Skip to main content

Befejezetlen jelen

Dariusz Gawin: A kilencvenes évek alaktalan nemzedéke


A társadalomtudományokban elfogadott közmegegyezés szerint ahhoz, hogy „nemzedéknek” nevezzünk egy csoportot, megkülönböztető jegyként szükség van arra a kiemelkedő történelmi eseményre, amely a csoport tagjait kiszakítja a hétköznapi létből, s kialakítja bennük a hasonló életérzést, életfelfogást és élményvilágot. A kommunizmus bukása első pillantásra ideális kiindulópontnak tűnhet e nemzedéki identitás kiépítéséhez. Tény, hogy az évtizedeken át fennálló rendszer hirtelen, bár tagadhatatlanul békés úton való széthullása nagy jelentőségű történelmi eseménynek nevezhető.

1956. november 7. 10.35 és 11.15 h a Rákóczy-adó felhívása


Rákóczi adó, Magyarország!

A becsületes magyar emberek nevében a világ becsületes millióihoz szólunk! Hadd kiáltsunk még egyszer!

Nektek kedves a szabadság? Ő nekünk is kedves. Van feleségetek? Gyermeketek? Vannak nekünk is. Vannak betegeitek? Vannak nekünk is száz sebből vérző sebesültjeink, akik a szabadság szent ügyéért hullatták vérüket. De nincsen sebesültjeink számára kötszer, hogy sebeiket bekötözzük, és gyógyszerünk, hogy fájdalmaikat csillapítsuk.

És vajon mit adjunk… kenyeret kérő gyermekeink kezébe, ha elfogyott az utolsó darab kenyér is.






November 4. Szakmáry Károly politikai kommentárja


„Nem illenék, hogy tanácsokat adjunk ezekben a súlyos történelmi órákban. Csak azt mondhatjuk: Ti vívtátok ki a szabadságharc világraszóló győzelmét, Ti őrködtetek a nemzeti forradalom tisztaságán, Ti szerveztétek a nemzeti és munkástanácsokat, a nemzetőrséget, Ti tudjátok most legjobban, mit kell tenni és hová kell állni. Ti tudjátok, hol a helyetek!

Szikinger István: Törvényes jogsértés?

Nemzetbiztonsági szolgálatok a jogállamban


Meglepetéssel tapasztaltam a legutóbb a Friedrich Naumann Alapítvány konferenciáján,[1] mennyire magától értetődőnek tartják néhányan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok minden alapjogot korlátozhatnak, ha szükségesnek látják. A magyar alkotmány és az annak elveit értelmező és kibontó Alkotmánybíróság szigorú követelményeket állít az alapjogok korlátozása elé. Elvárás mindenekelőtt, hogy a korlátozás kellő súlyú érdek érvényesítése érdekében történjék.

Tóth Gábor Attila: Eutanázia-körkép


Az Egyesült Államokban a „tájékozott beleegyezés elve” szerint az orvos csak a megfelelően informált beteg önkéntes felhatalmazása alapján végezheti el a szükséges vizsgálatokat és beavatkozásokat. A 70-es évektől egyre több bírósági döntés ismerte el, hogy a tiszta tudattal rendelkező felnőttek önrendelkezési joga kiterjed az életfenntartó kezelés visszautasítására is. A lélegeztetőgépen lévő beteg kérésére a készüléket ki kell kapcsolni, a lebénult személy elutasíthatja a mesterséges táplálást, Jehova Tanúi vallási okokból megtagadhatják a vérátömlesztést.

Október 27. Balogh Balázs kommentárja


„Magyarországon ma háború van, és a háború nem két ország ügye. A magyar városok elleni támadásra már megmozdult a világ, az Egyesült Nemzetek Szövetsége már tárgyal. Ezekben a percekben még nem lehet tisztán látni, nem mondhatjuk, mi lesz. Népünknek ezekben a nehéz óráiban hatalmas szövetségese van: az egész világ tevékeny együttérzése, mélységes felháborodása, a szabad népek követelése, hogy szervezeteik, kormányaik a magyar nép védelmében tegyenek meg mindent. Még nem tudjuk, hogy ebből a követelésből mi, mikor, hogyan valósul meg. Ígérjük, hogy mindenről azonnal tájékoztatást adunk.

Október 27. Reflektor magazin, Gallicus (Mikes Imre) kommentárja


„»Nagy Imre vezetésével megalakult az új, nemzeti és demokratikus kormány« – halljuk immár ötödször-hatodszor a visszafoglalt budapesti rádió mikrofonján. ÚJ? Szemelgetjük a négy sort és keressük, de nem leljük ezt az újdonságot. Demokratikus? Ugyan miben fejeződik ki a demokrácia? Tán a statáriumban, vagy a szovjet martalócok tatárdúlásában? Magyar? De hiszen a magyar nép elsöpörte őket, már hírük sem lenne, emlékük is alig, ha nyomorult létüket nem védenék a vörös szuronyok és páncélszörnyetegek. Végül pedig nemzeti? Nemzeti kormányt csak a nemzet alakíthat.

Október 26. Gallicus (Mikes Imre) kommentárja Nagy Imre szerepéről


„(…) Ugyan miféle alapon, milyen erkölcsi jogon merészelik azt hirdetni a mikrofon előtt a rendszer olcsó kufárai, hogy a végpillanatban mégiscsak megszületett a nagyszerű, mindent kibogozó megoldás? Az lenne a még kellő időben elcsípett utolsó pillanat, az lenne a bölcs megoldás, hogy a nemzet kinn pusztul a barikádokon, szemben vele Nagy Imre vörös tankjai, fölötte pedig Nagy Imre statáriuma? Nem megoldás ez, hanem árulás és mészárszék, kiáltványszerkesztő urak!

Mink András: Hideg éterháború

Mink András
A Szabad Európa Rádió és 1956


1951 decemberében, a Szabad Európa Rádió megalakulásának kezdetén az amerikai irányítók a következő általános direktívát adták ki:

„A műsorkészítőket figyelmeztetni kell arra, hogy természetes indulataiknak ellenállva ne keltsenek honfitársaikban hiú reményt azáltal, hogy nyugati katonai beavatkozást helyeznek kilátásba. Ilyenfajta remények felélesztése nemcsak, hogy nagyon rossz szolgálatot tenne hallgatóságuknak, de tökéletesen félreértelmezné a nyugati hatalmak jelenlegi politikáját.


Molnár György: Megszállók homályban


1944. augusztus 31-től 1991. június 16-ig Magyarországon folyamatosan tartózkodtak szovjet csapatok, méghozzá gyakran sok százezres, de minimum százezer körüli létszámmal. Helyőrségeik száma 94 volt, s összesen 328 különféle ingatlant vettek igénybe, köztük Közép-Európa legnagyobb gyakorló- és lőtérkomplexumát a Bakonyban. A magyar lakosság jelentős része személyes tapasztalatokat szerzett e csapatokról.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon