Skip to main content

Kultúra


Cseh Tamás és Bereményi Géza óhajnak álcázott jóslata nem teljesedett be. Tíz év múlva – vagy mikor is vagyunk most? és mihez képest? – nem az a dal lett. A színpadon, igaz, még mindig nem magyarul, még mindig angolul énekel, de dalszövegeit már udvariasan magyarra fordítva is kivetítteti az énekes. Illetve – énekesnő; bár, azt hiszem, Laurie fütyül az ilyesmire. Csak bekapcsol egy samplert, és máris orrhangú, tenyérbemászó férfihang tekereg elő a mikrofonból.


A KSH – a Központi Statisztikai Hivatal – mint tradicionális állami intézmény akkor is tette a dolgát, amikor a fővárosban és az országban zajlott a forradalom, ropogtak a fegyverek, pusztultak az emberek mindkét oldalon. Adatokat gyűjtött és feldolgozott, majd a hatalom instrukcióinak megfelelően – elfektetett. A történelem azonban bebizonyította, hogy semmilyen dokumentum nem vész el, legfeljebb elbújik, lappang, de amelyik száz példányban készült el, s abból legalább 40–50 példányt el is küldtek az akkor illetékesnek ítélt címzetthez, az bizonyosan eljutott illetéktelen kezekbe is.


Tíz évvel ezelőtt még 17,4 millióan jártak évente Budapesten moziba, idén már csak mintegy 9 és fél millióan váltanak jegyet. Ez az egy lakosra vetített évenkénti 4,7-es mozilátogatás azonban még mindig duplája a nyugat-európai fővárosokénak. A következő években a látogatottság alighanem tovább csökken majdan és a jelenlegi moziingatlanok jó része moziként nem lesz gazdaságosan hasznosítható. A filmszínházak azonban több funkciót is betölthetnek: az üzleti pénzbevétel mellett kulturális értékterjesztők, de mint ingatlanok is komoly vagyont képviselnek.

avagy kell-e nekünk pokoli aranykor?


Ez már rég nem rock’n roll. Túl vagyunk mindenen. Első Szabad Március 15., az Első Szabad Október 23., az Első Szabad Választások, I. Szabad György, Első Szabad Illés-buli… Első Szabad URH-koncert. Lehet ezt fokozni? Emlékezz erre a napra! A Népstadion Olimpiai csarnokában a színpadról hömpölyög le ránk a free-feeling. Kint kutyás rendőrök mosolyognak barátságosan.


Vallomásos időket élünk. Előbb Zólyomi Ferenc, a fiatal személyi követő tette közzé emlékezéseit, majd dr. Horváth József vezérőrnagy állt elő a maga verziójával. Mindketten a belügyi szerveknek a demokratikus ellenzék elleni munkájáról nyilatkoztak. Most pedig Végvári József őrnagy, a belső elhárítás egykori főtisztje, a zenei élet egykori első számú megfigyelője szólalt meg. Igazság szerint őt illette volna meg az elsőség, hiszen ő volt az, aki 1990.


Bécs, Währingerstrasse, Clam-Gallas palota.

A mexikói fotográfia 150 éve (Műcsarnok, nov. 9.–dec. 9.)


A képek a rendezés leleménye folytán nem követik az időrendet, s a régi felvételek egy része mai technikával van újranagyítva. Már az első teremben összezavarodtam, „eltévedtem az időben”; azután bekattant, hogy éppen akkor érkeztem meg voltaképpen Marquez csodálatos regényének világába, ahol száz év ide vagy oda – nem számít… Az időbe vetett erőszak képein csaták, kivégzések, halottak és tragédiák sorjáznak közömbös, időtlen fátumként.


Ezekkel a mondatokkal indult 1989 júniusában a Nappali Ház című irodalmi és művészeti folyóirat.

Száz éve született Kállai Ernő


Ez év január végén konstruktivista stílusú levélpapíron értesített arról Hubertus Gaβner, a közép-európai modern művészet jeles kutatója, hogy a kasseli egyetem, a Dokumenta-Archiv és még több más intézet közös emléküléssel fogja megünnepelni Kállai Ernő születésének századik évfordulóját, akinek a modern német kultúra legalább annyit köszönhet, mint a magyar.

Gazdag koncert a Szeta javára az Egyetemi Színpadon


Babos Gyula (gitár) két nagyon tehetséges fiatal muzsikussal jött, Csomós Ferenc dobossal és Egri János basszusgitárossal. Fiatal partnerei remek hátteret adtak hagyományos szvinges, latinos darabjaihoz. Modern ritmikai elemekkel tarkítva érdekesebbé teszik a hagyományos dolgokat is. Babos Gyula nem tagadja meg múltját, a Szíriuszt, közel áll a rockzenéhez. Előtérbe hozza ezt a jelleget a hangszerelés, a basszusgitár és gitárszintetizátorok szerepeltetése.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon