Skip to main content

Langmár Ferenc

Langmár Ferenc: Lobbyk hete


Lendületbe jött a nyugodt erő. A múlt héten is majd 200 milliárd forintos kockázat viselésére vállalt kötelezettséget ország-világ előtt.

A kormány javaslatára a parlament elfogadta három nagyberuházás fölött a költségvetési garancia vállalását. Csont nélkül, legfeljebb a suta szabad demokrata módosító indítványok miatt támadt egy kis zavar. Nem mindenki tudta ugyanis, mire szavaz éppen.


Langmár Ferenc: Aktív veszteség


Bizonyára sokan jól emlékeznek arra az MTI-n keresztül világgá röppentett, ipari minisztériumi kezdeményezésre, amely a gazdasági kabinet összehívását követelte, hogy megoldják a szovjet exportra szállítani akaró vállalatok gondjait. A felhívás időpontjában – a hivatalos állítások szerint – a magánjogi szállítási szerződéssel egyébként rendelkező vállalatoknak szállítás helyett mintegy 10 milliárd forint értékben készleteznie kellett az exportra szánt termékeket. Sürgős megoldásra van szükség, hallatszott, hallatszik sokfelől, s szorgalmazzák a közvetlen állami szerepvállalást.

Langmár Ferenc: Övék itt a tér

Next 1991?


A dokumentálható történet ez év január 14-én kezdődött. Ekkor a kerületi testület vállalkozási bizottsága az önkormányzati vagyon hasznosításának kidolgozására ad hoc bizottságot választott. A bizottság nem tétlenkedett. Pár nap alatt kiforrott javaslattal állt elő, amit a kerületi testület már január 21-én határozatban fogadott el.

Az ad hoc bizottság koncepciójának megfelelően, döntően a föld-, illetve az önkormányzati törvény alapján, a kerület első lépésként – egymillió forintos alaptőkével – egyszemélyes, korlátolt felelősségű társaságot hozott létre.


Dr. Hagelmayer István, Dr. Nyikos László, L. F. [Langmár Ferenc], Langmár Ferenc: „Belpolitikai jelentőségű ügy”


Persona non grata-k?
(Válasz Langmár Ferencnek)

Langmár Ferenc termékeny újságíró: ugyanazon a napon (január 16-án) jelentetett meg egy interjút a Magyar Hírlapban és egy dolgozatot a Beszélő 3. számában. Mindkét írás az Állami Számvevőszéket, illetőleg annak vezetőit tűzte tollhegyre, és mindkét írás ihletője (interjúalanya, informátora) ugyanaz a személy: az ÁSZ egykori főcsoportfőnöke, jelenleg a kormány főtanácsosa, Gyarmati András.

Az Állami Számvevőszéket egyéves fennállása alatt sok kritika érte, sőt már a „létrehozását éles polémia előzte meg”.





Langmár Ferenc: Az ÁSZok önmagukat jutalmazták

Folytatódó hagyomány…


A számvevőszék létrehozását éles polémia előzte meg. Abban egyetértés volt, hogy az ÁSZ alapvető fontosságú intézmény. A viták elsősorban akörül folytak, megvannak-e a működéshez szükséges feltételek. A kritikusok arra figyelmeztettek, hogy még nincs államháztartási törvény, és arra is, hogy a számvevőszékből könnyen lehet – céljával ellentétesen – az állam ellenőrzésének eszköze. Sokan attól is tartottak, hogy az ÁSZ vezetőit, akiknek mandátuma a parlamenti ciklusnál hosszabb időre szól, túlságosan is a még működő „állampárti parlament” ízlése szerint választják ki.

Langmár Ferenc: „Munkanélküliek még soha nem buktattak kormányt”


Árva László: Az ország gazdasági lehetőségei ma nagyon kedvezőek. Tudom, ez paradoxon, de nemcsak azért mondom ezt, mert imádom a paradoxonokat. Ma az országban meglévő emberi lehetőségek óriási esélyt adnának a kormánynak – ha az okosan kihasználná.

Az emberek várakozásai, attitűdjei gyakran sokkal fontosabbak, mint például az ország adósságállományának nagysága. Ha olyan elvárások érvényesülnek, hogy az emberek tevékenyen reagáljanak az őket érő növekvő terhekre, akkor sokkal könnyebben kimászhatunk a rossz helyzetből.


Langmár Ferenc: Halvány remények és nagy terhek


A bizakodást az adja, hogy amennyiben fix összegű lesz a fogyasztási adó, a kormány nem lesz érdekelt a minél magasabb beszerzési árban (hiszen attól függ saját bevétele), tartható az alacsony kereskedelmi árrés (hiszen nálunk alacsonyabbak a költségek).

Az érvelés egyik támpontja, hogy a költségvetés bevétele a benzin eladásából ne változzék meg a korábbihoz képest. Ez a mostani áremelés előtt 21,10 Ft volt, ezt kell megtartani továbbra is.


Langmár Ferenc: Hazárdjáték a költségvetéssel

A kormány titkos számlája


Jó érzés volt bejönni a Beszélő Rákóczi tér melletti szerkesztőségébe. Láthattam és hallhattam, hogy a lányok a helyükön vannak, és feladatuk magaslatán álnak e nehéz szombat estén is. Nem így a pénzügyi kormányzat.

A központi költségvetés helyzetéről való ellentmondásos és zavaros nyilatkozatok számát a szombati Világgazdaságban Rabár Ferenc ismét gyarapította.


Langmár Ferenc: Atom–alap–juttatás

Atomvita


A meglévő paksi atomerőmű 2x1000 MW-os bővítésére szovjet reaktorokkal – már sohasem kerül sor. Ezek a reaktorok biztonsági szempontból már elavultak. A számos gazdasági gondon kívül alapvető problémát jelentett, hogy az 1000 megawattos blokkok túlságosan nagyok a magyar villamosenergia-rendszerhez viszonyítva.

Langmár Ferenc: Megalapozták az idei költségvetést…

Hol a JAGA-alap?


Meglehetősen nagy érdektelenséggel zajul; a tavalyi költségvetés zárszámadásának vitája a parlament illetékes bizottságában. Pedig érdemes lapozgatni egy kissé a költségvetést. Először például azt a kiadványt kellene kézbe venni, amelyet a költségvetés szerkezetéről a Pénzügyminisztérium készített még tavaly év végén, s amelyet a költségvetési bizottság mostani tagjai is megkaptak. Elolvasható benne, hogy a jamburgi beruházás finanszírozása a jamburgi gázvezeték építési alapból (JAGA) történik.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon