Skip to main content

4/XII. Az „édentől” keletre (és északra)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Munkanélküliség


Az ország egyes megyéi közötti különbségeket a hivatalos kiadványok és az újságok általában a munkanélküliségi rátákban mutatkozó eltérésekkel érzékeltetik. (Jó esetben. Rossz esetben a munkanélküliek száma alapján festenek teljesen félrevezető képet.) Mint közismert, Budapest és a legsúlyosabban érintett megyék között e tekintetben három-négyszeres, az átlagos és a legrosszabb helyzetűek között mintegy másfélszeres a különbség.

A ráta azonban nem igazán jó mérce akkor, ha célunk a jövedelemveszteség (és költségvetési teher) vagy más, az állástalanságból fakadó problémák érzékeltetése. Ezek függnek a munkanélküliség hosszától is, amelyről aggasztó képet festettek sorozatunk eddigi részei.


Az egy aktív lakosra eső munkanélküli segélynapok becsült száma 1991-ben
Az egy aktív lakosra eső munkanélküli segélynapok becsült száma 1991-ben



Mai ábránkon azt mutatjuk be, hány munka nélkül töltött nap esett egy-egy megye átlagos (aktív) lakosára 1991-ben. Mivel az éves segélynapok számát a hatóságok közvetlenül nem figyelik meg, az adat becsült: kísérleteim szerint azonban igen kevéssé érzékeny a becslés során alkalmazott feltevésre (amely az év elején segélyezettek korábbi munkanélküliségére vonatkozik), s így megbízhatónak tekinthető. Természetesen – mivel becslésünk a segélyregiszter alapján készült – az egy főre eső valóságos munkanélküliség az itt közöltnél minden megyében nagyobb.

Az „ember/napban” mért munkanélküliség tekintetében a különbségek igen jelentősek – sokkal nagyobbak, mint a ráta alapján mértek. Egy átlagos budapesti dolgozó mindössze három és fél napot „mulasztott”, a szabolcsi helyzet viszont – a mértékeket tekintve – egyenértékű azzal, mintha 1991-ben minden aktív kereső egy teljes hónapra kiesett volna a munkából. Szabolcs és Budapest között a különbség közel tízszeres, az átlagos megyék és a legsúlyosabban érintettek között pedig jóval több, mint kétszeres.

Mindez nemcsak arra mutat rá – hívebben, mint a ráta –, hogy mennyire különböző mértékben hatja át a munkanélküliség egy-egy régió társadalmát, hanem a jövedelemveszteség nagyságára is. Egyhavi kiesés a kereső tevékenységből a munkajövedelem több mint nyolc százalékának elvesztését jelentené, ha a csökkenés egy részét nem kompenzálná a segély. A segélyt azonban adókból fizetik, és az anyagi veszteség mérsékléséhez szükséges adó (amely, példánknál maradva, 4%-os kulcs esetén is a veszteségnek csak a felét védi ki) további munkahelyek megszűnéséhez vezethet.

(Következik: Aki szegény, az a legszegényebb)














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon