Ádám István Pál: A tanár úr megsebzett önbecsülése

2014. május 19.

A Holokauszt áldozatainak szenvedéseiről beszélve legtöbbször éhezést, megalázó motozást, az otthonokból való kiűzetést, marhavagonokba zárást, a hozzátartozók elvesztését említjük. De volt a szenvedésnek egy egészen más dimenziója, kevésbé fizikai, mint inkább mentális jellegű: a nehezen kivívott társadalmi rang elvesztése, az embertársak megbecsülésének hirtelen fellépő hiánya okozta fájdalom. Ritkán beszélünk erről, pedig a források ilyen típusú szenvedésről is tudósítanak, mégpedig minél magasabb státuszú egyénről legyen szó, annál fájdalmasabb tünetekkel.

• Tovább

Konferencia résztevevők rövid életrajzai

2014. május 17.

• Tovább

Daróczi Ágnes: Kései levél Solt Ottiliának

2014. április 25.

Kedves Ottilia!

Mostanában sokat gondolok rád. Különösen, amikor torkomat szorítja a sírás. Nem, nem magamért sírok, hanem a helyzet miatt, amiben máig van az én árva népem.

Nem a munkanélküliség fáj, hiszen te tudhatod, nem először kóstolom ezt a keserű kenyeret: Politikai tisztogatás áldozata nem először lettem, hiszen már 1974-ben párthatározatot hoztak ellenünk – mondván, „nacionalista, újbaloldali elhajlók” vagyunk –, bár soha nem voltunk semmiféle pártnak tagjai...

• Tovább

Eörsi László: A konzervatív, jobboldali emlékezet 1956-ról

2014. április 24.

„Akié a múlt, azé a jövő” (Orwell) jegyében egyesek már a rendszerváltás idején hirdették, hogy a magyar nemzet felemelése érdekében át kell írni a történelmünket, bármi áron. „A történelmet csak annyira kell szolgálnunk, amennyire az szolgálja az életet.

• Tovább

Anna Bikont: Jacek Kuroń öröksége

2014. április 17.

1998 őszén Jacek Kuroń¹ újabb súlyos műtéten esett át. Ekkor már egy évtizede műtétek sorozatát hajtották végre rajta, melyek szinte folyamatos szenvedéssé tették az életét. A műtét közben, amellyel az egyik nyaki verőér elzáródását próbálták kiiktatni, súlyos szívrohamot is kapott, a szíve egy időre leállt.

Amikor magához tért a kómából, nem tudta, hol és mely időben van. Hallucinált: azt hitte, hogy börtönben van, ahol a titkosszolgálat, az őrök és az orvosok összesküvése nyomán megkínozták. Egyik barátjának, aki a kórházban meglátogatta, bonyolult történetet adott elő. 

• Tovább

Lengyel Gabriella: A szociális munka 33 éve a Kemény-iskolában

2014. március 25.

Három időszakkal foglalkozom: a kezdetnek tekintett 70-es évekkel, a SZETA-val a 80-as évek elején, és a Wesley-vel a 90-es években.

A Kemény-iskola kialakulását mások már ismertették, így előadásában Havas Gábor, valamint Győri Péter, aki Hajnal Istvánra is utalt, mint Kemény szemléleti kiindulópontjára.

• Tovább

Havas Fanny: Tánc- és illemtanórák a Wesley-ben

2014. március 25.

1995-ben nem sokkal a Beszélő hetilap megszűnése után egy alkalommal a Wesley szociális munkásképzéséről beszélgettünk, amikor Ottilia váratlanul azt mondta: Fannika, te leszel a tánc- és illemtanár! Csak néztem rá, mint borjú az új kapura. Fel nem foghattam, mire gondol. Látva elképedésem, felnevetett, és részletezte, miről van szó. Azon gondolkozott, hogy milyen jót tenne a szociális munkás hallgatóknak, ha általában a kultúrával, a művészetekkel, valamint önmagukkal is közelebbi ismeretségbe kerülnének, ha valamiféle érzékenyítésben részesülnének.

• Tovább

Halmos Károly: Társadalomtörténet a segítők képzésében

2014. március 25.

Az egész egyszerű oktatási feladatként indult, és végül nyárspolgárias életem egyik nagy kalandja lett belőle.

• Tovább

Farkas Mária: Nem egy érdekes kurfli volt csupán

2014. március 25.

Őszintén szólva beszélgetésre készültem, ugyanis egy hónappal ezelőtt fölhívott Matern Éva, és azt mondta, hogy összejövünk Ottilia emlékére. Persze megrohantak az emlékek, és rögtön azt mondtam neki, hogy ez nagyon jó lesz. De úgy gondoltam, hogy nem fogok papírból olvasni vagy előadást tartani. Viszont nagyon inspirált az, hogy vissza lehet emlékezni erre az időszakra, ami az én pályámon egy nagyon-nagyon különleges időszak volt, és azt szeretném megosztani Veletek, Önökkel, hogy ez miért van így. Úgyhogy ez egy szubjektív, nem is tudom, mi lesz, elmefuttatás – röviden.

• Tovább

Breitner Péter: „Jelentős történelmi (politikai) események hatása Lakatos Kálmán életútjára”

2014. március 25.

Ennek a mondatnak az egyperces-szerűsége valószínűleg nem egészen a véletlen műve. Hiszen Örkény egyperceseinek (egyik) jelentősége pont abban rejlett, hogy a szanaszét tekergőző, körmönfont és lényeget elfedő mondatfüzérek világában a (két pont közötti, lehető legrövidebb) rákérdezés a valóságra már-már a groteszk műfajába hajlik.

• Tovább