyira közhellyé vált „történelmi” jelzővel illetni majd’ minden eseményt, hogy az ember szinte meg sem meri kockáztatni: a múlt héten Kairóban aláírt izraeli–palesztin autonómiamegegyezés valóban történelmi jelentőségű. Elsősorban a palesztinok szempontjából.

Mandela elnök

„Jegyezzük meg ezt a napot. 1994. május 2-a újabb fontos dátum a szabadság kalendáriumában: háromszáz év faji elkülönítés után Nelson Mandela a Dél-afrikai Köztársaság megválasztott elnöke” – vezette föl az amerikai NBC televízió a hétfői nap fő hírét, Frederik Willem de Klerk azon bejelentését, hogy elismeri az Afrikai Nemzeti Kongresszus választási győzelmét.

A pátosz helyénvaló: kulminációs pontjához érkezett az a forradalom, amely egy visszataszító, az emberi méltóságot elvi alapon semmibe vevő rezsimnek vetett véget.

Balladur: „A biztosíték én vagyok”


Az egyik legnagyobb francia közvélemény-kutató központ, a SOFRES által nemrégiben végzett kérdőíves vizsgálat alanyait arra kérték, hogy hasonlítsák össze Edouard Balladur egy éve hivatalban lévő kormányának tevékenységét a korábbi szocialista, illetve az azt megelőző Chirac-kormány működésével.

A Balladur-kormány – mint várható volt – relatíve továbbra is népszerűbb elődeinél: hatékonyabbnak és kompetensebbnek tartják.

Közelgő kereskedelmi örök béke?

A GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) 124 tagállamának illetékes miniszterei – köztük Kádár Béla – pénteken a marokkói Marrákesben új kereskedelmi világegyezményt írtak alá a több mint hét évvel ezelőtt megkezdett, a szó mindkét értelmében kimerítő uruguayi tárgyalássorozat lezárása után. Ezzel befejeződött a GATT „uruguayi fordulója”, és ha minden jól megy, 1995. január elsejéig egy új, nagyobb illetékességi körrel felruházott nemzetközi intézmény, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) lép a GATT örökébe.

Légicsapások, békeesélyek

Ezúttal a NATO nem viaskodott önmagával, a Gorazsde körüli szerb állások elleni légitámadásokról nem folytak éjszakába nyúló viták. Így hamarosan megtudjuk a választ arra a kérdésre, amiről már két éve vitatkoznak a NATO-n belül: lehet-e szelektív légicsapásokkal jó irányba befolyásolni a balkáni háború eseményeinek menetét?

A fegyveres intervenció ellenzői gyakran érveltek azzal, hogy Boszniában a terep túlságosan átláthatatlan, a lehetséges célpontok túlságosan mozgékonyak, és ezért mind megtalálni, mind eltalálni nehéz lenne őket.

Major legújabb euroblamázsa

A britek ismételten hajba kaptak Európa többi részével. A vita az Európai Unió Minisztertanácsának szavazási rendjéről folyt. A tagországok – eddig tizenkettő volt belőlük – a Minisztertanácsban nagyjából lakosságszámuknak megfelelően eltérő számú szavazattal rendelkeztek, összesen 76 szavazattal. Eddig huszonhárom szavazattal lehetett a Minisztertanácsban döntéseket megakadályozni, két nagy és egy kisebb ország szavazataival. Miután az Európai Unió négy új taggal bővül ki, az össz-szavazatok száma kilencvenre emelkedik.

(Bolha)piaci kapitalizmus?

„Ezen a választáson csak az nem indul, aki lusta vagy elmebeteg” – jegyezte meg a március 27-i ukrán parlamenti választások előtt kialakult abszurd helyzetet jellemezve az ukrán független hírügynökség kommentátora, akit Moszkvából hívtunk fel (miután a moszkvai telefonos-kisasszony 700 rubel ellenében elárulta a külföldnek számító Kijev hívószámát).

Német–francia perpatvar

A franciák és a németek egyre inkább kezdenek egymás idegeire menni. A múlt héten példátlan dolog történt: a német külügyminisztériumba citálták Franciaország bonni nagykövetét, és rávették, hogy határolja el magát egy újságírókkal folytatott háttérbeszélgetés során elejtett szavaitól. Ez megtörtént, de nem tette azokat a szavakat kimondatlanná, amelyek nemcsak a nagykövet, hanem főnökei véleményét is tükrözik.

A franciákat bosszantja Kinkel külügyminiszter „dinamizmusa”, és aggasztja az általa vezetett német külpolitika stílusa és iránya.

Egy kirakat-bantusztán végnapjai

Lucas Mangope tizennégy éven keresztül abban a tudatban élt, hogy egy független, szuverén köztársaság elnöke.