Skip to main content

Belföld

–szeg [Kőszeg Ferenc]: A csapda


Lapunk előző számában két cikkben is foglalkoztunk az utcai könyvterjesztés ügyével. Témánkhoz kapcsolódó írásként közöljük az egyik érintett, a Katalizátor Iroda nyílt levelét.

Könyv csillog a szemünkben


1991. január 28-án a Marx téri aluljáróban a könyv- és lapárusok pultjaik hűlt helyét találták. Feltételezhetően az éj leple alatt fújatta meg a VI. kerületi önkormányzat a rend korán kelő őreivel, miután megszabadították az árusító kocsikat láncaiktól.

Ráday Mihály: Egy és nem megosztott szív

Vita a fővárosi törvényről


Szerelmet vallottam. Élő adásban, az ország nyilvánossága előtt, a Parlamentben. Bevallottam (ismét), szeretem a fővárost. Egy szép nőhöz hasonlítottam, akit most szét akarnak szedni. Udvarlói testrészeit külön-külön imádnák. Pedig – eddigi tapasztalataim szerint – ha szerelmünk tárgya, minden porcikája együtt a miénk, az élvezet nagyobb…

Évtizedeken át megszabták, ki, mikor s hogyan csókolhat kezet neki, előírták, milyen legyen a virág, s előre megírták szerelmes szavainkat is. Ennek vége.


Kőszeg Ferenc: Mi ketyeg a könyveskonténerben?


A kezdet

A könyvárusítást az aluljárókban Moldován László emlékezete szerint a Katalizátor Iroda Kft. kezdte meg.

A Katalizátornak akkor már nagy múltja volt az illegális könyvforgalmazásban.




Révész Sándor: Hová fusson a kufár?


Mint tudjuk, vannak bizonyos szükségletek, amelyeket nem lehet a széllel szemben elintézni. Különösen akkor nem lehet, ha az a szél nem divatból és ideiglenesen fúj, hanem muszájból és tartósan. Ilyenkor tanácsos az ellenkező irányból hozzáállni a szükségleteinkhez, mert máskülönben foltos lesz a presztízsünk.

Hasznos, ha egy nagyvárosi dzsungelben a főpolgármester szociológus, mert akkor tudja, hogy milyen nagy úr a szociológiai muszáj, és sejti, hogy miként lehet a szükségleteket a szociológiai széliránnyal egyeztetni.


Iványi Gábor: Egy hályogkovács följegyzései


Hályogkovácsmódszer lenne – hárított el Surján László miniszter, mikor aziránt érdeklődtem tőle, ugyan miért nem támogatja a lelkészek nyugdíjügyének rendezésére tett módosító javaslatomat a társadalombiztosításról szóló 1975. évi. II. tv.

Eörsi János: …mit érlel annak a sorsa?

Foglalkoztatási törvény


Az 1990-es év egyebek között a munkanélküliség tekintetében is áttörést hozott Magyarország számára. Igaz, az év végére kialakult 2 százalékos munkanélküliségi ráta még ama 6 százaléktól is elmarad, amelyet az Egyesült Államokban „természetes rátának” tartott a Reagan-adminisztráció, és amely elmaradást nehezményezve rejtett munkanélküliségről beszélt Frajna Imre képviselő (Fidesz) a hétfői általános vitán.

efhá [F. Havas Gábor]: Eltettem a számlát

Wossala-portré


Szállodaportásként kezdtem 1961-ben, a Royal Szálló megnyitásakor. ’62-ben kerültem a vendéglátó-ipari főiskolára. Végzés után elmentem Rómába, és az ottani közgazdasági egyetem idegenforgalmi szakán diplomáztam ösztöndíjasként. Itthon vörös diplomával végeztem. Amikor hazajöttem, a siófoki szállodasoron lettem üzletvezető, aztán igazgató, majd fölkerültem a Pannónia központjába, ott egészen a kereskedelmi főosztály-vezetőségig jutottam, amikor ’73-ban rájöttek, hogy kígyót melengettek a keblükön, és elkezdtek piszkálni.

Keller László: A BKV alulnézetből

Mitől utazunk drágán Budapesten?


A fővárosban utazók mintegy 80 százaléka ma a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) járműveire kényszerül. A Budapesten dolgozó munkába járása – a megállóba gyaloglás, várakozás, utazás, hazautazás – évente mintegy 500 óráját igényli. A februártól 50 százalékkal emelkedő jegyárakkal minden idők legdrágább viteldíját fizetjük.

Dr. Gyarmati István: Szerződés az európai hagyományos fegyveres erőkről: egy magyar értékelés


A bécsi tárgyalások feladata

Az európai hagyományos fegyveres erőkről (CFE = Conventional Forces in Europe) szóló tárgyalások jog- és feladatkörét – mandátumát – a helsinki egyezmény, hivatalos nevén Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) bécsi utótalálkozójának záródokumentuma határozta meg.

A tárgyalások célja a stabilitás és a biztonság erősítése Európában, a hagyományos fegyveres erők szilárd és biztonságos – alacsonyabb szintű – egyensúlyának megteremtése révén; a hagyományos fegyverzetek terén kialakult egyenlőtlenség puszta meglétével magába




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon