Skip to main content

Esszé

Kende Péter: Mi a baj?

Elmélkedések a távolból – I.


Baj van az országgal, baj van a demokráciával… Alig van ma a magyar közéletben olyan felelős tényező – vagy egyszerű kommentátor –, aki ne osztaná, s ha alkalma nyílik, ki ne mondaná ezt a vélekedést. A kifejezésül választott szavak persze nem mindig ugyanazok. Van, aki „ország” helyett társadalmat vagy piacgazdaságot, van, aki népet vagy nemzetet mond. A „demokrácia” szinonimájaként szó esik rendszerről, posztkommunizmusról, új politikai elitről vagy annak legitimitásáról stb.

Takács M. József: Volt egyszer egy diktatúra…

A vendée-i polgárháború 200. évfordulójára


A vendée-i sajnálatos események értékelése körüli több évtizedes vita mára nyugvópontra jutott. Ellenforradalom vagy népfelkelés? – a kérdés ilyen formában már fel sem merül.

Zádori Zsolt: Az első vajdasági szamizdatról

A kultúrtanti visszavág – A Symposion-mozgalom krónikája (1954–1993), összeállította: Csorba Béla–Vékás János, Újvidék, 1993


1985. május 31-nek éjjelén az újvidéki Dalmácia kávéház teraszán Fehér Kálmán, a Forum kiadóvállalat vezérigazgatója Csorba Bélának, az Új Symposiontól két éve eltávolított szerkesztőjének tett egy javaslatot: „Mindig a Forum a bűnös? Mindig engem meg Bányait hibáztattok? Miért nem adtok ki szamizdatot, mint a magyarországiak?

Lackó Miklós: A népi gondolat a Szárszók tükrében


Ilyen körülmények között indokolt, ha a történész a régi Szárszó történetét igyekszik rekonstruálni s megvizsgálni: a nemzetféltés általános szólamán túl vezetnek-e szálak a régiből a mai Szárszó felé?

Az 1943. nyári helyzetet nem akarom itt részletezni, a totális háború befejező szakaszának Magyarországra nézve oly vészjósló eseményeit. Mindenesetre említésre érdemes, hogy a neobarokk rendszer bírálatán túl az ország súlyos helyzetéért a mai népiek által oly gyakran emlegetett Németh László személy szerint Horthy Miklóst is felelőssé tette.


Mirko Kovac: Bevezetés a háborúba


A történészek és más tudós emberek talán már kihüvelyezték valamelyest e szörnyű háború okait, az újságírók rögzítették az eseményeket, a kamerák felvették a rombolás képeit, mégsem árt, ha emlékezetünkbe idézzük a háború kezdete előtti pillanatot, azt a feszült várakozó légkört, amit a szerb politika gerjesztett azzal, hogy bevetette a „veszélyeztetettség” meg a „fenyegetettség” hírhedt eszméit. A hangulatteremtés mesterei azok az irodalmárok voltak, akik akkoriban minden este tiltakozó gyűléseket szerveztek a Francuska 7.-ben (a szerb írószövetség székháza Belgrádban).

Conor Cruise O’Brien: A „Nyugat” jövője

Hogyan szervezzünk III. világháborút?


Az igazság ellenben az, hogy nem lesz Európai Egyesült Államok. Az európai föderalista tervezet az 1992 januárjában aláírt maastrichti szerződéssel ért a zenitre, azóta egyre romlanak a kilátások. A dánok kis különbséggel nemet mondtak a maastrichti szerződésre, és a dán nem a fontos európai országokban is kedvező visszhangra talált az egyszerű polgárok között. A franciák ugyanolyan kis különbséggel szavaztak igennel, mint a dánok nemmel.

A francia Maastricht-vita mind a belpolitikai, mind a nemzetközi közvéleményt megosztotta.


Ljudmila Petrusevszkaja: Jeladás a mélyből


Gyerekkoromban úgy tudtuk, hogy a halálraítélteket kivégzés előtt uránbányába viszik dolgozni. Három-négy hónap ráadás az életből. Aztán hallottuk azt is, milyen aljasul végzik ki őket. Az elítéltnek ott lenn, a tárnában olvassák föl a kegyelmi kérvény elutasítását, aztán összekötözik, arccal a földre, tarkójához a pisztolyt, és beleeresztenek egy sorozatot. Ennyi.

Kínában megint másképp. Egy futballpályán széksorokat állítanak fel, végigmegy egy ember, és tarkón lövi a bekötött szemű elítélteket. Technikai újítás: a szék mögé karót vernek, ahhoz kötik az áldozat kezét.


Kende Péter: Mi maradt érvényben az 1944 utáni négy és fél évtizedből?


Bevezető megjegyzések

Az első kérdés, amelyet ez a cím fölvet: jogosult-e az említett 45 évet egységes egészként kezelni? A válasz azért vitatható, mert a kommunista állam története 1947 után kezdődik, ennélfogva a megelőző két-három év külön korszakként is felfogható. Én azonban ebben a fejtegetésben abból a meggondolásból indulok ki, hogy 1945 teljes újrakezdés volt, s hogy az elmozdulásnak az egypárturalom felé már ebben az újrakezdésben megvoltak az előzményei.


Morvai Krisztina: Bűn és bűnhődés?

Gondolatok a tettarányos és az egyéniesített büntetésről a büntető törvénykönyv módosítása ürügyén


A büntető törvénykönyv régóta esedékes módosítása nem váltott ki nagy érdeklődést a közvéleményben, s sajtóvisszhangja is szerény maradt. Jelentőségükhöz mérten csekély volt a törekvés a változások mögött meghúzódó igen érdekes jogfilozófiai dilemmák elemzésére, a jogalkotás alapját képező törvényhozói szándék, koncepció kutatására. Pedig korántsem csupán egyszerű, technikai jellegű módosításokra került sor.

Kontra Ferenc: Felgyújtott templomaim


Őseim apai ágról reformátusok, anyai részről pedig katolikusok voltak, a maguk templomába jártak, de sohasem bántották egymást a hitük miatt. A két drávaszögi falu tájszólása és szóhasználata között sem volt összebékíthetetlenebb a különbség, mint a most szemben álló felek között, akik közé a Drávaszög szorult – kifosztott senki földjeként.

Felső csücskében, közvetlenül a magyar határ mellett van Darázs, a szülőfalum, rajta keresztül vitt a mára beszántott Török út a mohácsi vész felé.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon