Skip to main content

Befejezetlen jelen

Halmai Gábor: A „politikailag helyes viselkedés” joga

Kultúrharc az amerikai egyetemeken


Aki az amerikai egyetemeken elterjedt „politikai korrektség” jelenségét megpróbálja megérteni, rá kell jönnie, hogy mindez új formában veti fel a liberalizmus alapkérdéseit, mindenekelőtt a szabadság és egyenlőség viszonyát. A modernitás hagyományos liberális képviselői alapvetően individualisták, akik minden személyt individuumként kezelnek, s tagadják az etnikai, nemi, vallási stb. különbségek jelentőségét. Ez általában asszimilációs felfogással jár együtt.

Meszerics Tamás: Kémek, balekok, perek

Allen Dulles és Noel Field találkozásai


„SZŐRHAS: Micsoda felső kémkapcsolatai voltak még?
ÉN: Az OSS székházában megismerkedtem Zebulon Edward Bubbel hadnaggyal.
SZŐRHAS: Ezt is írja le.
ÉN: Bubbel hadnagy ortodox izraelita…
SZŐRHAS: Ne zsidózzon nekem. Bennünket nem érdekel a más ember vallása.
ÉN: Azért említem, mert ortodox lévén razollal borotválkozik, következetesen erős kénkőszagot áraszt, ami egyik ismertetőjele. Egyébként többször járt Európában és Magyarországon is.
SZŐRHAS: Nem kell nekem bemutatni. Nagyon jól ismerjük mi Bubbel hadnagyot.






Vitalij Moszkalenko: Posvány


Apokaliptikus hangulat lepte el Oroszországot. Nem azért, mert fogalmunk sincs, mi jön az elnökválasztás után, nem a véget nem érő csecsenföldi háború miatt, nem a mindennapos repülőszerencsétlenségek, értelmetlen merényletek, kigyulladó olajkutak miatt, nem, nem ezért érezzük a végítélet közeledtét.

Hanem a mindent megbénító, mindent megposhasztó fásultság miatt. Az ország megmozdult, nagy reményekkel nekilendült ARRAFELÉ, az elviselhető élet felé, s most a teljes kiábrándulás.


Radics Viktória: Táborok és metaforák

Jelek egy belgrádi jósdából


Mondjátok meg a királynak,
hogy a mesterien épített
csarnok leomlott. Phoibosznak
nincs többé kunyhója, se?
jövendőmondó borostyánja, sem
beszélő forrása. Kiapadt még a
beszéd vize is.”
Püthia utolsó üzenete, déloszi jóslat

Nem tudom, hogyan címezzem meg a Vajdaságba és Belgrádba szóló leveleket. Mit írjak a borítékra? Poszt-Jugoszlávia, értsd és ejtsd: SZRBIJA, Szerbia c/o Ex-Jugoszlávia, vagy mit? A postán hogy tartják számon ezt az államot?









Szőcs Géza: Tájkép bűnbeesés után

Altatódalok, avagy hat éve már Marosvásárhely fekete tavaszának


Próbáljuk meg összefoglalni hat év elteltével az ügy tanulságait.

Solt Ottilia: Dél-zselici burzsoázia

A Wesley János Főiskola másodéves szociális munkásszakos hallgatóinak munkáiból összeállította Solt Ottilia


Gyűrűfű. Ez a helységnév ugyanazt jelenti minden magyar folyóirat-olvasónak úgy negyven év fölött, az első aprófalu, amelynek végzete valamikor a hetvenes évek elején beteljesedett. Elhagyta utolsó lakója is, eltűnt a térképről. Gyűrűfű az államilag vezérelt, kérlelhetetlen modernizáció és a vele járó pusztulás – a kádári Magyarország falurombolásának metaforája.

Aprófalvak

Sok minden történt azóta. A hetvenes évek végén a szakértők általános meglepetésére a tájék elnéptelenedése lelassult, sőt a lakosság megfiatalodott.




Ognjen Pribicsevics: Miért van Milosevics még mindig hatalmon Szerbiában?


Slobodan Milosevics hatalmának kilenc évében, egészen pontosan 1987. ősze óta Szerbia szinte mindenben lemaradt a világtól. Crna Gora mellett Szerbia az egyetlen olyan állam Európában, melyben az előző korszak kommunistái uralkodnak. Igaz, hogy Közép- és Kelet-Európa szinte minden államában olyan egyének vagy csoportok kerültek ismét hatalomra, akik az előző, kommunista rezsimhez tartoztak, egyedül Szerbiában maradt fenn gyakorlatilag az egész korábbi hatalmi struktúra.

Kende Péter: A magyar kérdés 1996-ban


A szomszéd államokkal való normális jó viszony a magyar külpolitika egyik közismert és széles körben elfogadott „prioritása”. A Szlovákiával megkötött alapszerződés végleges tető alá hozása (ami a ratifikációs okmányok kicserélésével, tehát most májusban vált befejezett ténnyé) ennélfogva a hivatalban lévő magyar kormány sikereként könyvelhető el. A szerződés szlovák ellenzőinek az a kísérlete, hogy a Párizsban, Európa színe előtt aláírt megállapodást így vagy úgy kisiklassák, végül is eredménytelen maradt.

Juhász József: Bosznia – időzített béke


Három és fél éves, 220–250 ezer áldozatot követelő háborúskodás után a múlt év végén Boszniában véget értek a harcok. Ám még most, a békeszerződés aláírása után fél évvel sem mondhatjuk, hogy ezzel egyben beköszöntött a béke is. A volt jugoszláv tagköztársaságok közül ugyanis Boszniára volt messze a legjellemzőbb a délszláv keveredés: a 44 százalékos relatív muzulmán többség mellett 31 százalék volt a szerbek, 17 százalék a horvátok és 6 százalék a „jugoszlávok” aránya.

A kórkép


Egy pszichológus, aki közelről és régóta ismeri e történet szereplőit, így emlékszik vissza:

„C. V. Tudor Gyenge tanuló volt, de korán kezdett el publikálni. Közutálatnak örvendett szakmai körökben is. Annál korábban nyilvánult meg beteges szereplési vágya, például a KISZ gyűléseken. Amikor egy tanár arról faggatta a diákokat, ki-ki miért döntött a szakja mellett, Vadim felállt, és kijelentette: »Én zseni akarok lenni!«

Magureanu a pártakadémián tanított. Jó szakemberként tartották számon, kiváló cikkeket írt. Nyíltabban beszélt, mint mások, kerülte a pártzsargont.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon