Skip to main content

Befejezetlen jelen

Silvio Ferrari: Az új bor és a régi hordó

Tolerancia, vallás és jog a mai Európában


Az elmúlt néhány évben a „vallási tényező” jelentősége politikailag, kulturálisan és társadalmilag egyaránt megnövekedett – a tegnapi Lengyelországtól a mai ex-Jugoszláviáig, a Földközi-tenger déli partjaitól Azerbajdzsánig, a felszabadítási teológia Dél-Amerikájától a „televangelista” prédikátorok Amerikájáig, mindenfelé. A katolikus országokban a püspököket filozófusokként tisztelik, és nagy becsben tartják a társadalmi szolidaritásról – valamint családpolitikáról – tartott püspöki beszédeket.

Mircea Dinescu: Nemzet anyácskám, nő légy a talpadon!


Az Igazságügy-minisztérium kriminalisztikai laboratóriuma hivatalosan is kinyilatkoztatta, hogy az enyedi RMDSZ székházában talált lehallgatókészülék[1] ártalmatlan, mint a városka cukrászdáinak kalácsába ágyazott mazsola.

Sőt, mi több, a Fehér megyei Feljebbviteli Bíróság főügyésze, Emil Store kijelentette, hogy törvénysértésről szó ne essék, mivel: „a mikrofon nem zavart senkit, egyetlen beszélgetést sem szakított félbe, és még azt sem lehet megállapítani, hogy mikor ágyazták a falba.”

Im




Iványi Gábor: Búcsú Forgács Páltól


Forgács Pál életének utolsó földi állomásánál háromezer éves szavakat hívok segítségül vigasztalásul. Ezt olvassuk az 1. zsoltárban:

„Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolkodók székében nem ül; hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.

És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.




Csontos László: Mire szolgál és mit jelent a Jegybank függetlensége?


A jegybanki függetlenség jogi infrastruktúrája Magyarországon

Írásomban a jegybank függetlenségének közgazdasági értelmét és funkcióit kívánom áttekinteni. Egy efféle elemzés (egyebek között) azért időszerű, mert az új alkotmánykoncepció, amint ezt később majd részletesen bemutatom, a fennálló helyzethez képest radikális változtatásokat javasol ezen a területen.

Magyarországon a jegybank és a jegybankelnök jogállását és funkcióit a Magyar Nemzeti Bankról szóló, azóta többször módosított 1991. évi LX. törvény (jegybanktörvény) rögzíti.




Mészáros István László: „Ennek a paktumpolitikának a felelevenítése teljesen anakronisztikus lenne”


(…) A kormány sem nem kénytelen, sem nem kelletlen teszi azt, amit most tesz, hanem egy visszarendeződési tendencia részeként.

Az egyik [erre utaló] jelzés a konkordátumkötés szándékának a kinyilvánítása. A Vatikánnal történő konkordátumkötés felvetése ugyanis teljesen váratlanul történt, és sokakban megdöbbenést váltott ki. Az ezredfordulóhoz közeledve ugyanis joggal gondolhatná az ember, hogy az az elv, amely szerint a törvények egyaránt mindenkire vonatkoznak, teljesen magától értetődik. A vallás- és a lelkiismereti szabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV.


Pályi András: Urban törvénye


Ki ez a nagy játékos, ez az exkommunista kormányszóvivő, aki a Jaruzelski-junta frontembereként a lengyel katonai diktatúra legsötétebb napjaiban „beült a tévébe, és lehazudta a csillagokat az égről”, s aki ma átvilágításügyben ki meri mondani, hogy „csak a posztkommunisták voltak tiszták”; ki ez a lapalapító-tulajdonos-főszerkesztő, aki meghonosította hazájában a politikai pornográfiát, s ma mégis „röhög a markába”, miközben afféle pimasz zseniként sorra rombolja a közélet tabuit, s ráadásul még államtitkot is sért? Az olvasó már kitalálta (vö.

Bányai Péter, Saszet Ágnes: Románia: Aláaktázott terület


Az idei romániai választások tétje immár nem az ellenzék-hatalom párharca, hanem a reformisták és az izolacionista erők belső harcának kimenetele lesz: választhatunk az „emberarcú” reformszekusok és a vasgárdista-kommunista szekusok között. Ki hitte volna akár egy éve még, hogy a végén az Iliescu–Magureanu-párosnak drukkolunk majd – Corneliu Vadim Tudor ellenében?

Vajda Mihály: Az (eddig) utolsó orosz birodalom tündöklése és bukása


Arnason könyve[1] a szovjet modell eredetéről és sorsáról szól, ám úgy elemzi Oroszország, a Szovjetunió és az egész szovjet birodalom történelmét, hogy eközben az újkori történelem e korszaka által felvetett valamennyi fontosabb elméleti kérdést vizsgálat alá vehesse.

Dawid Warszawski: Lengyelország – Walesa után


Nagyon úgy látszik, hogy Walesa végleg kiszorult a politikai színtérről, miután a második demokratikus elnökválasztáson elszenvedett vereség következtében távoznia kellett hivatalából. Persze továbbra is aktívan munkálkodik a háttérben, kabátja hajtókáján a megszokott jelvényével, a Fekete Madonnával, sőt, még a látványos visszatérés lehetőségét sem lehet kizárni: a lengyelek 30 százaléka, vagyis valamivel többen, mint ahányan a kommunista utódpárt szociáldemokratákat támogatták, szívesen látnák őt egy jobbközép koalíció élén.

Isteni éter


A Magyar Televízió és a nyolc „történelmi” egyház – katolikus, református, evangélikus, baptista, unitárius, metodista, ortodox, zsidó – 1990-ben kötött megállapodást az egyházi műsorok sugárzásának megkezdéséről. Az egyházi műsorok 50 százaléka katolikus, negyede református, a fennmaradó idő a többi egyház és felekezet műsorideje. 1992-ben új kategória jelent meg: az MTV Vallási Stúdiója a „Kánon” c. ismeretterjesztő sorozattal megindította az ún. vallási műsorok sugárzását.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon