Skip to main content

Belföld

Mészáros István László: Kossuth Lajos, Eötvös József azt üzeni…

Az állam oktatási kötelezettsége és az egyházi ingatlanok


Mivel a javaslat – többek között – az egykoron államosított több mint 4500 egyházi iskola visszaigénylésére is lehetőséget nyújt, a parlament oktatási bizottságában dolgozó képviselők valószínűleg nem fognak unatkozni. Az oktatáspolitikai kérdéseket rájuk hagyom. Az iskolaügyet kizárólag a lelkiismereti és vallásszabadság szempontjából vizsgálom.

A falu egyetlen iskolája

Mi történjék akkor, ha a község egyetlen általános iskolájára valamelyik egyház bejelenti az igényét?




Kőszeg Ferenc: Isten vele, József


A Dunagate-ügy – írja legújabb könyvében Horváth József (A lehallgatástól a kihallgatásig) – „a békés átmenet egész koncepcióját zsákutcába vitte”. A szószátyár tábornok ezúttal igazat mond. A koncepciót Végvári csakugyan kipukkasztotta. De betett annak már a berlini fal leomlása is, a prágai forradalom, a budapesti népszavazás és a bukaresti vezéráldozat. Ezek nélkül Végvári leleplezései (de hiszen sor se került volna rájuk) aligha rendítik meg a kormányt.

Nagy W. András: Két önépítés Magyarországon


Mikor meghallottam, hogy Juhász Pál a hétvégi, budavári liberális összejövetelen az újfajta magyar társadalomépítés programjáról beszél majd, mindjárt tudtam, hogy ezúttal nem úszom meg szárazon. Ilyen című fejtegetést nem lehet a híres csurkai mű, az „Új magyar önépítés” (megjelent a Püski–Magyar Fórum kiadásában 1991-ben) említése nélkül méltatni.

Pedig nagyon nem szeretnék besorolni a csurkológusok közé. Még kevésbé vállalnám, hogy a két építkezőt, a szerzőket direktben egymásnak eresszem.


Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Minden tilos, ami nem kötelező


Nagy nehezen – kemény politikai alkucsaták eredményeként – sikerült főpolgármester-helyetteseket ültetni a Fővárosi Közgyűlés döcögősen induló szekerének bakjára.

A három főpolgármester-helyettes közül kettő nem tagja a közgyűlésnek, vagyis nem képviselő, adott esetben nem szavazhat.


B. T. [Bauer Tamás]: Bölcsek tanácsa


Örültünk valamennyien lakáshitelek adósai, amikor a frissen megalakult Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki és megszüntette a kamatadót. Örültünk sokan, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és eltörölte a halálbüntetést. Örültünk, s Tamás Gáspár Miklós a Magyar Hírlapban valósággal lelkendezett, amikor a minap az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a személyi számot.

De vajon maradéktalanul igazunk volt-e, amikor mindennek örültünk?


Bauer Tamás: Egy mandátum elveszett


Megnyugtathatjuk-e magunkat azzal, hogy az erzsébetvárosi időközi választás eredménye az alacsony részvétel miatt nem jelent semmit? Megnyugtathatjuk-e magunkat azzal, hogy nem szerepeltünk rosszul, hiszen az SZDSZ jelöltje második lett, megelőzve mind a kormánykoalíció közös jelöltjét, mind a Fidesz jelöltjét? Nem, nem ez a helyzet. Demszky Gábor mandátumát elvesztettük, s ennek mindkét összetevője aggasztó: az is, hogy igen alacsony volt a részvétel, és az is, hogy az MSZP színeiben induló Filló Pál nyert.

Az eredmény mindenekelőtt az új parlamenti demokrácia veresége.


Nagy W. András: …kivel ember ugyan él

Érzelmes utazások 7.


Itt aztán minden megvan! Ezek aztán, Kerényi Dalma, Somogyi Győző, megcsinálták, amit akartak!

Nemhogy házuk, udvaruk, de házaik, udvaraik, istállóik, színjeik vannak, műhellyel, műteremmel, kéziszövővel, fonóval, házi kápolnával!

Odakint, a csapkodó, hideg esőben egész állatsokadalom, szamár, kecskék, rackák, pulik álldogállnak nagy dideregve. A gazdát várják; engedné már őket meleg vackaikra.

„Tisztára mint Noé bárkája!” – kacsintok már vagy harmadszor Somogyi felé.






Vargha Márton: A szövedék mindig fölfeslik valahol


Párbeszéd a postán:

– Miért írja rá a személyi számomat az utalványra?
– Ez a szabály.
– A szabályzat csak a személyi igazolvány számáról szól!
– Jó, de az lopott is lehet, a személyi szám biztosabb.
– Lopott személyiben a személyi szám is lopott!
– ??!!??

Véletlen, hogy éppen azon a héten zajlott le a fenti beszélgetés az egyik budapesti postán, amelyen az Alkotmánybíróság eltörölte a személyi számot. Jól mutatja azonban, hogy az a bevezetése óta eltelt másfél évtized alatt micsoda fétissé vált az emberek szemében.









Mink András: Utódpárt? Nosztalgiapárt?

Mink András


Április 12-én az MSZMP elnöksége sajtótájékoztatót tartott, ahol „tavaszi offenzívát” hirdetett meg.

Szinte nincs olyan politikai elemzés, amelyik ne villantaná fel a passzív tömegek jobb- vagy baloldali radikalizálódásának rémképét. A parlamenti pártok népszerűsége érezhetően kopik, s ez kedvezhet a választások során a hatalom sáncain kívül rekedt politikai erőknek; köztük az egyre hangosabban és nagyobb önbizalommal fellépő MSZMP-nek is. Saját megítélésük szerint ők a „távolmaradottak” pártja, a közönyös és csalódott többség „képviselői”.


Kapják a területi irodák


Ebben a társadalmi feszültségektől terhes időszakban különös fontossággal kell kezelnünk a munkavállalói érdekvédelem ügyét. Meg kell akadályoznunk a parlament- és pártellenes demagógia térnyerését a dolgozók között, bizonyítanunk kell, hogy a munkavállalók pártja is vagyunk.

A rendszerváltás amúgy sem kielégítő lépései a munkahelyekig alig hatoltak le, a legtöbb helyen egy megmerevedett, anakronisztikus hierarchia jellemző, ahol a munkavállaló kiszolgáltatottnak, fenyegetettnek érzi magát, az általános közérzet romlik.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon