Skip to main content

Vajna János

Vajna János: Kit vesznek föl az európai klubba?


A véletlen úgy akarta, hogy szinte egy időben kerüljön a kezembe két újságcikk. Az egyiket az International Herald Tribune közölte, s ez azt próbálja megmagyarázni, miért gondolják Brüsszelben, hogy Görögországot kár volt fölvenni az „európai klubba”. A másik a Magyar Fórum legutóbbi számában jelent meg, s arról szól, hogy egyes újságok le akarják járatni a magyar külpolitikát.

Annyira sokatmondóak manapság a magyar külpolitika sikerei, hogy egyes újságok egyszerűen nem bírták ki, és kampányt indítottak a magyar külpolitika lejáratására – írja Csurka István lapja.


Vajna János: Kurdok védőőrizetben?


Kuvaitból kiűzték az iraki megszállókat, de a háború nem ért véget. A bagdadi vezetés, Szaddám Huszein és klikkje irtóhadjáratot indított az ország népe, főleg az Irak északi részén élő kurd lakosság ellen. Az asszonyokat és gyermekeket sem kímélő öldöklés elől már kétmillióan menekültek külföldre, Törökországba és Iránba.

Ez a fejlemény lehetővé tette, hogy azok az országok és országcsoportok, amelyek nem állták meg a helyüket az Öböl-háború vizsgáján, pótvizsgát tegyenek és javítsanak.


Vajna János: Megszegett sok esküvésed

Kohl elleni szövetség a Szövetségi Köztársaságban?


A jó étvágyú német kancellár ez idő szerint „karcsúsító” kúrát tart; idén is, akárcsak az előző húsvétokon, Hofgastein, a kies osztrák fürdőhely szanatóriumának orvosai próbálják megszabadítani fölös kilóitól. De van némi különbség az idei húsvét és az előző húsvétok között. Az idén a húsvéti szünet nem jár együtt a politikai szünettel. Az idén Kohlnak nemcsak a pocakját apasztják.

Apasztják a tekintélyét is, méghozzá jóval gyorsabban, mint a zsírlerakódásokat. „Kohl népszerűsége nagymértékben csökkent” – írja a The Times.


Vajna János: A hanyatló bonviván és a szögletes dalia


Miközben a rádió hírül adja, hogy Gorbacsov a hadsereg pártvezetőinek értekezletén beszélt, és azt mondta, a párt szerepe ismét erősödni fog, az International Herald Tribune moszkvai tudósítását olvasom. A tudósítást egy rosszul sikerült születésnapról. „A vendégek hallgattak, és úgy üldögéltek, mintha halotti tort ülnének. Gyászolták, hogy véget ért az álom, és nekik szembe kellett fordulniuk azzal az emberrel, akibe reményeiket vetették. Olyanok voltak, mint a hívők, akik ráébredtek, hogy nincs Isten.”

Az egybegyűlteket a 60 éves Jakovlev látta vendégül.


Vajna János: Hol vannak a katonák?

Jugoszlávia válaszúton


Amikor annak idején megszervezte az első tömegtüntetést, és rázúdította hadait a hódító körút első állomására, a vajdasági Újvidékre, Milosevics talán nem gondolta, hogy leendő ellenfelei kezébe is fegyvert ad. Milosevics kezéből Vuk Draskovics, a szerb megújhodási mozgalom vezetője ragadta ki a fegyvert: százezer tiltakozót vitt az utcára. Hiba volna úgy vélni, hogy a jó és a rossz, a demokrácia és a kommunizmus küzdelmének vagyunk a tanúi.

Vajna János: Egy, csak egy legény van talpon a vidéken


Látszat? Valóság? Valóság, de újszerű valóság. Egy legény van, de nem egyedül van, s azt, hogy talpon legyen, a többieknek is – az ENSZ zászlaja alá álló országok széles körű koalíciójának is – akarnia kellett. A sajtó, függetlenül e meggondolásoktól, hozsannázik. Levonja a fő tanulságot: nemcsak helyesebb, de kifizetődőbb is a békítgetésnél, az evés közben étvágyukat növesztő diktátorok körüludvarlásánál a bátor kockázatvállalás.

Vajna János: Az árulás dicsérete


Az áruló, akinek árulását dicsérem: Frederik Willem de Klerk, a dél-afrikai miniszterelnök. A dicséretes vétket avval követte el, hogy megnyitva a parlament új ülésszakát, „dél-afrikai nemzetről” beszélt. Nem a fehérek többségét alkotó búrok és kisebbségét jelentő angolok nemzetéről, hanem a fehérek és a tőlük idáig elkülönített feketék, „keverékek”, színesek (javarészt hinduk) most születő nemzetéről. Vagyis: azt mondta, hogy véget vet a faji szétválasztás rendszerének, a majd ötven éve tartó apartheidnek.

Vajna János: Az összeomlás


Kedden délután, amikor ez a cikk készül, még tart a háború. De már nem túl érdekes. Már az offenzíva kezdete előtt sem lehetett sok kétség afelől, hogy közeleg az iraki ellenállás összeomlása. A keddi hírek pedig tudtul adják, hogy egyre többen szeretnének fogságba esni, e tettel fejezve ki, hogy az iraki katonáknak és az iraki népnek elege van a háborúból és Szaddám Huszeinből. A hadsereg zöme pedig menekülve, űzve takarodik kifelé az elátkozott pusztasággá változtatott országból.

Vajna János: Végjáték az Öböl mentén


A történet – aminek végét az olvasó talán már ismeri, amikor ez az újság a kezébe kerül – Primakov iraki látogatásával kezdődött. A múlt szerdán, nyomban Gorbacsov küldöttének távozása után a bagdadi rádió feltűnést keltő bejelentést tett. Szaddám Huszeinre hivatkozva közölte, hogy „Irak kész kibővíteni együttműködését a Szovjetunióval és más országokkal, szervezetekkel annak érdekében, hogy békés, politikus, kiegyensúlyozott és méltányos megoldások szülessenek a térség legfontosabb témáiban, ideértve az Öböl helyzetét is”.

Vajna János: Washington mérlegre teszi szövetségeseit


„A szilikon legyőzi az acélt” – hirdették az elmúlt héten is az amerikai haditechnika csodálói. Véleményüket alátámaszthatja a hír: Bagdad azonnali hatállyal felfüggesztette a fűtőolaj árusítását, jóllehet télen az éjszakai hőmérséklet fagypont alá is süllyedhet Irakban. Schwarzkopf tábornok, a szövetséges csapatok főparancsnoka derűlátó: valószínűnek tartja, hogy az iraki hadsereg hamarosan összeomlik a bombák, gránátok, rakéták folytonos rohamának súlya alatt.

És még mi történt a héten?


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon