Nagy találat volt felfedezni Tarnói Lászlót. Lehet, sőt valószínű persze, hogy Andrásfalvy Bertalan mit sem tudott Tarnói nyilas múltjáról. De beszélgetéseik során csak kiderült valami a Humanista Világegyetem alapítójának gondolkodásmódjáról.
Az SZDSZ-tanács, magáévá téve az előterjesztő Bauer Tamás lapunk előző két számában is publikált érvelését, „elfogadhatatlanul nagynak tartja a világkiállítás melletti állami kötelezettségvállalás kockázatát”. A fővárosi SZDSZ-frakció pedig a karácsony előtti közgyűlési határozatot vette elő, mely szerint a budapesti önkormányzat legfeljebb a rendezés ’96-ra halasztását javasolja, ezt is csak akkor, ha április végére a megfelelő hét feltétéi mindegyike teljesül.
Töredelmesen be kell vallanom: én nem voltam mindig az Expo megrendezése ellen. 1989 tavaszán még azt gondoltam (Vízlépcső-világkiállítás. Szabad Demokraták, 1989. 4–5. szám és Világkiállítás: esetleg, vízlépcső: nem, Heti Világgazdaság 1989. május 13.), hogyha biztosítékokat lehet kapni a világkiállítás ésszerű és gazdaságos megrendezésével kapcsolatban, akkor támogatni lehet az ügyet. Persze már akkor sem voltak különösebb illúzióim az ilyen biztosítékok komolyan vehetősége felől.
1974-ben kormányrendelet szabályozza a televíziót. Eszerint a rádió, a televízió és az MTI kormányfelügyelet alatt állnak: a kormányt illeti a kinevezések és a működési-szervezeti szabályzatok (SZMSZ) elfogadásának joga.
A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke
Dr. Hankiss Elemér részére, a Magyar Televízió elnöke
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmány 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a közszolgálati rádió, televízió és a hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőjének kinevezéséről törvény alkotása szükséges, amelynek elfogadása a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát igényli. A felügyeleti rendre is kiterjedő törvény meghozatalát megelőzően az Országgyűlés az 1990. évi LVIII.
Van remény?
Vitray Tamás: Ha a reményeim valóra válnak, egy hónap múlva az én gondjaimra bízott részleg egész napos műsort ad. Az én ambícióm nem az volt, hogy megszüntessünk műsorokat, hanem hogy előbb legyen mennyiség, aztán – a műsorokon belül – kell minőséget létrehozni. Ki lehet egyelni a műsorokból a gyomot, és akkor valami jobb lesz.
Rózsa Péter: Pillanatnyilag „egyéni vállalkozó” vagyok a televízióban. Jó néhány száz magammal központi állományban vagyok és várakozom.
– Az FDP parlamenti frakciójának meghívására utaztunk Németországba. Úgy tudom, ez volt az első frakciók közötti kapcsolatfelvétel. A pártok között természetesen volt már kapcsolat, de SZDSZ-vezetők eddig pártvezetői minőségben jártak külföldön. Hivatalos vendégnek számítottunk: a parlamenti pártok látogatásának – akár a kormánytagokénak – megvan a kialakult protokollja.
Beszélő: Milyen alkalomból hívták meg Franciaországba?
A Francia Szocialista Párt (PS) Rocard miniszterelnök úr által fémjelzett szárnya szellemi rokonságban áll az SZDSZ-szel. Híve a magántulajdonra épülő piacgazdaságnak, és az állam gazdasági szerepének korlátozására törekszik. A rocard-isták öt évvel ezelőtt hozták létre politikai klubhálózatukat, a Clubs Convaincre-t. Az évforduló alkalmából tartott nagyszabású rendezvényre hívtak meg.
„Tudom, mely csap mily bort ereszthet
csak azt nem tudom, hogy ki vagyok.”
[Villon]
„Lábra vigyázz!” – szóltak időnként hátra a csapat élén járók. Messze kint, a külső vágányoknál, vizes talpfák, félredobott vasdarabok között bukdácsoltunk. 1990. november elsején egész éjszaka ömlött, zuhogott az eső.
Az orrunk hegyét sem láttuk, így aztán a hátratartó figyelmeztetések nem sokat értek.
Míg a parlament asztalán tárgyalásra várva fekszik a törvénytervezet az egyházi ingatlanok sorsáról, a Békés megyei Dévaványán például öntevékenyen megegyezett a helyi református egyház és a helyi önkormányzati testület.
A régi református iskola épülete már nem volt iskola, időközben épült egy új. A régi épületben, ahol idősek klubja s egyéb közösségi intézmények kaptak helyet, a jövő tanévben ismét tanítás lesz: az iskolát – egyelőre első, második és harmadik osztállyal, 25-25 gyerekkel – az önkormányzat és a református egyház közösen tartják fenn.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 6 hét
8 év 31 hét
8 év 35 hét
8 év 35 hét
8 év 36 hét
8 év 37 hét
8 év 37 hét
8 év 39 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét