Skip to main content

Belföld

Bauer Tamás: Felszállt a füst


Nehéz szülés volt, de megvan a második Antall-kormány. Két hónappal azt követően, hogy a miniszterelnök bejelentette: át fogja alakítani kormányát, közzétette a második listát, a kisgazda miniszterek körében elhatározott változásokat. Aki úgy vélekedik, hogy a két lépésben végrehajtott kormányátalakítás nem jelent jelentős változást a kormányban, az szerintem nagyot téved.

Antall Józsefnek kétségkívül igaza volt, amikor felállította helyéről az eddigi belügyi, földművelésügyi és munkaügyi minisztert, és elfogadta az eddigi pénzügyminiszter lemondását.


Nyilatkozat


A kormánykoalíció által elfogadott 1991. évi költségvetés a hazai életviszonyok egyetlen területén sem nyújtott reményteli jövőképet. Érvényes ez az egyházpolitika területére is.

1. Javaslataink ellenére tovább él az egyházi ügyek bürokratikus, állami szervek által intézett, áttekinthetetlen rendszere. A művelődési tárca kiadásai mellett a Miniszterelnökség Egyházi Kapcsolatok Főosztályának költségvetése párhuzamos feladatokra és fölös kiadásokra kényszerít.

2. A fenti helyzet sérti az egyházak közötti egyenjogúságot.




Solt Ottilia: Minden feladat megközelíthető!

Interjú a belügyminiszterrel


Beszélő: Hadd kérdezzük először azt, ami a legtöbb embert érdekli a rendszerváltó kormányt illetően: hogyan csöppent bele miniszter úr, a Dél-pesti Vendéglátó Vállalat igazgatójaként a kormányba?

Dr. Boross Péter belügyminiszter: Az igazsághoz tartozik, hogy májusban én már nyugdíjban voltam. Dehogy gondoltam volna, hogy életem ilyen fordulatot vesz! Amikor a miniszterelnök felhívott telefonon, csupán arra gondoltam, hogy biztosan valamilyen tanácsadói körről van szó, s ha igen, akkor abban én szívesen vállalok szerepet.


Keresztény kurzus és a tudomány embere


Vitéz Zvolenszky-Munk István földbirtokos vagyok, a kisgazdapárt energetikai szakértője, de most nem ebben a minőségemben kértem szót. Unokabátyámra, Csolnoky Bun Viktorra szeretném emlékeztetni a nagyválasztmány tisztelt tagjait. Tudjuk róla, hogy Tildy Zoltán veje volt és kairói nagykövet (mellékesen jegyzem meg, hogy Tildy Zoltán az én dédmamám Andrássy út 16. szám alatt lévő házának I. emeletét lakta). Csolnoky Bun Viktor a koncepciós perek első áldozata.

Bauer Tamás: Büntetőexpedíció


Azelőtt a Központi Bizottság egy-egy – magától értetődően – zárt ülése után gyorsan elterjedt a városban: mi is hangzott el a KB-ülésen. Most képviselő barátaim udvariasan, de határozottan megkerülik, hogy akárcsak célzásokkal is beavassanak: milyen államtitokról volt szó a zárt ülésen. Jól van ez így: ideje szabadulni a rengeteg előírt és soha meg nem tartott szabálytól. Ami marad, azt tartsuk is be. Övék a titok, övék a felelősség.

–iJ– [Eörsi János]: A biztos nyerő: Budapest

Kapargatósorsjegy


Aki az Express Money sorsjegyet kapargatja, tegye ezentúl abban a tudatban, hogy igyekezete semmi szín alatt nem hiábavaló. A sorsjegy hasznának feléből ugyanis alapítványt hoznak létre. Így kívánják segíteni a hátrányos anyagi helyzetben levő gyerekek és fiatalok tanulását, továbbtanulását, és támogatni, hogy az arra rászoruló fiatalkorúakat műtét céljából külföldre vigyék.

Dóri Sándor, a sorsjegyet forgalmazó Gamex (ejtsd: gémeksz) Kft. ügyvezetője amerikai állampolgár.


Iványi Gábor: Nem egyházügyi, hanem egyházi

Avagy: „41 fősnek érezzük a főosztályt”


– Platthy Istvánnal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházügyi főosztálya vezetőjével beszélgetek.

Platthy István: Nem egyházügyi, hanem egyházi főosztály. A régi rendszer szóhasználata rossz emlékeket ébreszt, ugyanis állami szerv nem intézheti az egyházak ügyeit. Ügyeiket teljes szabadságban maguknak az egyházaknak kell megoldaniuk.

– Hogyan történt a főosztály felállítása?

P. I.: Abban az időszakban, amikor ’89.






Kőszeg Ferenc: Szabad ötletek két ülésben a szabad demokratákról és más pártokról I.

Tamás Gáspár Miklós Van kiút? című esszéje ürügyén


Törékeny jövendő

A kormány diadalmasan zárta az óévet: sikerült egy hónap alatt keresztülhajtania és 61 százalékos többséggel elfogadtatnia a költségvetést, amelyről az új pénzügyminiszter azt mondta, ilyen többet nem kerülhet a parlament elé. A vitát állandósult hisztéria kísérte. A kormány azt sugallta, ha a koalíción belüli nézeteltérések miatt a Ház nem fogadja el az előterjesztést, ez nemcsak a kormány bukását eredményezi, de kilátástalan helyzetbe hozza az egész országot. E hangulatot magáévá tette az ellenzék is.


Eörsi János: Puhák voltak

Kisgazda-nagyválasztmány


A demokratikus formákra sehol e hazában nem adnak ily keveset. A kisgazdák – írásbeliség, ügyrend, kisebbségi és többségi álláspont rögzítése és más kommunista mételyek helyett – inkább az „ahogy esik, úgy puffan” elvét kedvelik. Ez persze jól jön azoknak, akik épp az ügymenetet irányítják. Egy példa: Nagy Ferenc József elnök a terem idő előtti sajtótlanításával fenyegetőzve keresztülhajtja az általa összeállított napirendet. Vezetőségi beszámolók, választás, vita a koalícióról és a földről, pártalkotmány-módosítás.

Farkas Pál: Újabb piros jelzés a zöldeknek

A „Havel-effektus” – Magyarországon


A 29 éves vegyészmérnök és biológus, dr. Illés Zoltán menesztését – úgymond – „politikai megnyilatkozásaival” magyarázták; a helyettes államtitkár ugyanis nyilvánosan bírálta az MDF-es Keresztes K. Sándor irányítása alatt álló minisztériumot, amiért az nem törekszik az MDF választási programjának megvalósítására. Sőt a párton kívüli Illés hangot adott annak a véleményének is, hogy a környezetvédelmi miniszternek is pártonkívülinek kellene lennie.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon