1991-et a reál- és a pénzügyi folyamatoknak ugyanaz az ellentéte jellemzi, mint 1990-et – állapítják meg. A recesszió súlyosabb a vártnál, viszont kedvezőbben alakul a fizetési mérleg és a lakosság megtakarítási hajlandósága.
Beszélő: A politikai rendszer változásával, amikor is elvileg a piacgazdaság kialakulása lett az egyértelműen elfogadott cél, alapvetően megváltozott a korábbi reformközgazdászok, a kutatók szerepe. Korábban mindig az volt a tét, hogy sikerül-e valamennyire a piacgazdaság felé lavírozni egy más logikájú gazdasági berendezkedést. Most új helyzet alakult ki számukra.
Vértes András: Az előző rendszer utolsó évtizedeiben a reformerek egy nagy csoportja a közgazdász volt, s néhányuk később a rendszer alapelemeit is megkérdőjelezte.
Az elmúlt hetekben e rovatban több olyan témával foglalkoztunk, amelyet érint a jövő évi költségvetés. Ilyen volt a társadalombiztosítás és a lakásalapkötvények botránya is. Hétvégén a képviselők megkapták az állami költségvetés és a Társadalombiztosítási Alap költségvetésének 1992-es tervezetét. Milyen változásokat hoznak a tervezetek?
A központi („állami”) költségvetés jövő évi hiányát 69,4 milliárd forintra tervezik. Az idei remény 78 milliárd volt, ami a mai hivatalos becslések szerint végül is 102 milliárd lesz.
A budapesti parlament egyik képviselője a minap megütközését fejezte ki amiatt, hogy a kormánynak portalanított utak építésére nincs pénze, világkiállításra bezzeg van. Az ügy közvetlen előzménye: az önkormányzatok céltámogatásáról folytatott vitában az illető honatya azt találta volt indítványozni, hadd igényelhessenek az önkormányzatok pénzt sáros utak aszfaltozására is, mert – úgymond –, ha már Európa felé menetelünk, akkor legalább száraz lábbal tehessük ezt.
A két legjelentősebb ellenzéki párt, az SZDSZ és a Fidesz úgy véli, hogy ők testesítik meg a szakértelmet. A Fidesz látszólag kétely nélkül, masszívan képviseli ezt. Az SZDSZ nyilvánossá tett belső vitáiban fölvetették, el kell érni, hogy újra szakértő pártnak lássák az SZDSZ-t. (Bauer) A recept egyszerű: folyamatos programkészítés, konferenciák sokasága, és hasonlók. A javaslat tehát magától értetődőnek tekinti, hogy a szakértelem mindenképp adott, csupán jobban kell megjeleníteni.
Pedig az SZDSZ látványos kudarc után van, még ha erről keveset is beszélnek.
Így azután vidáman tovább vitatkozhatunk. Legalábbis azok a kevesek, akiknek van még humoruk, sőt továbbra is és sokkal jobban, felszabadultabban hadnak derülni magukon azért, hogy immáron évtizedek óta vitázunk azon, amiről egyikünk sem híd semmit.
Kedves Főszerkesztő Úr!
Kérem, engedje meg, hogy október 19-i számukkal kapcsolatban néhány gondolattal zavarjam felelősségteljes munkájában. Korábbi szokásomnak megfelelően jelen levelemmel sem az a szándékom, hogy lapjukban helyreigazítást kérjek, inkább csak kikívánkozik belőlem. Az etikai felelősség legyen a sajátjuk, én a társadalom előtt meg tudom érdekeimet és értékeimet is védeni.
Természetesen felfoghatnám egyszerű nyomdahibának, hogy Széles Gábor helyett engem mutattak be cikkükben (17.
A ma ismeretes adatok szerint a lakosság megtakarítási hajlandósága és képessége nem rendült meg, s jellege sem változott meg az év első feléhez képest. A lakossági devizabetét, forintra átszámítva egy év alatt 58 milliárddal növekszik (még a mostani leértékelés előtti árfolyamokkal számolva). A forintbetétek állománya alig változik, ha figyelmen kívül hagyjuk az időirányos betéti kamatot.
„Ki a … gondolta volna, hogy a párttitkárok majd az utolsó üllőt is el akarják lopni?” Valahogy így védte többek között Sárközy Tamás egy vitában a nevéhez fűződő társasági törvényt. A törvény 1987-es, a vita 1989 végén volt, amikor már hevesen kritizálták a „spontán privatizációt”, a hatalomátmentéseket.
Sárközy „érvét” nem lehet csak úgy lesöpörni. A társasági törvény elfogadásakor a sajtó az európai szintű törvény dicséretével volt tele, s bizony két kézen megszámolhatóak azok, akik markáns kritikát fogalmaztak meg.
Az elmúlt évek rendszeresen visszatérő, vihart kavaró, rendezetlen ügye a kedvezményes kamatozású lakáshitelek szerződéseinek újraszabályozása. A lakáshitelek alacsony fix kamatait egyre inkább meghaladták a piaci kamatok. Az infláció növekedésével az eltérés egyre nőtt, s a rést a költségvetésnek kellett betömnie. A kedvezményes hitelben részesülők ezzel évről évre nagyobb támogatásban részesültek.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 40 hét
8 év 13 hét
8 év 17 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét
8 év 19 hét
8 év 21 hét
8 év 22 hét
8 év 22 hét