Skip to main content

Belföld


írja Pál apostol a Rómában élő zsidókeresztény gyülekezetnek, s ezzel arra a kikerülhetetlen és felcserélhetetlen feladatra utal, melyet a tanítványi közösségnek kezdettől fogva mind a mai napig és tovább vállalnia kell: tanítva és gyógyítva tanúskodni a megfeszített Názáreti Jézusról, hogy higgyenek benne. Az egyház soha és semmiért nem mondhat le erről, ez az opus propriuma. Sőt egyház csak ott van, ahol Krisztust hirdetik. A hely, az idő, a mód mind-mind mellékes.


S hogy milyen irányba tette meg ezt a nagy utat? A lap tavaly novemberi számában a szerkesztőbizottság egyik tagja „abban a reményben teszi közzé megfontolásra szánt észrevételeit”, hogy ezek „segíthetnek visszatéríteni a Nyugati Magyarságot arra az útra, amelyen jó darabig minőségi magyarság-szolgálatot végezve haladt, és amelyről az utóbbi időben letért”. Konkrétabban: „a Nyugati Magyarság átalakulása színvonala hanyatlását, mértékletessége feladását eredményezte.


Spätreakció

A vallási műsorokat több mint négyszeres terjedelemben szorították a háttérbe, a „háttérsávba”.


Részlet a Fekete Doboz riportfilmjéből


Mi mindannyian, itt, kínaiak vagyunk. Ideutaztunk Magyarországra. A maguk kínai követsége azt mondta, hogy magukhoz nem kell vízum. Teljesen rendben volt a magyarországi tartózkodási engedélyem. Dél-Afrikába akartam utazni, ezért elmentem a dél-afrikai képviseletre, ahol vízumkérelemmel beadtam az útlevelemet, és kaptam róla egy igazolást. Decemberben a rendőrök behatoltak a lakásunkba, kérték az útlevelemet és a tartózkodási engedélyemet, és mert azon az éjszakán nem találtam azt az igazolást, amit a dél-afrikai képviselet adott, először bevittek a IV.

Peták Istvánnal beszélget Révész Sándor


Beszélő: Az a szerkezeti átalakítás, ami a Tv2-n történik – a szakszerkesztőségek felállítása – beleillik abba az átszervezési folyamatba, ami Hankiss Elemérrel elkezdődött ebben a televízióban, vagy ez egy attól független, arról leváló folyamat?

Én azt gondolom, hogy abszolút mértékben beleillik. Annak idején csak a főszerkesztőségek felszámolásáról volt szó, és az első változatban még nem volt egyértelműen és tisztán megfogalmazva a szakszerkesztőségek helye, szerepe, az intendatúrákon nem épült ki rögtön a szakszerkesztőségi rendszer.



Beszélő: Bécsben, némi malíciával úgy fogalmaznak, hogy a nyugat-keleti hírszerzés fő találkozópontja ma már nem az osztrák főváros, inkább Budapest…

Dr. Gálszécsy András: Azt hiszem, az ősi császárváros azért még ma sem panaszkodhat. De Magyarország nyitottsága kétségtelenül lehetővé teszi, hogy ilyen jellegű börze itt is kialakuljon.

Az együttműködés sémái

Beszélő: Tudjuk, hogy a rendőrség jelentékeny segítséget kapott az elmúlt két esztendő során külföldről. Számíthattak-e hasonló támogatásra a titkosszolgálatok?

G.









Nem tehetünk róla, de nekünk a mégoly fekete bőrű, gyanús idegenről is az emberi jogok jutnak eszünkbe. S élénken emlékszünk azokra a boldogtalan időkre, amikor azoknak a magyar állampolgároknak, akik leginkább rászorultak volna egy civilizált, demokratikus állam menedékjogára, nem volt érvényes útiokmányuk, s akit visszaadtak a népi demokratikus magyar államnak, annak legalábbis a politikai rendőrség zsarolásával és kellemetlenkedésével kellett szembenéznie. De még azokra az időkre is emlékszünk halványan, amikor a tiltott határátlépésért akár halálbüntetést is lehetett kapni.


Dramolett a parlamentben

Államtitkár: Akinek lejárt a tartózkodási engedélye és
nem hagyja el az országot, azt ki kell utasítanunk.
Haza kell őket szállítanunk, sajnos.
Képviselő: De hová?
Államtitkár: A kínaiakat Kínába.
Képviselő: Milyen rendszer van Kínában?
Államtitkár: Hogyhogy milyen rendszer?








Beszélő-beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal


Beszélő: Egy évvel ezelőtt, az SZDSZ 1991. kora tavaszi küldöttgyűlésén azt mondtad, nem akarsz tisztséget vállalni az SZDSZ-ben, nem tartod magad alkalmasnak. Azt is hozzátetted, igazán örülnél, ha a kormányból egyszer valaki elismerné, hogy nem alkalmas valamire.

TGM: Nem gondolom, hogy miniszteriális férfiú vagyok, és, megismétlem, nem ártana, ha időnként másoknak is kételyei támadnának önnön adottságaikat illetően.



Lelki terror

– Bojtos Tiborné, Amberger Erzsébet vagyok. Az egyik áldozat a keresztanyám, a másik pedig a nagymamám volt. Mivel nem tudom kizárni az érzelmeimet, ezért tisztában vagyok azzal, hogy szubjektivitással vádolhatnak meg. Ennek ellenére, felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy Kőszegi Lajos nem hirtelen felindulásból és nem pillanatnyi elmezavar hatása alatt mészárolta le a hozzátartozóimat, hanem előre megfontolt szándékkal gyilkolt! És most, hogy a halottak nem beszélhetnek, a gyilkos ingyen sajtókampányt folytathat.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon