Skip to main content

gazdaság

E. J. [Eörsi János]: Ami nem vezérli a történelmet

Juhász Pál a szövetkezeti átmenet törvényéről


E változásokról tudvalevőleg két törvény rendelkezik. Az egyik a szövetkezeti átmeneti törvény, amelyről most szó lesz, és amely az eleddig oszthatatlan vagyon feldarabolásáról és a szervezeti változásokról (kiválás, szétválás, megszűnés stb.) intézkedik. Akik pedig továbbra is a szövetkezeti formát kívánják (akár változatlan munkaszervezetben, akár kisebb vagy másképpen szerveződő csoportokban), az általános szövetkezeti törvény szerint alakítanak új szövetkezetet és választják meg vezetőiket.

Bóc Imre: A közlekedőedények törvénye


„Közlekedőedény: különböző alakú és keresztmetszetű, egymással alul csővel összekötött részekből álló edények sora.” (Magyar Értelmező Kéziszótár)

A privatizálás, a tőkeképződés, az ezzel járó polarizáció korát éljük. Amikor egyesek meggazdagodnak, mások – a nagy tömeg – elszegényednek. És ez – mondják – óhatatlan velejárója a központosított tervgazdaságból a piacgazdaságra való átállásnak. Ami nélkül nincs jövő.


Szalai Erzsébet: Az önmagába visszatérő ösvény


A nagyvállalatok erős alkupozícióját és érdekérvényesítési lehetőségeit a Kádár-korszakban számos kutató kizárólag az állampárt-pártállam monopolisztikus politikai és gazdasági szerepével és a nagyvállalatok, valamint ágazati minisztériumok ebből levezethető ellátási felelősségével magyarázta. E gondolkodásmód szerint a nagyvállalati túlsúly következmény volt, annak a gazdasági mechanizmusnak a következménye, amelyet a vertikális irányú, nem piaci, egyedi informális különalkuk rendszere jellemez.

–eö– [Eörsi János]: Perelik a Szanáló Szervezetet?


Az ajkai önkormányzat nehezményezi, hogy a helybéli volt Videoton-üzemmel együtt a gyár területén fekvő tanműhelyt is privatizálták. A ’88 végén megépült tanműhelyben több mint 40 millió forint könyv szerinti érték szunnyad, amiből 8 millióval az állami Szakképzési Alap támogatásával beszerzett gépek képviseltetnek. Az 1991-es költségvetésről szóló törvény elővásárlási jogot adott a szakoktatási intézményt működtető önkormányzatoknak abban az esetben, ha egy ilyen támogatással létrehozott tanműhelyt el akarnak adni.

Eörsi János: Ajkai gondolkodás, hosszú távon

Privatizált Videoton-egység


De már most kétféle érték rejlik az üzemben, hallottuk Talyigás Judit ügyvezető igazgatótól. A tulajdonosi négyes az ügyvezető asszony jellemzése szerint „hosszú távon gondolkodik”, így fantáziát látott az ajkaiak képzettségében, szakértelmében is, és persze a megvásárolt termelővagyonban is.

1962-ben alapított gyáregységébe a székesfehérvári vállalat ’78-ban szovjet megrendelésű katonai rádiógyártást telepített, és ettől fogva komoly épület-, infrastrukturális és gépi beruházásokkal is megtámogatta az ajkai „spec.” termelés fellendülését.


Tóth István János: Kormánypártok ellenzékben

Az szja-törvény parlamenti vitájának margójára


A késés ténye több szempontból is döntően befolyásolta az szja decemberi parlamenti vitáját. Nemcsak az SZDSZ és a Fidesz vezérszónokai (Soós Károly Attila és Varga Mihály) nehezményezték ezt, és minősítették előkészítetlennek, ad hocnak a törvénytervezetet, hanem (az MDF-es dr.

Eörsi János: Ami kedvező, az kormánypárti!

Költségvetés, ’92.


A feltétel nélküli hit úrrá lett a koalíciós partnereken, mihelyst némi egyház- és agrárügyi engedményeket juttattak neki. Így aztán nem is nagyon hallgatta végig az ellenzék ellenvetéseit, úgy szavazta meg, a december 30-ról 31-re virradó éjt nappallá téve, pénzügyminiszteri vezényszóra, az 1992. évi büdzsét.

Hitkérdés volt már a Kupa-féle prognózis is, amely a ’92-ben várható költségvetési bevételek, s ebből egy lépéssel levezethetőleg az elkölthető összpénzek előrejelzésére szolgált.


Lamberger Galina: Tokkal, vonóval

Elkelt a Videoton


Amikor a Videoton felszámolását végző Szanáló Szervezet október végén kiírta a pályázatot a vállalat értékesítésére, igencsak főhetett a feje amiatt, hogy vajon lesz-e, aki egyben, „tokkal, vonóval” megveszi a céget.

Erre ugyan a Quatro nevű, négy neves magánvállalkozóból álló konzorcium tett már ajánlatot még a tenderkiírást megelőzően, ezt azonban a nagy hitelezők (MHB, APEH, VPOP) elfogadhatatlannak tartották.


Eörsi János: Tornatermeket és kollégiumokat!

Címzett és céltámogatás


Az önkormányzati törvény szerint – vagyis elvileg – a parlament tiszte megjelölni az úgynevezett társadalmilag kiemelt fejlesztési igényeket a sokféle helyi igény között. Az efféle minősítés, ha közvetetten is, központi forráselosztást jelent, mert hát amely igény társadalmilag fontos, az egyben támogatandó is államilag.

A külön megfigyelt feldolgozóipari vállalatok helyzetének várható alakulása 1992-ben



Vállalat

  • Tovább

    • Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon