Egy nyugati országban az év első felében leülnek tárgyalni a közintézményeknél dolgozók szakszervezeteivel a következő évi költségvetésről. És minálunk? Működik ugyan az Érdekegyeztető Tanácsban a KIÉB (Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Bizottsága), de itt csak november tájékán lehetett értesülni a 10 százalék bér- és 5 százalék dologi automatizmus tervéről. Az érdekelt szakszervezeti tömörülés, a SZEF (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) a tiltakozáson kívül semmit nem tehetett.

Lezajlott az első nagy kormányellenes tüntetés, egyben első a hazai egészségügy történetében. A sérelem – mely több évtizedes – március 7-én hozta ki béketűréséből a megosztott és erősen hierarchizált egészségügyi társadalmat.

A helyzet értékeléséhez a tv meghívta dr. Surján László minisztert. Surján úr még a helyszínen megígérte a félszáz ezres tömegnek, hogy a tárgyalások folytatását kívánja.

Beszélő: Elemzésed egyik fontos megállapítása, hogy önálló erővé kezd válni az elégedetlenség. Milyen politikai esélyei vannak ennek az erőnek? Az OT-ülés vitájából kiderült, hogy ezt különbözőképpen ítélik meg az SZDSZ-en belül…

Azt hiszem, egymásra fektetünk két dolgot, ha így kezdjük a beszélgetést. Az elégedetlenség, a kielégületlenség és az ebből merítkező erő társadalompszichológiai dolog. Nagyon bonyolult, szétfolyó, a különféle rétegeknél nem egyformán jelentkező, mégis szinte kézzel tapintható jelenséggel állunk szemben.

Hámori Ernőné: Decemberben hoztuk létre az alapítványt abból a célból, hogy a háttér és támasz nélkül lévő kismamákat támogassuk: ingatlanvásárlás útján helyet biztosítanánk nekik. Így már a terhesség alatt felkészülhetnének a gyermek fogadására, és szülés után visszatérhetnének ebbe az otthonba, nem kellene elválniuk egymástól, a gyerekeket nem kellene csecsemőotthonba adni.

Beszélő: Mit jelent pontosabban az, hogy háttér és támasz nélkül?

H.

A mozgalom (angol rövidítése szerint) ILM célja az, hogy még a legsúlyosabban fogyatékos emberek is szabad akaratuk szerint, önállóan rendelkezhessenek az életükkel, döntéseiket, amennyire ez lehetséges, ne a fizikai állapotukból eredő kényszerek szerint hozzák meg. A mozgalom kiindulópontja az, hogy a fogyatékos és az „egészséges” ember között mindössze fizikailag van különbség, emberi és állampolgári jogaikban  egyenlőek!

A II. világháború után a nyugat-európai és az észak-amerikai országoknak szembe kellett nézniük a nagyszámú rokkant ellátásának gondjával.

Egy héttel korábban a parlamentben Katona Kálmán MDF-es képviselő interpellált a legfőbb ügyészhez: fellép-e az ügyészség a vagyonelszámoltatási avagy VIKSZ-törvény bojkottjával szemben. Györgyi Kálmán a most kezdődő per mellett megemlítette, hogy a MEDOSZ, a Fogyasztási Dolgozók Szakszervezete, továbbá a postások és a kereskedelmiek ellen is bírósági keresetet nyújtott be az ügyészség, sőt, ahogy a sajtóból is tudjuk, a Szakszervezeti Munkavállalók Szakszervezetének kaposvári egysége ellen már megszületett a bírósági döntés.

Pumukli ex machina

A múlt héten Pumukli pakolászott a szerkesztőségben, a cikk első részének javítani való szövegét átrakta a tördelnivalók közé, s ily módon kimaradt két fontos betoldás.

Az egyik: A rendőrségi közlemény kiadásáig a Vasárnapi Hírek kivételével a sajtó nem ad hírt a történtekről. A Vasárnapi Hírekből kiderül, hogy az MTI már szombaton hírt adott a rendőrgyilkosságról, ezt a közleményt azonban a hétfő reggeli lapok nem vették át.

A másik: 1988.

Mi az államtitok?

A hatályos, 1987-ben kelt 5. számú törvényerejű rendelet szerint minden államtitok, amit országos hatáskörű szerv vezetője államtitoknak minősített. Valamikor államtitok volt például egy sor bírói ítélet: még az elítélt sem kaphatta kézhez, hogy miért ítélték el. De még a pártállam utolsó évében is: ha az állampolgár panasszal fordult a katonai ügyészséghez, mert 1988. június 16-án jogellenesen vették őrizetbe, a panaszt elutasító határozatot elolvashatta ugyan, de nem vehette magához – államtitok volt.

Jó modorú posztmodern

E riportsorozat múlt heti adagjával alighanem sajtótörténeti rekordokat ostromoltunk meg: a POLGÁRVÁROS kinyomtatott formájában nemcsak saját magát, hanem a következő (e heti) folytatást is agyonvágta. Először is S. kifogástalan modorú, lefegyverzően kedves polgármesterének rossz modoráról vetett oda egy megjegyzést nyeglén. A kéziratban ez állt: „Talán POSZTMODERN hajlamai ösztönözték az ifjú és igen jól kvalifikált polgármestert, amikor hivatalba lépése után azonnal hozzálátott, hogy apácákat telepítsen S.

A vallásosság ismérvei

Amikor a statisztikusok vagy a szociológusok megszámolják egy társadalmi csoport tagjait, akkor általában egy viszonylag jól kidolgozott kritériumrendszer alapján eldöntik, hogy ki tartozik oda, és ki nem. Ahhoz tehát, hogy a vallásos embereket megszámláljuk, tudnunk kellene osztályozni az embereket aszerint, hogy vallásosak vagy sem.