Skip to main content

Válassz szakszervezetet!

Gábor Róbert: Semmit nem fognak tálcán nyújtani nektek!

Gábor Róbert a magyar szabad szakszervezetekről
Liga-küldöttgyűlés


Szeretném nektek megköszönni, hogy meghívtatok harmadik kongresszusotokra. Számomra mindig nagy megtiszteltetés, hogy veletek lehetek több, mint négy évtizednyi kényszerű távollét után. A Ligánál mindig otthon érzem magam.

A legfontosabb kérdés 1988 óta ugyanaz: megszilárdulnak-e és megmaradnak-e a közép- és kelet-európai törékeny demokráciák? Elég stabilak lesznek-e ahhoz, hogy csatlakozzanak a nyugat-európai politikai és gazdasági rendhez?


–rsi [Eörsi János]: Nem személyfüggő dolgok

Interjú Horn Gábor leköszönt elnökkel
Liga-küldöttgyűlés


Beszélő: Mivel magyarázza, hogy a küldöttgyűlés Őry Csabát, nem pedig önt választotta elnökké?

Horn Gábor: Előtérbe került egyfajta stílusváltás igénye. Számomra szokatlan és nehezen vállalható irányvonalak döntöttek. Az én középutas lelkemnek kicsit radikálisabb, kompromisszumképtelenebb irányvonalak. Ha ilyen erők vannak, jó, ha felszínre jutnak, de hát én ehhez a csapathoz nem tartozom. Egy picit nyilván benne volt eredményben az elmúlt fél év, egy év munkájának az értékelése is, az emberek, a szakszervezetek egy része nem volt megelégedve.


–eö– [Eörsi János]: Kis kudarcok, kis sikerek

Interjú Őry Csabával, a Liga megválasztott elnökével
Liga-küldöttgyűlés


Beszélő: Gratulálunk az elnökséghez! Mivel magyarázza, hogy a küldöttgyűlés önt és nem Horn Gábort választotta meg?

Őry Csaba: Politikai különbségek igazából nem voltak közöttünk. A Liga-politikát közösen alakítottuk ki az elmúlt fél év során, mindketten benne voltunk a régi vezetésben. A Liga politikája ezután sem lesz minőségileg más, mint eddig.


K. L. [Kozák László]: Három éjjel, három nap

Liga-küldöttgyűlés


Vastaps

Már az első napon, az ünnepélyes külsőségek ellenére is érezni lehetett a feszültséget a küldöttek között. A vastapsok után, amelyet a magyar vendégek közül Göncz Árpád és Forgács Pál, a Liga volt elnöke, a mintegy két tucat külföldi szakszervezeti szövetség közül az amerikai AFL–CIO küldöttsége és a lengyel Szolidaritás kapott, a választmány nevében szóló Horn Gábor beszámolóját 18-an nem fogadták el a közel háromszáz mandátummal rendelkező küldött közül.


Sz. Zs. [Szőke Zsuzsa]: Hivatásos érdekvédelem


– Önök kvázi nyomást gyakoroltak a HÖR vezérkarára azzal, hogy az országban elsőként létrehozták ezt az egyesületet. Mivel indokolható, hogy éppen önök léptek elsőként?

– A HÖR Balassagyarmati Igazgatósága a  szlovák–magyar országhatár 216 km-es határszakaszán működik Salgótarjántól Szobig.  Az országban elsőként, 1991. március 15-én itt tértünk át a kizárólag hivatásos állományú határőrizeti szolgálatra. Tehát mi már két éve élvezzük azt a szolgálati rendszert, amit megfelelő törvényi garanciák nélkül kell ellátnunk.


–szőke–: „Mi – törvénytisztelők”

Ágazati vagyon


Beszélő:  Ön azt mondta, két levél késztette a nyilatkozatra.

– Az egyik levelet én írtam Somogyi úrnak 1992. július 15-én: „Az építőiparban szerveződött és országosan reprezentált szakszervezeti szövetségünk ügyvivői testületének megbízásából kezdeményezem, hogy a két szövetség között a legrövidebb időn belül kezdjük meg az érintett – és mind ez idáig az Önök kizárólagos birtokában lévő – ágazati vagyon használatának választás előtti megosztásával kapcsolatos tárgyalásokat.


K. L. [Kozák László]: Aki beszállt és aki kiszáll

Kanizsai sörgyár


Göngyöleg


A korábbi vezetés 1989-ben elhatározta, hogy külföldi tőke bevonásával vegyes vállalatot alakít a Nagykanizsai Sörgyárból. Közismertségre tett szert a talányos háttérrel rendelkező magyar–ausztrál üzletember, aki ígéreteivel maga mellé állította a cég vezetését. A dolgozóknak 60 százalékos, a középvezetőknek 100 százalékos béremelést ígért, az igazgatókról meg annyit tudunk, hogy öt évig nyeregben maradhattak volna, és nem ingyen. A vezetés szándéknyilatkozatot írt alá a vásárlásról, és elérte, hogy a parlament állami felügyelet alá vonja a gyárat.

Hol a különbség?


Legújabb számában a Liga tájékoztató lapja, a Liga Harsona többek között azt kérdezi a két elnökjelölttől: hol éreznek különbséget vagy azonosságot a másik jelölt céljaival, programjával. Íme a válaszok:

Horn Gábor: Csabával nagyon régóta dolgozom együtt. Hasonlóan gondolkodunk sok kérdésben, de különbözőképpen cselekszünk. Úgy látom, a Liga egészét tekintve, minden nehézsége ellenére megerősödött, Csaba ezt nem így értékeli.


Vit László: Szénbányák a tájban


A magyarországi szénbányák zömmel az úgynevezett északkelet–délnyugati ipari tengely mentén helyezkednek el, vagyis szennyezésük megsokszorozza a már amúgy is magas levegőszennyezési koncentrációt. A bányászvárosok lakossága körében sokkal magasabb a légúti, légzőszervi megbetegedések és a tüdőrákos esetek száma.

–kl– [Kozák László]: Fecseg a felszín, hallgat a mély

Meggyengült bányászlobby


Hét törpe

A hetedik bányavállalat, a Nógrádi Szénbányák, a bükkábrányi külszíni fejtés kivételével még ebben az évben jogutód nélkül megszűnik. A novemberi kormány–BDSZ sztrájkbizottsági ülésen a kormány vállalta, hogy a dolgozók végkielégítésének kifizetéséhez szükséges összeget, 100 millió forintot biztosítja, és ezt később a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára is megerősítette. A borsodi szénmedence várhatóan nagyobb áldozatokat követel, ebben a kérdésben az Érdekegyeztető Tanács december 21-i ülése sem jutott dűlőre.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon