A magyar közvélemény 2001 februárjában döbbenettel értesült arról, hogy a modern egészségügyben nem csak az orvos, de a betegágy mellett dolgozó nővér kezében is óriási hatalom összpontosul. S ha nem megfelelő az ellenőrzés, akkor egy elmeháborodott nővér akár betegek tucatjait is megölheti. Egy átlagosnak mondható budapesti kórházban egy segédápoló feljelentése alapján merült fel a gyanú, hogy egy 24 éves szakképzett ápolónő 2000-ben és 2001 első hónapjában közel 40 beteget ölt meg az éjszakai műszak során. A „Fekete Angyal”-ként elhíresült F. Tímea nővér letartóztatásakor azt vallotta, hogy a szenvedő betegeknek tudatosan olyan dózisú nyugtató és fájdalomcsillapító injekciókat adott, esetenként káliumot, amelyek a betegek halálát okozták.
Ez a magyar kriminalisztikában is példátlan gyilkosságsorozat azután felszínre hozta azt a kórházi szakemberek által jól tudott szomorú tényt, hogy a Fekete Angyal történetéhez hasonló esetek a közelmúltban másutt is előfordultak (Ausztria, Anglia, Belgium, Svájc), csak Magyarországra nem jutottak el a hírek.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 18 hét
8 év 44 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét
8 év 51 hét
9 év 2 nap
9 év 4 nap