Skip to main content

Vajna János

Vajna János: Hermész visszavonul


A dolgok összefüggnek: az orosz képviselők mégsem buktatták meg Jelcint; féken tartotta őket a 24 milliárd dolláros segélycsomag kilátása. A gazdaságilag elhibázott és a vártnál jóval költségesebb német egyesülés következtében a német jegybank a kamatláb emelésére kényszerült, s – lévén a márka kulcsvaluta – más jegybankoknak is követnie kellett a példát: a kamatemelést vagy legalábbis az előkészületben lévő kamatleszállítás elhalasztását. Az egyesülés születési hibáinak van még egy következménye: a német közvélemény elpártolása az ECU-tól, a készülő közös európai pénztől.

Vajna János: Iránban véget ér a középkor?


Lehet, hogy a középkor, amely másfél évtizedre elárasztotta Irán földjét, visszahúzódik természetes helyére, azaz a történelembe, és átengedi a jelennek a jelent? Ez még korántsem biztos. De Iránban és Irán határain kívül, Európában és kivált Amerikában sokan remélik, hogy Rafszandzsani pragmatista irányzatának parlamenti győzelmét komoly változások követik. Kétségtelen, hogy a pillanat kedvez a változásoknak. A Khomeini ajatollah halála utáni választások vasárnapi első fordulóján a mérséklet erői 210 mandátumot már magukénak mondhatnak az új 270 tagú Madzsliszban.

Vajna János: Protest-song németül, olaszul


„Protest”, ez volt a leggyakrabban előforduló kifejezés az olasz választásokról szóló jelentésekben. A választók protestáltak: nem valamire, valami ellen szavaztak. Némileg hasonló volt a helyzet, mint legutóbb Franciaországban: az állampolgároknak nem kellett Mitterrand, de Chirac és Giscard, az elnök vetélytársai sem kellettek.

Vajna János: Egy elveszett fehér törzs visszatalál


„A dél-afrikaiak legfontosabb döntése 400 éves történetük kezdete óta” – írta a Financial Times a múlt heti népszavazásról. „Elismerték, hogy a kisebbség uralmát nem lehet tovább fenntartani. Az igenek nagy száma megmutatta, hogy a fajegyenlőségen alapuló demokrácia útján oly messzire jutottak, ahonnan már nincs visszatérés.”

Amikor Reagan és Gorbacsov megállapodott a regionális konfliktusok felszámolásáról, a szakértők megjegyezték, Dél-Afrika és a Közel-Kelet lesz a két legkeményebb dió.


Vajna János: A spanyol nemzeti érdek


Decemberben, az Európai Közöség maastrichti csúcskonferenciáján új tervvel állt elő a spanyol miniszterelnök. Javasolta, hogy létesítsenek úgynevezett konvergenciaalapot a közösség már hosszabb ideje létező alapjainak, például a regionális vagy a szociális alapnak a mintájára. Erre szükség lenne, hangoztatta González, mert az integráció következő lépcsőfoka, a Maastrichtban végső formát öltő gazdasági és pénzügyi unió igen szigorú előírásokat tartalmaz.

Vajna János: Válaszutak, választások


A francia választók vasárnap kifejezésre jutó véleménye nem fog közvetlenül hatni a vezetésre; bármi is lesz az eredmény, attól még nem bukik meg sem a köztársasági elnök, sem a miniszterelnök. A parlamenti ülésrendben sem lesz semmiféle változás. De ha igazat szólnak az előzetes becslések, akkor alaposan megrendül az elnök és a – valószínűleg egyébként is leváltás előtt álló – kormányfő pozíciója. A közvélemény-kutatók szerint 10 százalékkal is kevesebbet kaphatnak, mint az előző, az 1986-os regionális választáson. Vagyis, mindössze 20 százalékot.

Vajna János: Kedves barátaim!

Litván György: Egy Pulitzer-díj örömére (Beszélő, 1992. március 21.)


Szürke és sablonos fogalmazás lenne, ha azt írnám: nagyon jólesett a méltatás, amit Pulitzer-díjam alkalmából kaptam tőletek. Nagy meglepetés volt. De az is meglepett, hogy utólag megtettetek az MTI egykori főszerkesztőjévé. Ez sose voltam. Sőt szerintem ilyen nem is volt az MTI-ben, legalábbis abban az időszakban, amiről a történet szól.

A valóság: a Nagy Imre-kormány megalakulása után egészen 1956.


Vajna János: A franczúz betegség


Állítólag Delors, az Európai Közösség brüsszeli bizottságának elnöke áll a helyébe. Delors-t becsülték, mielőtt működésének székhelyét áttette Brüsszelbe, ügyes kezű gazdasági vezetőnek ismerték meg, s azóta csak nőtt a presztízse, mert nagy képzelőerővel és szívós energiával hajtja előre Nyugat-Európa fokozatos egyesülését.

Vajna János: Változatok a fundamentalizmusra


Egyes hírforrások szerint az algériai rendkívüli állapot kiprovokálásában komoly szerepük volt az „afgánoknak”. Ez valószínűleg túlzás, az intézkedést nem „provokálták”, az inkább logikus, előre látható következménye az előző lépésnek a második választási forduló elhalasztásának, az átlátszó fátyollal leplezett katonai diktatúra bevezetésének. De hogy a rendkívüli állapotot már most meghirdették, az csakugyan nem egészen független ezektől a bizonyos, macskakörmök közé tett „afgánoktól”, azaz az afganisztáni polgárháború fanatikus algériai önkénteseitől.

Vajna János: A homousion átkos végzete


Mivel az utcanevek megváltoztatása most úgyis divatban van, az jutott az eszembe, hogy kereszteljük át a Damjanich utcát. A gondolatot Molnár Gusztáv írása sugallta: neki – Vitéz János, Janus Pannonius okán – „nem idegenek a horvátok”, de annál idegenebbek az ugyancsak szomszéd szerbek. Ezt tételesen nem mondja ki, de a Magyar Hírlapban közreadott kétrészes cikke e meggyőződést árasztja. A javaslat tehát az volna, hogy a szerb származék és sajnálatosan ortodox hitű ’48-as tábornok névtábláját húzzák át vörös festékkel, s az új névtábla hirdesse Kollonich Lipót dicsőségét.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon