Skip to main content

gazdaság

Langmár Ferenc: Für Lajos és a hadügy esete

a pénzügyi technikákkal, a paradicsompürével és a magyaros vagdalthússal, a nyúllal és a körvadászokkal meg a Wachslerrel


– Tavaly, az 1990-es költségvetési zárszámadáskor vetetted föl először a honvédelmi tárca gazdálkodásának furcsaságait. Később interpelláltál is ez ügyben. Mit tudtál akkor arról, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most föltárt?

– A zárszámadáskor föltűnt, hogy a HM saját bevétele 1990-ben 8,8 milliárd forint volt, amiből 3 milliárd származott az úgynevezett letéti számlákról. A minisztérium kiadásait negyedévenként, előre utalta át a költségvetés.


–langmár–: Tizenkét milliárdos betétállomány a had- és a belügynél


Hosszú évek óta úton-útfélen hallani, hogy minél decentralizáltabb a pénzek és egyéb erőforrások fölhasználása, az annál hatékonyabb. A gazdasági rendszer változásával ezt a dogmát is felül kell vizsgálni.

E hasábokon sokszor írtunk már a költségvetési intézmények elképesztően növekvő betétállományáról. A deficit finanszírozására fölvett, drága hitelek nagyobb része tavaly ugyanis a költségvetési intézmények megtakarításait finanszírozta.


–lf– [Langmár Ferenc]: Február végén 35 milliárd lesz a költségvetés hiánya?


Meglehet óvatosan kell bánnunk ezekkel a számokkal, s talán nem annyira rémisztőek, mint első pillanatban látszanak. (Egy-egy kiragadott költségvetési adat a bevételek és kiadások időbeli eltérése miatt rendkívül megtévesztő lehet!)

A tavaly év eleji adatok az ideihez képest egészen mást mutatnak. De számos olyan változás is történt, ami miatt a mai és az akkori adatok másról szólnak.

Hála a „magyar aktíváknak”, Kádár Bélának és Bod Péter Ákosnak, tavaly igen nagy volt a Szovjetunióba ellenérték nélkül kiszállított áruk értéke.




Langmár Ferenc: Költségvetési hitel – 50 százalékos kamattal

Hétről hétre


Emlékeznek még arra, hogy az Ingatlanbank jogosítványainak tavaly augusztusi, részleges fölfüggesztésekor, amikor a bank részvényei fabatkát sem értek, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF) névértéken, tehát 100 százalékon eladta 100 millió forintnyi ingatlanbanki részvénycsomagját. A vásárló egy kft.-n keresztül a Magyar Hitel Bank volt.

Szívességi vásárlás, aligha minősíthető másként az üzlet, hacsak nem feltételezünk altruista hajlamokat az MHB vezetőiről.


Papp Emília: Bankállam


A bankok új államosítás előtt állnak? A lehetőség annak kapcsán vetődik fel, hogy nemrég a Magyar Villamos Művek Tröszt átalakulása kapcsán kiderült, hogy az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) elvonja az átalakuló állami vállalatok bankrészvényeit. Mégpedig úgy, hogy érte semmit sem ad, az elvonás úgynevezett alapátadással történik, és az adott cég vagyona így csökken.

Hárs Ágnes: A vendégmunkás a legállandóbb

A külföldiek és a munkaerőpiac


Kis számban korábban is voltak nálunk külföldiek, akik itt találtak átmenetileg munkalehetőséget. A házasság révén és egyéb legalizált módon letelepedőkön kívül 1988 előtt legfeljebb néhány száz menekült érkezett Magyarországra, ha nem számítjuk az évtizedekkel korábban kormányzati döntés alapján befogadott görög és chilei csoportot. Államközi szerződések keretében kubai, vietnami, lengyel stb.

Langmár Ferenc: Tőzsdekrach

Hétről hétre


1987-ben volt egy tőzsdekrach az USA-ban. A világ által is figyelt Down Jones-index egy nap alatt nagyobbat zuhant, mint a nagy világválság idején. Nem volt akkor puccs sem a Szovjetunióban, sem a Közel-Keleten, forradalom sem volt, az OPEC sem emelte a kőolajárakat. Az összeomlásnak látványos indoka nem volt.

A magyarázatot kereső szakértők – utólagos – elemzése fölhívta a figyelmet arra, hogy 1987 első hónapjaiban az USA-ban a kincstárjegyek hozama 2,5 százalékkal nőtt. Az állampapírok a piacgazdaságokban a legbiztosabb, kockázatmentes befektetésnek számítanak.


Langmár Ferenc: Rendszer- és lobbyváltás


A legnagyobb átalakítás a magyar energetikában, rendszerváltás az iparágban! Egészen modern vállalatstruktúra jön létre, 15 gondolkodó centrummal. Az ország legnagyobb vállalata, a Magyar Villamos Művek átalakulását bejelentő sajtótájékoztatón hangzott el mindez. Ahol nagy dolgok történnek, ott – tegyük hozzá – hullik a férgese is: 130 vezetőt cserélték ki. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a sajtószabadság lelkesítő dolog, amivel máig sem tudnak betelni.

Átalakították az ország legnagyobb vállalatát visszamenőleges hatállyal, 1991. december 31-ével.


L. F. [Langmár Ferenc]: Állami cinizmus


1991-ben a költségvetés csak arra az esetre vállalt garanciát a társadalombiztosítási ellátásokért, illetve a tb-hiány fedezésére, ha annak kinnlevőségei nem növekednek 1990-hez képest. Közismert, hogy ehhez képest a kinnlevőségek 24-ről 52 milliárdra emelkedtek.

A kormánytól való túlzott függetlenséggel aligha vádolható, s jogi eszközökkel és kellő hatalommal nem rendelkező társadalombiztosításról aligha képzelhető el, hogy az államnál és a bankoknál hatékonyan be tudnák hajtani követeléseiket. A tavaly érvényes garanciavállalási szabály márpedig ezt föltételezi.


F. Havas Gábor: Birtokháborítás

A tb és az ő vagyona


A tőkehozam a viszonylag jól működő nyugati társadalombiztosítási rendszerekben is csak a kiadások néhány százalékát fedezi, de jelentősége fokozatosan nő. Egyre több országban ismerik ugyanis fel, hogy önmagában sem a korábban általánosan elterjedt várományfedezeti rendszer, sem a helyére lépő felosztó-kirovó (kiadásokhoz rendelt járulékmérték) nem tudja megnyugtatóan kezelni a problémákat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon