Skip to main content

Válassz szakszervezetet!

–kl– [Kozák László]: Magyar bányász, külföldi szén


Jó üzlet

A kimerülőfélben lévő magyar bányák nem képesek elegendő szenet termelni, az 1987-es 25 millió tonnáról mára 15 millió tonnára zuhant a termelés. Szükség lenne hazai szénre, csakhogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. az év második felében 72 ezer tonnával csökkentette megrendeléseit, mivel az erőművek importszénnel fedezik szükségleteiket. Az import jó üzlet lehet, hiszen a külföldi szénvásárlás az 1990-es 1,5 millió tonnáról 1991-ben közel 3,5 millió tonnára emelkedett.


–kl– [Kozák László]: Nem engednek a 28-ból

Buszossztrájk Kecskeméten


A kecskeméti központú vállalat járműfenntartási és teherforgalmi részlege már túlesett a privatizáción. A személyszállítási üzletágat is átszervezik: a tervek szerint október 1-jével alakult volna át egyszemélyes részvénytársasággá a cég, de a dolgok jelenlegi állása szerint erre csak november 1-jével kerülhet sor.

A Ligához csatlakozott Kunság Volán Munkavállalóinak Szakszervezete szeptember 21-én bejelentette, hogy egyeztető tárgyalást kíván az új kollektív szerződésről, s ha 7 napon belül nincs eredmény, figyelmeztető sztrájkot szervez.


–eö– [Eörsi János]: Óvatos akcióegység

ÉT-munkavállalói oldal


Látva az ÉT „egyre kiszámíthatatlanabb, esetlegesebb, súlytalanabb” működését, továbbra is egy húron pendülnek a szeptember közepi megállapodást aláíró hatok, a Liga, a munkástanácsok, az MSZOSZ, az autonóm szakszervezetek, a SZÉF és az ÉSZT (utóbbi két rövidítés a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés nevet tömöríti).

kl [Kozák László]: Szabad a taxi


A magántaxisok 1981-ben léptek színre. Akkoriban elegendő volt egy hat évnél fiatalabb saját tulajdonú autó és egy kisipari engedély az induláshoz. Az 1989 januárjában hatályba lépett rendelet még kevesebb adminisztratív korlátozást tartalmaz, engedély sem kell a taxizás megkezdéséhez, elég a bejelentés, és a kötelező képesítés is merő formalitássá vált.

–kl– [Kozák László]: A munkaerő is költség, nemcsak a gázolaj!


100% kellene

A Folyamszabályozási és Kavicskotró Rt.-nél már hónapokkal ezelőtt elhangzottak béremelési ígéretek, de a szép szavakat nem követték a tettek. Ezt legutóbb a csődeljárás bejelentésével indokolta a cég vezetése, ám a csődöt mind a mai napig nem hirdették ki. A vezérigazgató a jelek szerint jól lavírozik, eredményesen kezeli a cég adósságait, de a bérek tekintetében hajthatatlan. Ezért a Ligához tartozó Foka Szakszervezet szeptember 30-ra hajósmunkásgyűlést hívott össze.


–kl– [Kozák László]: Ki fűt be?

Bajai hőszolgáltatók


Mennyi a sok?

A bajai önkormányzat mint tulajdonos pályázatot írt ki a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. nevű céggé átalakított Városgazdálkodási Vállalat igazgatói posztjára. Július elsején az új igazgató el is foglalta székét a szolgáltató kft. élén. Megválasztása után közölte, hogy sokallja a dolgozók fizetését, a havi bruttó 16 000-et, műszakpótlékkal és ügyeleti díjjal együtt 21 000 forintot. Továbbá tervbe vette a kft. belső átszervezését. Ez hideg zuhanyként érte a Hőszolgáltató dolgozóit.


Eörsi János: Folytassa a cimbora!


A hatok szeptember 10-i megállapodása (Beszélő, 38. szám) átfogó kompromisszumot jelent, azt, hogy az MSZOSZ is, a Liga és a Munkástanácsok is engedményeket tettek. Utóbbiak abból az eddigi politikájukon végigvonuló eszméből adtak alább, hogy nem szabad előre „bebetonozni” a nagy riválist a SZOT örökségébe, merthogy a szakszervezetek, bármelyikről legyen is szó, csakis a megmérettetés által nyerhetnek tulajdonosi és országos érdek-képviselői jogokat.

Varga Kristóf: Egy csónakban

A közép- és kelet-európai szabad szakszervezetek


A zárónyilatkozat

A szeminárium zárónapján elfogadott dokumentum szerint: „Közép- és Kelet-Európa szabad szakszervezeteinek képviselői egyetértettek abban, hogy a világ e térségében a munkanélküliség gyors növekedése jelenti a legfőbb veszélyt a munkavállalóknak… a kommunista rendszerek utáni átalakulás szakaszában fellépő munkanélküliségnek vannak általános, minden országban felismerhető okai. Ezek az átmenet általános sajátosságaiból adódnak.


–kl [Kozák László]: Cserebomlás

Vége az alulról szerveződésnek?


Adminisztratív baki

A Legfelsőbb Bíróság Társadalmi Szervezeteket Nyilvántartó Osztálya 1252 bejegyzett szakszervezetről tudott szeptemberben. Ebbe beletartozik hetven MSZOSZ-es és háromszáznegyven Liga-egység, de akadnak közöttük olyan ágazati szövetségek is, amelyeknek tagszervezetei nincsenek benne a bírósági nyilvántartásban.


–kl– [Kozák László]: Kifakult Csepel


Reményteljes kezdet

1990-ben a Csepel Művek Tröszt három utód-részvénytársasága közül az egyik, a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. vezetése tárgyalásokat kezdett több nyugati céggel, hogy vegyes vállalatot hozzanak létre. A jelentkező cégek közül a német F und K Gmbh.-nak sikerült megnyernie a bizalmat, és 61 százalékos részesedéssel vegyesvállalatot alakított magyar bankokkal. Az 1991. március 1-jén létrejött Csepel F und K Szerszámgépgyártó Rt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon