Skip to main content

Kiss Ilona

Kiss Ilona: A szabadulás útvesztői


 Mennyire voltak radikálisak a litvániai változások?

– A hivatalos ideológiában és a vezetésben óriási fordulat történt: antikommunista nemzeti kormány jutott uralomra, mely végül is félig szabadon végezheti tevékenységét a szovjet szisztémában. A baj azonban az, hogy a régi szovjet etatista kormányhivatalnokok és apparátcsikok helyébe lépő új, sokszor szélsőségesen nacionalista bürokratarétegnek eszébe sincs se a privilégiumokról lemondani, se a parancsuralmi módszerekkel egyszer s mindenkorra szakítani.


Kiss Ilona: Kis konyhai apokalipszis


 Szóval miért ne szidjuk a KGB-t?

T. N.: Mert a pétervári avantgárd a KGB-nek köszönheti létét, mi több, egyenesen KGB-parancsra született… Egészen a hetvenes évek közepéig a kutyát se érdekelte, van-e egyáltalán szovjet avantgárd, mígnem egyszer a nyugati újságírók a Párizsban vendégeskedő Brezsnyev elé borítottak egy halom felvételt arról, miként verik szét odahaza a rendőrök az első moszkvai avantgárd kiállítást. Brezsnyev gyorsan helyi túlkapásnak nyilvánította az incidenst, ám ezzel akaratlanul is elismerte az avantgárd létét.


Kiss Ilona: A munkásosztály paradicsomot is enne…


Július 18-án érkezett a hír a Kuznyecki-medencéből, hogy a területi párttitkár – két héttel a cenzúrát eltörlő új szovjet sajtótörvény kihirdetése után – betiltotta a kuznyecki független munkásszövetség nagy hatású lapját, a „Nasa gazetá”-t, arra hivatkozva, hogy a lap élesen bírálja az SZKP politikáját, és lejáratja a helyi pártvezetést.

Kiss Ilona: Oroszország, a birodalom sírásója

Beszélgetés Mihail Agurszkij szovjetológussal


Meglepte a német egyesülés híre?

Igazából az lepett volna meg, ha erre az eseményre már két évvel ezelőtt sor került volna. Egyes szakértők úgy vélik, Gorbacsov legalább 50 milliárd dollárt vághatott volna zsebre, ha időben átengedi az NDK-t a nyugatnémeteknek, így viszont csaknem ingyen és bérmentve kell lemondania egykori felségterületéről. Komolyra fordítva a szót: a német újraegyesülés következtében nemcsak a politikai egyensúly borul fel a térségben, hanem az egykori, sokat szidott, de valamelyest mégiscsak kiszámítható gazdasági egyensúly is.


Kisbali László, Kiss Ilona: Boszorkánykonyha

avagy: lesz-e konszern 2000-re a 2000-ből?


Igaz, hogy az Európa Alapítvány is a boszorkányoknak köszönheti létét?

Igen, az indító tőke valóban a Rontás és igézés című boszorkányper-történeti könyvemért kapott honorárium volt, de most már van rendszeres jövedelmünk is: kutatásszervezésekre, találmánymenedzselésre vállalkozunk. Az ebből származó kb.


Kiss Ilona: TúlÉLŐ élcsapat


Végül maga Gorbacsov is szalonképesnek minősítette Polozkov személyét, és korábbi nyilatkozataival szöges ellentétben a nagyobb vereséget kivédendő beletörődött abba, hogy ezen a „mérkőzésen” nem ő nyert. A vasárnap esti szovjet tv-híradóban közvetített nyilatkozata azonban más ellentmondásokat is tartalmazott, s Gorbacsov mintha más területeken is visszavonult volna. Alig száradt meg még ugyanis a nyomdafesték azon a határozaton, amellyel eltörölték a párt vezető szerepét deklaráló hírhedt 6.

Kiss Ilona: A tájékoztatás katasztrófája

Csernobil


„A hazugság négy éve”


A Russzkaja miszl nem alaptalanul adta ezt a címet a csernobili tragédia negyedik évfordulójára készített összeállításának.

Kiss Ilona: „Meg lehet-e nyerni egy polgárháborút?”


– teszi fel a kérdést a Sajudis orosz nyelvű orgánumának cikkírója, a litván kérdés végső megoldási lehetőségeit latolgatva. A kérdés még mindig nyitott: Gorbacsov még most sem zárja ki egyértelműen a szovjet csapatok litvániai bevetését, amivel – a litván államfő hét eleji nyilatkozata szerint – az egész reformfolyamatot veszélyezteti.

Az összevont szovjet belügyi csapatok gyakorlatilag már április közepe óta készen állnak arra, hogy a rendkívüli állapot esetleges bevezetésekor nagyobb erőkkel is akcióba lépjenek.


Kiss Ilona: Nyelv nélkül élni?

Beszélgetés Hidász Ferenc ferences szerzetessel Kárpátalja egyházi és szellemi életének kérdőjeleiről


Orosz nyelven prédikálni – magyar templomban?

Kényszerhelyzet szülte kényszermegoldás volt: a fiatalok egy része magyarul egyáltalán nem értett volna meg. Nagyon kevés településen van magyar tannyelvű oktatási intézmény, a magyar gyerekek többnyire ukrán vagy orosz iskolába, óvodába járnak. A rádióban, televízióban szintén orosz vagy ukrán szavakat hallanak, közvetlen környezetükben pedig – különösen a ruszinok lakta falvakban – a ruszin nyelv dominál.


Kiss Ilona: Óvakodj a törpétől


Az elmúlt napokban újabb üzenetváltásra került sor Gorbacsov és a litván vezetők között, de a köztársaság önállóságának ügye még mindig nem mozdult el a holtpontról: az elnök továbbra is a jogellenes függetlenségi nyilatkozat visszavonását követeli, a litván parlament viszont továbbra is ragaszkodik elhatározásához, bár látnak lehetőséget a tárgyalások elindítására is.

Nehéz megmondani, milyen szándékok húzódnak a mostani ultimátum mögött, s az azt megelőző akciók (a katonai jelenléttel kapcsolatos hírzárlat és dezinformáció) hátterében.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon