Egy barátunk jóvoltából, aki kölcsönadta kis víkendházát, idén nyáron családunk a gazdag magyarok között tudhatja magát. Megengedhetjük azt a luxust, hogy 12 teljes napot a Balatonnál töltsünk. A kis község, ahova jó sorsunk vetett, a Tihany és Badacsony között lévő, vidám hangzású Akali-Dörgicse. Nyugodt környék, a bennszülöttektől eltekintve kevés magyarral, annál több hollanddal, némettel. A lapok által említett idegenforgalmi lanyhulásból itt nem sokat lehet érzékelni: a kempingek, a strandok, a zimmerfrei-ok tele külföldiekkel.

A felelőtlenség napjának nevezte a döntés napját Mészáros István László képviselő az SZDSZ parlamenti sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor, aki a világkiállítási ügyben mondott szép parlamenti felszólalásában próbálta rávenni a koalíciós hallgatókat, hogy erezzenek felelősséget a közpénzek iránt, ezúttal a lerongyolódott ország – milliárdokhoz jutó egyházak párosítást helytelenítette.

„Ellenforradalmár volt” – magyarázta felháborodva a Moszkvából hazatelepült egykori kommunista emigráns, egyébként kedves idős hölgy. „Ellenforradalmár volt, szakállt viselt, 1956 novemberében. Most meg minden héten látom a tévében.” Kádár (újabban az MDF) kedvenc riporteréről volt szó.

Bizony a szakáll valaha a forradalom, később általában a lázadás szerény jelképe volt. ’56-ban a karhatalmisták, később a rendőrök úgy üldözték, mint száz évvel korábban a Bach-huszárok a magyaros bajuszt.

Később a rendőrök belenyugodtak, hogy némely emberek szakállt viselnek.

Beszélő: Most hogy túl van a kulturális bizottság előtti meghallgatáson, nem érezte-e megalázónak a szituációt?

Chrudinák Alajos: Dehogynem. Ha az embert kihallgatják, kérdőre vonják, magyarázkodásra kényszerítik, hogy én vagyok-e én, ezt tettem, azt tettem, ez mindig kínos. De ha úgy vesszük, egy közösség természetes igénye, ha alkotmány van, demokrácia van, parlament van, hogy kíváncsiak, ki a jelölt. Én talán ismertebb vagyok a néző, az átlagember számára, tudják, mit tett ez a Chrudinák eddig.

Remport Sándor (57 éves) és felesége (53 éves) tizenegy hónappal ezelőtt költözött a Kossuth Lajos térre, tüntetni. Nagy elődök példáját követték, akkorra már többen voltak a Parlament előtti gyöp ideiglenes lakói, sátrakkal, táblákkal, követelésekkel. Remporték törvénytisztelő emberek, annak rendje és módja szerint bejelentették demonstrációjukat a tüntetési ügyekben illetékes BRFK-n, s engedelmesen megfogadták a rendőrök tanácsát. Úgy tüntessenek, hogy „senki ne vegye észre”. Fóliafedelüket elrejtették a bokrok alatt, s naphosszat csöndben álldogálva várták, hogy győzzön az igazság.

Másfél évtized után végre eljött az ideje a kisebbségeknek is. Bizonyos fokig a helsinki folyamat logikájából fakadóan, másrészt a kelet-európai változások egyenes következményeként, a kisebbségi problematika szalonképes témája lett a zöldposztós csatatereknek; azaz ma már egyetlen diplomata sem találja – mint korábban – méltatlannak a többségétől eltérő érdekek komolyan vételét.

Csak az idén két konferencia is központi témájává avatta a kisebbségi jogvédelmet az épp most befejezett genfi s a szeptemberben kezdődő moszkvai.

A Magyar Fórum 1991. június 13-i számában megjelent egy nyílt levél Mécs Imréhez, dr. Mészáros Istvánhoz és szerény személyemhez. Vajna Iván budapesti rokkantnyugdíjas többé-kevésbé megátkozza benne a három szabaddemokrata-képviselőt, mert az SZDSZ „manapság az istentagadó-rabló-nemzetromboló kommunistákkal egy húron” pendülve támadja mindazt, ami nekünk, magyaroknak szent!” – Még hozzáfűzi, hogy mélységesen szégyelli, hogy valaha anyagilag is támogatott bennünket.

Bács, Békés és Csongrád tájain árkon-bokron át vágtat Iustitia. Varga István orosházi ügyvéd, helyi MDF-alelnök vezényletével listába gyűjtenek mindenkit, aki az elmúlt negyvenöt évben politikai és gazdasági bűncselekményeket követett el. A felelősségre vonás kezdő napja 1944. december 21. Ekkor ült össze Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, nyilvánvalóan a kollaboránsok és hazaárulók gyülekezete, miközben az igaz hazafiak a budai Várban meg a soproni gyepűn védték a hont Szálasi nemzetvezetésével.

Beszélő: Lezárult a parlament nyári, rendkívüli ülésszaka, akadémiai értelemben lezárult a parlament első teljes „tanéve”. Hogyan értékeled az elmúlt évet, a parlament s benne a Fidesz-frakció működését?

Orbán Viktor: Bizonyos szempontból nagyon kedvező, más szempontból nagyon kedvezőtlen pozícióból indult a parlament az elmúlt évi választások után. Kedvező pozícióból indult abból a szempontból, hogy minden szélsőség kint rekedt a parlamentből, tehát nem érték el a négyszázalékos küszöböt, se a szélsőbal, se a szélsőjobb.

Néhány szót arról, hogy mi milyen irányú változtatásokra törekedtünk.