Skip to main content

Vajna János

Vajna János: Világos jelen – homályos jövő

A háború harmadik hetébe lép


Ez a hír egyben kiegészítheti, kevésbé talányossá teheti azokat a talányos értesüléseket, amelyek tudatják, hogy valakik – alkalmasint maguk az iraki vezetők – a tegnapi ellenfélhez telepítik át a légiflotta legkorszerűbb gépeit. A kedd reggeli jelentések szerint már vagy 100 harci repülőgép landolt Iránban. A dologhoz további adalékul szolgálhat, hogy a bagdadi propaganda, nyilván a síita irániak fogyasztására szánva, újból és újból feltálalja az álhírt: az amerikaiak bombázzák Najifot és Kerbalát, a síiták Irak területén fekvő szent helyeit.

Vajna János: Rakéták és új világ

Bush háborúja vagy Szaddám Huszein háborúja?


A hétfői International Herald Tribune-ban, amit este kézbesítenek a szerkesztőségbe, még folytatódik a háború első 48 órájának eufóriája. Szinte minden cím egy-egy kortyintás a medve bőrére, aminek kiszabásához – a Közel-Kelet, mi több, a világ leendő rendjének körvonalazásához – ugyancsak hozzákezdtek már a kissé előre szaladó szerzők.

Vajna János: A birodalom visszavág


A jelek arra vallanak, hogy a kommunizmus visszaszorításának jelenlegi szakasza véget ér: a hatalmas hullám még hatalmasabb falakba ütközik. Gorbacsov a konzervatívok oldalára állt, mert a birodalom fennmaradását, területi épségének megóvását előbbre valónak tekinti a piaci gazdaságnál és a többpártrendszernél. Még az is lehet, hogy a területi integritás megőrzéséhez a Tienanmen tér szolgáltatja a mintát.

Vajna János: „Trójában nem lesz háború”


Miközben az Öböl tájékáról érkező, az Öböl menti konfliktusról szóló híreket olvasom, Giraudoux színdarabja jár a fejemben. „Trójában nem lesz háború”, ezt a felülmúlhatatlanul ironikus címet adta művének, sok évvel a második világháború előtt, az újabb összecsapást előre látó író. Darabjában átírja a görögök és trójaiak háborújának előzményeit, de az események mégis ugyanoda torkollnak, ahová a történelemben, vagy ha tetszik, a legendában.

Vajna János: Az ellátás mint fegyver

Úti okmányok „másodlagos piaca” a Szovjetunióban


A „gót betűs” felirat


Az éremnek, amit most mi is kézbe veszünk, és kicsit ijedezve, kicsit szánakozva közelebbről is szemügyre veszünk, ez volna az egyik, a cirill betűs oldala. Az érem másik oldalára latin (és gót) betűkkel van vésve az írás: „küldünk mindent, amit csak akartok. Kávét, margarint, narancsdzsemet. De a szeretetcsomagot tekintsétek üzenetnek. Azt üzenjük: szíveskedjetek otthon maradni.”

Élénk és aggodalmas találgatások tárgya, hogy lesz-e foganatja ennek az üzenetnek.



Vajna János: Ha eljön a másnap


Az egyik német újság hétfői számának Kiszámíthatatlan rizikó című cikkét olvasom. Szűkszavúan, emóciók nélkül felsorolja az irakiak arzenáljában lévő harci gázokat. A Sarin és Tabun az idegrendszerre hat; a bőrön át mérgez a Lost. De a szakemberek úgy vélik, Irak rendelkezik a Soman ideggázzal meg a ciánsavval is. „Az iraki tüzérség lövedékei az összes gázt továbbíthatják. De alkalmas erre a rakéta is – az Irak birtokában lévő Scud rakéták hatótávolsága 900 kilométer –, s ledobhatóak repülőgépről is. A Tabun, a Sarin, a Soman normális nyomás alatt cseppfolyósak.

Vajna János: A távlat: az Európai Egyesült Államok

Az egészséges pénz a malter


Az integráció történetének új fejezetét kezdték el írni római csúcsértekezletükön az Európai Közösség vezetői. A hétvégi konferencián már a véglegeshez erősen közelítő fórmába öntötték a gazdasági és pénzügyi unió megalkotásának ütemtervét, és elhatározták, hogy létrehozzák a 12 országot felölelő közösség politikai unióját. Ezek az új dimenziók nyilvánvalóvá teszik, hogy a távlat: az Európai Egyesült Államok.

Vajna János: Egy sikertörténet tanulságai

Portugália felzárkózik Európához


Portugália történelme – amely az előző korokban nagyon különbözött a miénktől – e században sok, nem is lényegtelen tekintetben, hasonlít a magyar történelemhez. Az ország ugyanúgy a „hárommillió koldus országa volt, csak Magyarországnál tovább: 1974-ig, az avítt társadalmi szerkezetet a gazdasági és kulturális elmaradottságot konzerváló klerikális-fasiszta diktatúra megdöntéséig. A párhuzamnak még nincs vége: ők is csöbörből vödörbe jutottak.

Vajna János: Az új parasztháború


E háború legközelebbi nagy ütközetét Brüsszelben fogják megvívni, december első hetében. Ekkor tartják a GATT – az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa-egyezmény – égisze alatt az úgynevezett „Uruguay-forduló” záróértekezletét. A GATT a nemzetközi kereskedelem szabadságának kiterjesztésére, a kereskedelmi protekcionizmus visszaszorítására alakított szervezet, amelynek több mint 100 tagja van, s tevékenységével jelentősen hozzájárult a világkereskedelem, s ilyenformán a világgazdaság növekedéséhez.

Vajna János: Egy mozgalmas hét krónikája


Párizs

A múlt szerdán lezárult tanácskozás mégsem keltett akkora érdeklődést, mégsem gerjesztett akkora érzelmi hullámokat, mint aminőket joggal érdemelt volna. Ennek egyik oka, hogy már nem hozott igazán újat. Inkább összefoglalta, keretbe állította a közelmúlt nevezetes eredményeit: a NATO és a Varsói Szerződés fegyverzetcsökkentési megállapodását, a szovjetek kivonulását Közép- és Kelet-Európából, az európai megosztottság és konfrontáció felszámolását, a hidegháború végét.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon