Skip to main content

Vajna János

Vajna János: Kuvait, az első dominó

Megállítják-e Irakot a szankciók?


Többek közt azért sem, mert Iraknak legalább 80 milliárd dolláros külföldi adóssága van (a legnagyobb hitelezők Kuvait és Szaúd-Arábia), és az esedékes törlesztés már 1992-ben 35-40 milliárd dollárra rúg. De a törlesztés, akár esedékes, akár nem, egyenlő a lehetetlennel, mert Irak exportbevétele 1989-ben 15,5 milliárd volt, s ez az összeg 1990 eddigi részében nem nőtt, hanem 20 százalékkal csökkent az előző évhez képest, főleg az olajárak alakulása miatt.

Vajna János: A német egység és a Jalta utáni világ


Újságcikkek nem az örökkévalóságnak íródnak, hanem a másnapnak, itt azonban olyan cikkek következnek, amelyek egyszer már megjelentek. A szabály megszegésének mentsége, hogy az írások témája jelenünk legfontosabb nemzetközi eseménye: a német egyesülés. A folyamat, amely 1989 szeptemberében indult el, amidőn az NDK-ból érkező menekültek előtt fölemelkedett a Magyarországot Ausztriától elválasztó határsorompó. És azért történik meg épp most e cikk másodközlése, mert néhány nap múlva, 1990.

Vajna János: Szuperhatalmak lelki élete


Jelenleg 5,3 milliárd ember él a Földön, és ez a népesség a most kezdődő dekádban évente Kelet-Európa vagy Közép-Amerika lakosságának megfelelő lélekszámmal fog gyarapodni. Azaz: 90-100 millió emberrel. A világszervezet prognózisa szerint 2100-ban 11,3 milliárd, rosszabb esetben 14,2 milliárd lakos fogja planétánkat benépesíteni. Mi a rosszabb eset? Ha a születésszabályozási program, amelyet a 80-as években csak részben sikerült megvalósítani, ezentúl is csak papíron marad.

Vajna János: De amore


De éppígy a társadalomra is tartozik. Méghozzá nem csak másodsorban. Ezt könnyebb belátni a családtervezésért síkraszálló érvek hallatán. A nyugat-európai tévék sorra mutatják be a Menet c. filmet. Ez arról szól, hogy az aszály és éhínség kettős átka alatt nyögő szudániak elhatározzák: új hazát keresnek. Az elhatározást tett követi. Fölkerekednek, átkelnek a sivatagon, a Gibraltári-szoroshoz vonulnak. A földönfutók tudata útközben átalakul: jogot, jólétet követelnek. De hiába. A film zárójelenetének színtere egy dél-spanyolországi fürdőhely.

Vajna János: Egyes kétségek, kétes egységek

Az alsó-szászországi választás, és ami utána jön


A történelmi pillanat számos jelenlévő – kivált a főszereplő, Kohl kancellár – képzeletében összemoshatta, összetéveszthette a bonni épületet a Versailles-i kastély dísztermével. A pompázatos csarnokkal, ahol Bismarck egykoron kikiáltatta az egységes Németországot, német császárrá koronáztatta a porosz királyt.

Vajna János: Egy figyelemre méltó kormányfői bemutatkozás

Folytatódnak a németországi változások


Szombaton megtartotta első ülését a 2+4-es bizottság – a két német állam, illetve a négy győztes hatalom, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország külügyminisztereinek testülete –, amely az egyesülés „külső aspektusainak” tisztázására alakult. A megfigyelők kemény összecsapásra számítottak. A nyugati álláspont szerint az egész Németországnak NATO-tagnak kell lennie, legföljebb az egykori Kelet-Németország területén egy ideig még nem állomásoznak NATO-egységek.

Vajna János: A jéghegy és az óceánjáró


Hát igen, a hajó, a szovjet hajó, a Gorbacsov nevét viselő hajó jéghegybe ütközött. Nem is egy, hanem több jéghegybe. A léket valószínűleg el lehet még tömni, de a másik eshetőségre is föl kell készülni.

Ez némi gondolati erőfeszítést igényel, mert valójában még azt sem fogtuk fel, inkább csak tudomásul vettük, hogy véget ért a hidegháború. Hogy a Szovjetunió, a talpig vasba öltözött, szívós hatalom, az elszánt ellenfél, amely 40 éven át nézett farkasszemet egykori nyugati szövetségeseivel, önként kiürítette Kelet-Európát.


Vajna János: „Német csúcs” Dublinban


Az Európai Közösség vezetői azért hívták össze a rendkívüli tanácskozást, hogy demonstrálják: a két német állam egyesülése nemcsak német belügy, Bonn pedig azért egyezett bele, mert úgy vélte, Dublin fórumot kínál az egyesüléssel kapcsolatos ellenérzések, aggályok leszerelésére.

De az április 28-ra összehívott csúcs mégsem csak német csúcs lesz.


Vajna János: Túl közel van a Közel-Kelet?


Túl közel jött a Közel-Kelet? A szó egyenes – és egyre fenyegetőbb – értelmében túl közeli lett? E kérdés mind gyakrabban olvasható a nyugati újságokban, többnyire megtoldva a kívánsággal, hogy oldódjék meg mielőbb a bonyodalmas izraeli kormányválság. S hogy miért aktuális ez a kérdés? Mert a nyugat-erópai–atlanti és a kelet-erópai–„eurázsiai” hatalmak, amelyek gondatlanul, az üzletet mindennél előbbre tartva, elárasztották rakétákkal és rakétagyártási technológiával a Közel-Keletet, hirtelen arra ébredtek, hogy a rakéták lőtávolába kerülnek.

Vajna János: „A forradalom felfalta apáit”

A választási kampány nyugati szemmel


A választások első fordulójának külföldi visszhangjában tallózva, a leggyakrabban két észrevétellel találkozunk. Az egyik: a választás szabad, demokratikus volt, minden annak rendje és módja szerint történt. Ez a lényeg. De nem lényegtelen a másik észrevétel sem: „Magyarország még nem lépett be a komputerkorszakba.” A szavazatok számlálásának sokfelvonásos tragikomédiáját nem mindenki nézi sajnálatos véletlennek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon