Skip to main content

Kiss Ilona

Kiss Ilona: Törzsfejlődés

Kazahsztán


A történetet ott érdemes kezdeni, hogy a Szovjetunióból való kiválás nyomán Kazahsztánban is felszínre tört a „szovjetség” alá gyömöszölt törzsi szerkezet. A köztársaság három törzset (zsuz) foglal magába: a „vezértörzs” délen, a középső törzs északkeleten, az alsó törzs nyugaton székel. Az északkeleti térségben él az orosz ajkúak többsége, akiket hajlamosak „negyedik zsúznak” nevezni (l. a mellékelt térképvázlatot). A hagyomány szerint a déli törzs adta a vezéreket, a középső a költőket és gondolkodókat, az alsó törzs pedig a harcosokat (a negyedik törzs a „technokrata”-réteget).

Kiss Ilona: Moszkva keze?

Ukrajna


A vasárnapi ukrán elnökválasztás második fordulóját az előzetes eredmények szerint nem a jelenlegi ukrán elnök nyerte meg, hanem volt miniszterelnöke: hétfőn délután Leonyid Kravcsuk mindössze 46 százaléknál tartott, Leonyid Kucsma (lásd keretesünket) pedig túllépte az 53 százalékot. A legérdekesebb persze a szavazatok területi megoszlása: a Kelet-Ukrajna központjaként számon tartott, eloroszosodott Donyec-vidéken Kucsma közel kétmillió szavazatot kapott, míg ellenlábasa alig félmilliót.

Kiss Ilona: „Megváltok valakit is a filmjeimmel? Ugyan már!”

Jurij Norsteinnel beszélget Kiss Ilona


Más nyilatkozataiból tudom, soha nem gondolt arra, hogy játékfilmet rendezzen. Mert úgy gondolja, hogy az animációs film sokkal több szabadságot enged a rendezőnek.

A szabadság utáni vágy… én művészettel is csak ezért kezdtem foglalkozni. Talán ha másképp is elérhető volna nálunk, hogy tiszteljék a személyiségedet, ha nyugodtan járhatnál az utcán, ha nyugodtan beszélhetnél az emberekkel, és nem kéne attól félned, hogy bármikor megsérthetnek, eltaposhatnak, akkor nem lett volna olyan fontos, hogy művész legyek. De nálunk az emberek nem tisztelik egymást.


Kiss Ilona: A fantom fantomja

Dmitrij Alekszandrovics Prigovval beszélget Kiss Ilona


Olvasóink egyetlen írását ismerik, azt, ami az elmúlt karácsonykor jelent meg nálunk: ebben azt írta, hogy 2000-ig, ha jól emlékszem, 17 000 verssort kell megírnia.

Nem 17 000, hanem 20 000, és nem verssort, hanem verset, opust! A nagy szám a lényeg, nem pedig az, hogy miről írom ezeket a verseket. Az emberek nálunk mintha szakadék szélén állnának, ezt a szakadékot gyorsan be kell temetni valamivel, mindegy, hogy mivel, csak betemetni: ezért mindenből a mennyiség a fontos, nem a minőség, az árukból és az alkotásból is.


Kiss Ilona: Sztyopa Lihogyejev vadászrepülője


Ha lesz újabb krími háború, Bulgakov derék varietéigazgatóját nem Woland repítené Jaltába, hanem rendes vadászrepülő.

És sokan azt mondják, igenis lesz újabb krími háború, sőt, Jurij Meskov, a Krím félsziget elnöke már hadat is üzent Kijevnek: március végén, az ukrán általános választások napján átállította az órát, kijeviről moszkvai időre. A múlt héten pedig kis híján eldördült az első lövés is: a krími parlament – az Oroszország-blokknak köszönhetően – törvénybe iktatta a Krími Köztársaság alkotmányának 1992. május 6-án elfogadott s eddig jégen tartott változatát.


Kiss Ilona: „Semmi dolgom a világ magyarázatával”

Jevgenyij Popovval beszélget Kiss Ilona


Úgy tudom, geológusi végzettsége van, és egy darabig dolgozott is ezzel a diplomával.

Tizenhét éves koromban, amikor a közép-szibériai Krasznojarszkból, a szülővárosomból Moszkvába jöttem, hogy továbbtanuljak, irodalmat akartam tanulni, de még a papírjaimat se adhattam be a főiskolára. A rendelkezések szerint előbb két évig fizikai munkát kellett volna végeznem, szerintük az emberből csak akkor lehetett irodalmár.


Kiss Ilona: Litvánfrász


Iszonyatos versenyfutás kezdődött ezekben a hetekben a litván politikai élet két főszereplője, a tavalyi választások nagy nyertese, Algirdas Brazauskas posztkommunista államelnök, és nagy vesztese, Landsbergis között: Landsbergis és a Konzervatív Unió azon követelések teljesítése érdekében kezdeményezett népszavazást, amelyekkel annak idején Brazauskas Munkáspártja választást nyert (egyebek közt az infláció miatti pénzértékvesztés kompenzálásával). A kormánypárt kutyaszorítóba került: ha teljesíti a követelést, fő ellenlábasát igazolja, ha nem, választási ígéreteivel kerül szembe.

Kiss Ilona: „Ez nem gondolatrendőrség lesz”

Beszélgetés Szergej Kovaljovval, Oroszország új emberjogi biztosával
Oroszország


Ön, az egykori politikai fogoly, Oroszország legelső ombudsmanja. Ez igazán kedvező fordulat.

A dolognak azonban van némi szépséghibája. Az ombudsmant valóban megválasztotta a Duma, de ombudsmantörvény még nincs. Ráadásul az új alkotmány értelmében ez kétharmados, ún. szövetségi alaptörvény, így a Duma jelenlegi összetételét ismerve nem lesz könnyű átpréselni.

Egykori üldözői, akikből jó néhány ott ül a Dumában, mindenesetre elfogadták az ön személyét.




Kiss Ilona: …vagy a halál!

Oroszország


„Van-e fasiszta veszély Oroszországban?” – „Igen, van!” – felelte a fönti kérdésre szokatlanul egyhangúan az orosz Állami Duma: 300-an voksoltak igennel s mindössze négyen nemmel, amikor március végén „az új orosz rend” ideológiai minősítéséről kellett dönteniük.

(tálas), Bíró Béla, Kiss Ilona: (Bolha)piaci kapitalizmus? / A szabadelvű értékek összekötnek / Phenjan és a távol-keleti színpad


(Bolha)piaci kapitalizmus?

„Ezen a választáson csak az nem indul, aki lusta vagy elmebeteg” – jegyezte meg a március 27-i ukrán parlamenti választások előtt kialakult abszurd helyzetet jellemezve az ukrán független hírügynökség kommentátora, akit Moszkvából hívtunk fel (miután a moszkvai telefonos-kisasszony 700 rubel ellenében elárulta a külföldnek számító Kijev hívószámát).


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon