„Ugyanolyan sötét volt, és ugyanúgy esett, mint azelőtt.” A könyv második részében olvashatjuk ezt, miután Sztavrogin kilép Satov lakásából. Éjszakai regény Dosztojevszkij műve, hősei mintha napnyugtakor kezdenének élni.
A zsűri döntésével olyan tervet tüntetett ki, mely 1956 síremlékének megközelítésében az ellentétek összekapcsolásából indult ki. Az ellentét valójában nem más, mint maga az elemi struktúra, s ezért ez a kiindulás szerkezeti szempontból a legegyszerűbbnek tekinthető.
Mi indokolja egyrészt Jovánovics megközelítését, másrészt hogyan oldja meg az „ábrázolást” ebben a megközelítésben?
1956 a kelet-európai és azon belül elsősorban a magyar történelemben a korszakváltás tragikus kísérlete.
„1956. december 8-án Salgótarjánban szovjet katonák és magyar karhatalmisták százharmincegy halálos áldozatot követelő sortüzet zúdítottak a tüntető tömegre. Négy nap múlva a városból eltűnt az acélgyári nemzetőrség két vezetője, Haday Rudolf harminchárom éves műszaki fordító és Hargitay Lajos huszonnyolc éves gépészmérnök.”
E felirattal kezdődik ifj. Schiffer Pál új filmje, az Engesztelő. Maga a történet azonban nem az egykori sortűzről szól, mint vélhetnénk, hanem a jelenről.
1989 márciusában fölborzolta a kedélyeket a hír: lemondott Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Azóta – a Közgazdaságtudományi Egyetemen – újra főállásban végzi a szociológiai és pedagógiai egyetemi oktatói és tudományos tevékenységét, amit tizedik esztendeje folytat. Azzal kezdem a beszélgetést: hogy mint a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, a reformszövetség vezető személyisége, azaz: a nemzet dolgaiban felelősen gondolkodó és tevékenykedő ember, nem érzi-e most meghátrálásnak az akkori látványos leköszönést?
– Nem!
Tényi István rendező kissé didaktikusra sikeredett dokumentumfilmjében nem is elsősorban a főhős, Kristály Gyula személye és viselkedése, cselekedeteinek a motívumai az érdekesek. Nem is a perben közreműködők okfejtései. Izgalmas persze az ügy, de még izgalmasabb mindaz, ami mögötte tapintható és érzékelhető. Ahogy előtűnnek a kádári „mű” repedései. Ahogy láthatóvá válik a hazugság és az elnyomás gépezetének – hol rafinált, hol brutálisan célratörő – működése. Ahogy a nagy mechanizmus kívülről és távolról, de elsősorban belülről irányítja az egyént.
Alcíme szerint „A víz alatti régészet regénye”. Ám szerencsére nem regény, hanem élvezetes ismeretterjesztő mű egy múzeumi restaurátor feleségének a tollából. Egyébként pedig a víz alatti régészetnek szinte monográfiaszerű feldolgozása az 1980-as évtized közepének állapotai szerint, 242 tételből álló irodalomjegyzékkel, amiből csupán egyetlen a magyar nyelvű. Már ez is jelzi fontosságát a hazai könyvpiacon. Ha az alcímadás mégis jogos, akkor azt a krimi izgalmasságú tárgy olvasmányos taglalása indokolja.
A tárgy ugyanis túl a kalandos részleteken (mint pl.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 41 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét