Skip to main content

Beszélő hetilap, 10. szám, Évfolyam 4, Szám 10

(kőszeg): Palotás és Zétényi

nwa [Nagy W. András]: A Duna Visegrádnál / A demokrácia állása / Gálszécsy doktor missziója

F. Havas Gábor - Kőszeg Ferenc - Solt Ottilia: „Elszabadult az úri pimaszság…”

Beszélő-beszélgetés Horn Gyulával, Orbán Viktorral és Tölgyessy Péterrel

Solt Ottilia: Hőstörténet

Révész Sándor: A Bukszár-ügy és az idő II.

: Légy ébren!

Zalabai Gábor: A fogyatékosok szabadsága

Mozgalom az önálló életért

(–up–) [Upor Péter]: Domus Matrum

Eörsi János: Munkásököl és az SZDSZ

Beszélgetés Tellér Gyulával

: Tellér koncepciójáról

Neményi László: A cseh porcelánbolt

Rostás Zoltán: Kampánylecke kezdőknek és haladóknak

Gyurovszky S. László: Rendszer(vissza)váltás?

Langmár Ferenc: Für Lajos és a hadügy esete

a pénzügyi technikákkal, a paradicsompürével és a magyaros vagdalthússal, a nyúllal és a körvadászokkal meg a Wachslerrel

–lf– [Langmár Ferenc]: Konzervre magyar!

: Feljegyzés a HM-tárca 1990. év végi várható pénzügyi helyzetéről

L. F. [Langmár Ferenc]: Ha nincs csali, nem futnak a lovak

Lévai Katalin: A tettes már megvan…

Antal Gábor: Karinthy Cini halálára

1921–1992

Makkai László: Átmentés művészeti alapon

– visszatársadalmasított államosítással

Bikácsy Gergely: Gondolkodó képek

avagy a Közjáték

Balázs János: Egy iraki muzsikus, Omar Munir Bashir

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon