Skip to main content

Belföld

U. V.: A másik kulcs


A betörés a veszprémi SZDSZ-irodába februárban volt. A nyomozás még júniusban is folyt.

Veszprémből azt sugallták, meglehet, hogy önbetörés történt. A rendőri vizsgálat hírei is felcsillantották ezt a verziót. Kis János, az SZDSZ elnöke megkérte dr. Somogyi Jánost, a szabad demokraták jogsegélyszolgálatának vezetőjét, nézzen utána a történteknek a helyszínen. Amikor dr. Somogyi Veszprémbe érkezett, a rendőrkapitányságnak az ügy lezárására vonatkozó javaslata már az ügyészség asztalán feküdt.


Láng György Géza: Ki gyanakodott volna egy rendőrtisztre?

Beke betört, majd belépett az SZDSZ-be


Bizony előfordult, hogy Beke Miklós veszprémi rendőr százados saját maga után nyomozott – természetesen eredménytelenül, bár, mint felettesei elmondták, ezekben az esetekben is rendkívül lelkiismeretesen rögzítette a helyszínen hagyott nyomokat. Így aztán másfél évtizedes betörői „mellékállásának” csak egy véletlen vetett véget. A százados úr ugyanis egy éjszaka behatolt a veszprémi Szabadság téri irodaházba (ahol egyébként már ismerte a járást, hiszen az emeleti SZDSZ-irodát is ő rabolta ki még a tavasszal), ám ezúttal elkövetett egy hibát: nyitva hagyta maga után a kaput.

Gyekiczki András: Bukarestből a Nap-hegyre


Rég megszáradt a tinta az MTI vezérigazgatójának kinevezésén, eredendő kíváncsiságunk mégis arra ösztökélt, nézzünk utána, hogyan pályáztat a Miniszterelnöki Hivatal, hogyan pályáznak, döntenek ilyen fontos poszt esetében.

Valószínű – állította magáról Oltványi Ottó (65) újdonsült MTI-vezérigazgató – ő az egyetlen olyan magyar újságíró, aki nyugati kormánytól kapott kitüntetést, méghozzá az osztrák Aranykeresztet. Az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti meghallgatása során az akkor még jelölt Oltványi hallatlan simulékonyságról tett bizonyságot.


Upor Péter: MTV: pályázgatunk, pályázgatunk?


Csalódás és félelem

Nagyon nem mindegy tehát, hogy mi van és mi lesz a televízióval. Az utóbbi időben ez a lomha, különös képződmény, az MTV, lassan-lassan mozdulni látszik. Néhány hónapja új elnököt neveztek ki élére, és a múlt hét közepétől a két csatorna intendánsait is ismerhetjük. Az elnök, Hankiss Elemér egyik leglátványosabb intézkedése a műsorpályázatok kiírása volt. Mint hírlik – minden elképzelést felülmúlóan – ezernél több pályamunka érkezett.


–t [Solt Ottilia]: Szakszervezeti apróságok


Kezünkbe került két dokumentum. Hasonló feltehetően naponta több is születik az ország számos vállalatánál. Nincs bennük tehát semmi különös, ha csak az nem, hogy hétköznapiságuk ellenére sem eléggé közismertek az ilyenek.

Az egyik a Magyar Távközlési Vállalat Győr-Sopron megyei részlegéből származik (igazgató: Bodnár László), s a vállalat dolgozóinak megítélt munkahelyi építési, illetve házvásárlási kölcsönök listáját tartalmazza. 29 építkező, illetve vásárolni szándékozó dolgozó adatai sorakoznak egymás után.


–eö– [Eörsi János]: …és ami egy helyben topog


Igaz, megvan már a köztársasági megbízott és hivatalfőnöke jogállása, viszont még mindig nincs fővárosi törvény és földtörvény. Ezek nélkül pedig nem tudnak gazdálkodni az önkormányzatok.

Tánczos Zoltánné dr., Rákospalota alpolgármestere beszámol arról, hogy az Esso benzinkutakat létesítene Rákospalotán, az önkormányzat a telkeket vinné be apportként, a vállalkozás jövedelméből kiegészítenék az iskolák fenntartásának költségeit. Kétszer is megkeresték már az önkormányzatot az angolok, és könnyen lehet, hogy harmadszor végleg odébbállnak.


E. J. [Eörsi János]: A megbízott és hivatala

Törvény egy állás jogáról


A Győr, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém székhelyeken működő vidéki, valamint a fővárosi köztársasági megbízottaknak hivatalostul meg kell kezdeniük a munkát január 1-jéig – nyilatkozta a Beszélő tudósítójának Verebélyi Imre dr., a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

(kőszeg): Szegedi gondolatok

Kövér László és Németh Zsolt a pártokról és a Fidesz–SZDSZ-viszonyról


Beszélő: Rengeteg előzetes hír járta a Fidesz belső ellentéteiről. Tulajdonképpen kik vitatkoztak, és miről?

Németh Zsolt: A Fidesz úgynevezett belső konfliktusának a legszomorúbb sajátossága, hogy nincs a vitának medre. Ily módon ez a vita ráfűződött a szervezeti és működési szabályzat körüli kérdésekre. De meggyőződésem, hogy ez mellékvágány, a fő vágány viszont nem alakul ki. A megoldást abban látnám, ha a Fidesz belső ellenzéke képes lenne valamilyen eszme, gondolatrendszer vagy politikai filozófia köré tömöríteni magát.


Bauer Tamás: Fidesz–Antifidesz


Mi a Hejha?

Orbán Viktor a HVG-ben eloszlatta a félreértéseket: „liberális ellenzékről” nincs szó, ez nem egyéb, mint „közönséges zsurnalisztikai fogás”. Van Fidesz, és van SZDSZ, a Fidesznek az SZDSZ ugyanúgy ellenfele, mint bármely más magyarországi párt.


Pál József: Salgótarján, 1956. december 8.


Halottainkról már megemlékezhetünk, de gyilkosaik még mindig rejtve vannak. Nemcsak azokra, és nem is elsősorban rájuk gondoltam, akiknek mutatóujja pufajkásként vagy keleties szemvágású kiskatonaként a PPS-géppisztoly elsütőbillentyűjére görcsösödött. Nem, nem! Az akciót kitervelőkről és a parancskiadókról beszélek, és persze az önként, kéjjel ölökről is.

Tavaly ilyenkor biztos voltam benne, a város és a környék népével együtt, hogy mára minden kiderül, és megvalósul a történelmi igazságtétel. Szomorúan kell leszögeznem: nem így történt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon