Kinda Gabriella: Bretter György, a tett megéneklője

• Tovább

Pál Attila: Aki szegény, az a legszegényebb

Tanzánia a világ tíz legszegényebb államának egyike, lakosainak több mint egyharmada él napi egy dollárnál kevesebb bevételből. Pedig nem véletlenül nevezik az országot sokszor Afrika alvó óriásának: a csodás természeti gazdagság, a viszonylagos politikai nyugalom, a páratlan kulturális sokszínűség látszólag nem indokolják a lépten-nyomon tapasztalható nyomort, a szellemi, civilizációs és technikai-infrastrukturális elmaradottságot.

• Tovább

Magas István: Semleges pénz és gravitáció

• Tovább

Mink András, Révész Sándor: „Nem a hatalom belügye...”

• Tovább

Révész Sándor: „A magyar közvélemény egészét megvezették”

• Tovább

Pál Attila: Csapdában a Sivatagi Róka

Augusztusban egy csádi bíróság távollétében halálra ítélte az ország történetének talán legtehetségesebb politikusát, egyben talán legkegyetlenebb diktátorát, Hissène Habrét.

• Tovább

Varsányi Erika: Változatok sötét húrra

A dolgozat első részében (amely előadásként A szociális munka lehetőségei a serdülőkori problémák kezelésében témában Pécsen, 2001. október 31-én rendezett konferencián hangzott el) szociális munkásként szerzett tapasztalataimmal arra a kérdésre keresem a választ, hogy a társadalom különböző rétegeiben alapvetően mik határozzák meg a serdülők, fiatalok magatartását, az elszakadásnak, leválásnak és lázadásnak mik lehetnek a mozgatórugói.

• Tovább

Romsics Gergely: Mit építhet a Nyugat a grúz–orosz konfliktus romjain?

Az augusztus elején kirobbant konfliktusról már a fegyverszünet pillanatában lehetett tudni, hogy a felek semmit sem oldottak meg, pusztán a fegyverszüneti folyamatra „terhelték” a háború nyitott kérdéseit. Az azóta eltelt idő ugyanakkor világossá tette a félig befagyasztott konfliktus néhány jellemzőjét, és így mégiscsak többet tudunk elmondani a tágabb összefüggésekről, mint a háború bizonytalan napjaiban.

• Tovább

Deák András György: Koszovó vagy Irak?

Dél-Oszétia és Abházia orosz elismerését a közéletben és szakmai körökben egyaránt a koszovói precedenshez szokás hasonlítani. A párhuzam megkérdőjelezhetetlen mind nemzetközi jogi, mind politikai értelemben. Mindazonáltal érdemes egy kevésbé kézenfekvő, sántább, azonban a következményeket talán jobban leíró hasonlattal is eljátszani, és az Egyesült Államok 2003-as iraki intervenciójához mérni a mostani orosz lépést.

• Tovább

Hoffmann Tamás: Koszovó, Irak, Grúzia

A nagyobb nemzetközi válságok idején újra és újra felerősödnek azok a hangok, amelyek az események menetében a nemzetközi jog hanyatlásának bizonyítékát látják. Mivel a nemzetközi jogsértések – különösen az államok közötti fegyveres erőszak esetében – szembetűnők, a kritikusok joggal vélhetik azt, hogy az események a nemzetközi jog jelentéktelenségét demonstrálják.

• Tovább