Skip to main content

Belföld

Szabó Lívia: Vendégmunka


A TÜF-vizsgás hegesztő (magas szakmai minősítés, nyugat-európai) volt a „sofőröm” a csepeli papírgyár zötyögős makadámkövein meg-megakadó targoncán. Oldalamon sóhajtozott a BASF gyár halkan guruló BMW furgonjairól, halovány ibolyaillatú toalettpapírokról, mikor a csarnoki „toalett” felé vettem az irányt: „Csókolom, oda inkább ne tessék!”

„Óriási a BASF különben. Dolgoztam a H506-ban, vagyis a H utcában, az ötszázhatodik műhelyben. Minden ábécébetűnek utcája van, bennük a műhelyek százszámra. Ott biciklivel menni idő, azért kell a jó kocsi.


Sík Endre: Az Érdektelenség és a Komorodás Kora

Menekültek Magyarországon


A történet rövid. Bevándorlás ugyan mindig volt, de oly csekély, hogy az utóbbi évekig nem igényelt politikai megfontolásokat.

Eörsi János: Középvezetőkből középosztály

Kanizsai sörgyár


A mozgalmat, mint ismert, siker koronázta ama egyszerű körülménynél fogva, hogy a vevő, Mechtler László ausztrál üdítőital-gyáros és volt ausztrál katonatiszt nem tudott fizetni, így a Vagyonügynökség január 2-án felbontotta a vele májusban megkötött opciós szerződést.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Fütyül a kormány, táncol az önkormányzat…

Napirenden


Az eklektikus törvénytervezet egyben következetes: előírásai alapján a központi hatalom minden területen rátenyerel a helyi önkormányzatokra. Ha az önkormányzat gyakorolja az adott ágazati hatáskört, akkor decentralizált kormányzati szervek szakmai irányítását és ellenőrzését kell elviselnie. Ha önkormányzati tisztségviselő jár el első fokon, a másodfokú döntést a köztársasági megbízott (kmb.) hozhatja meg. Emlékezetünk szerint a kmb.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: A magyar háború


A Sivatagi Viharral egy időben a Váci utcán is végigsöpört a vihar. A rendőrök, egyenruhában és civilben, berontottak a Muskátliba, az Annába, és igazoltatták az arabokat, a búrokat, a vaskalaposakat és ami nációt még kávézáson értek. A tévé meg a sajtó büszkén jelentette, hogy bűnelkövetőket és hogy felszámolták.

Szabó Miklós: A Szolgálati Pragmatika

Napirenden


Nyugdíjba megy a jó öreg Munka Törvénykönyve. A kormány még a múlt ősszel előterjesztette „A köztisztviselők jogállásáról” szóló törvénytervezetet, s vitájára előreláthatólag 2-3 héten belül sor kerül. Az új szabályozás, amennyiben törvényerőre emelkedik (nyugodt erővel jelentem ki, hogy törvényerőre fog emelkedni), véget vet annak a hosszú korszaknak, amely a különböző foglalkozású emberek munkaviszonyát egy jogszabályi rendszerbe igyekezett foglalni.

-rr-: Azok a bizonyos kiemelt nyugdíjak


A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy egyénileg bárki folyamodhassék korábban élvezett nyugdíj-kiegészítéséért, illetve az azzal megegyező összegű pótlékért. De ehhez bizonyítania kell, hogy pl.

Az Iraki Ellenzéki Erők 12 pontja


Állítsák le azonnal az iraki nép elleni pusztító háborút! Le az iraki diktátorral! – kezdődik a front legújabb felhívása. A diktátor bukása után ideiglenes koalíciós kormány jöjjön létre, amely:

1. felszámolja a diktatúra következményeit, megszünteti a politikai, nemzeti és vallási elnyomást, általános amnesztiában részesíti a jelenlegi rendszer áldozatait, gondoskodik azok anyagi és erkölcsi rehabilitálásáról;

2.




U. P. [Upor Péter]: Romának lenni

A legnagyobb magyarországi kisebbségről


A rendszerváltás óta eltelt időszakban nemzetiségeinknél is elkezdődött az önszerveződés folyamata, és szaporodnak a különböző érdek-képviseleti szervek. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Roma Parlament megalakulása. A parlament a magyarországi cigányszervezetek mintegy kétharmadát tömöríti. Megalakulását sok vita kísérte. A szervezetek egyik legnagyobbikát, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségét pártállami múltja miatt sokan nem tekintik a cigányság legitim képviselőjének.

Rózsa Edit: Szorít az idő


Mit tehet a képviselő? Adatokat, információt gyűjt, megdöbben, aztán interpellál. A rendelkezésre álló idő azonban kevés. Három perc. A miniszteri válaszra öt perc, a viszontválaszra két perc. A képviselő ideje mindenesetre bizonyosan kevesebb, mint amennyivel Zánka vezetője és minisztériumi főnökei rendelkeztek ahhoz, hogy eldöntsék: mi legyen a Balaton partján 1973-ban épült, s ma 4 milliárd forintot érő intézmény sorsa 1991. január 1-jétől.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon