Tardos Márton frakcióvezető, a tárgyalások moderátora


Beszélő: Miért volt egyáltalán szükség az SZDSZ-en belüli megállapodásra a platformok és az ügyvivői testület között?

– A történet nagyon hosszú, és nem hiszem, hogy most érdemes lenne az egészet elmondani.  A  küldöttgyűlés után sajátos helyzet jött létre: van egy vezetés, amely nem aktív, és vannak potenciális vezető tagjai a mozgalomnak, akik meg sem jelennek az  SZDSZ   megnyilvánulásaiban.

Pongrátz Gergely, az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke mintegy fél évvel ezelőtt megkeresett néhány kormányzati embert, köztük Antall József miniszterelnököt, hogy a Szabadságharcosok Otthonának létrehozásáról tárgyaljon velük. Pongrátz elképzelései szerint az otthonban, itthon nyomorgó és Nyugatról hazatelepülő ’56-osok kapnának helyet.

A kormányzat a maga sajátos módján támogatta az elképzelést. 1992.

– Végigverték néhány Vásárosnamény körüli falu cigánytelepét – dadogott bele a telefonkagylóba egy szabolcsi ismerősöm több mint egy hónapja.

– Bőrfejűek?

Úgy tűnik, minden elintéződött, az ártatlan erkölcsi elégtételt kapott, kártérítési igényét pedig polgári peres eljárásban érvényesítheti. Más kérdés, hogy lehet-e anyagi kártérítéssel ellensúlyozni az elveszített éveket, az elítélt és a hozzátartozók megaláztatásait.

Karácsony a kocsmában

1983 karácsonyán a tiszadobi kocsmában egyre kevésbé ünnepi a hangulat. A nehéz életű, többnyire képzetlen emberek kiisszák magukból a keserűségüket. A szesz hevíti az indulatokat. Jönnek a pofonok. Budai Kálmán maga is nekiáll verekedni három földivel.

1989-ben az akkori községi tanács terveztette meg egy székesfehérvári építész gmk-val. A kivitelezésre 1990-ben írtak ki pályázatot.

Embert próbáló feladatra vállalkozott a II. ker. Liberális Klubja. Egymás mellé ültette a három nagy szakszervezet (Liga, Munkástanácsok, MSZOSZ) egy-egy képviselőjét, hogy alkotó vitára vagy legalább közös pontok keresésére ösztönözze őket. A fórumon az MSZOSZ-t Schalkhammer Antal, a Ligát Őry Csaba, a Munkástanácsokat Palkovics Imre képviselte.

A hallgatóság nagy részét a szakszervezetek aktivistái és lelkesen jegyzetelő újságírók alkották.

K. M. A. nigériai illetőségű 21 éves fiatalembert félig-meddig tévedésből mentettük meg a kitoloncolástól március 19-én. Számunkra ismeretlen munkaadója, B. Szabolcs telefonált Kerepestarcsáról, hogy csináljunk valamit, mert az év végéig munkavállalási engedéllyel rendelkező fekete fiút aznap vagy másnap repülőgépre teszik. Egyébként a januári kőbánya-kispesti metróállomáson elkövetett s le nem zárt gyilkossági ügy koronatanúja. (A napi sajtóból az eset széles körben ismert: egy fekete ború fiatal férfi leszúrt egy fehér kamaszt.

Az 1047/1974./XI.18./ MT sz. határozat 3. pontját (amely szerint a rádió és televízió élén a Minisztertanács által kinevezett, miniszterhelyettesi besorolású elnökök állnak) a 27/1990. (VIII. 13.) Korm. számú rendelet hatályon kívül helyezte, és ezzel megszűnt ennek a két intézménynek az államigazgatási szervezetbe való betagolása.

A Közigazgatás c. folyóirat 1991. évi decemberi számában Dr.

A régi Országgyűlés 1989 végén hozott egy határozatot a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről. A határozat előzményei természetesen MSZMP KB-állásfoglalások és -irányelvek voltak, meg a többéves koncepció-készítgetés, jól fizetett tétovázás.

A hosszas készülődésnek legalább annyi haszna lehetett volna, hogy kiépül a majdani döntéshez szükséges információs és szakértői bázis.

Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő, a róla elnevezett törvény kiagyalója 1992. március 5-én az Össztűz című televíziós program vendége volt. Havas és Liszkai riporter urak nem kímélték az igazában rendkívüli módon bízó honatyát. Z. Zs. önmaga karikatúrájaként ismételgette vérszomjas vágyait, s egyre nyilvánvalóbbá vált az elfogulatlan néző számára, hogy az értelmes vitának nincs esélye a kamerák előtt. A riporterek már-már szánni kezdték az igaza mellett érveket felsorakoztatni nem tudó, s emiatt mind csökönyösebb képviselőt, ám ekkor Z. Zs. megpróbált kievickélni a csávából.