Skip to main content

Belföld


XXXIV.

Unalmas ez a téma sokaknak,
Vagy pláne sértő is nem egyre.
De a szegénység zsörtöl egyre,
Bosszús, rebellis, csúnya szerzet,
Könnyen csípősre jár a nyelve,
S ha szólni nem mer – gondol egyet.

És magára húz egy bőrkabátot helyszínbiztosítás közben, hajnalban 4 óra 50 perckor, rablás után. Január van, ez évi hideg. Elfér a téliesített rendőregyenruha alatt a farkasbunda bélésű félkabát, drága, nappacucc – a profik egy halommal vittek belőle. Mentheted az irhádat!









Beszélő-beszélgetés dr. Kacziba Antallal, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatójával


Beszélő: Nagyon általános kérdéssel kezdjük: milyennek látja a bűnözési helyzetet?

– Általános kérdésre nem szokványos feleletet adok. Nincs jelentősége annak, hogy én milyennek látom a bűnügyi helyzetet. Jelentősége annak van, hogy a polgár hogy érzi magát a jelenlegi közbiztonsági viszonyok között. A szakma szempontjából a bűnügyi helyzetet megítélni a statisztikából szokták. Eszerint a kialakult bűnügyi helyzet sokkal kedvezőtlenebb, mint néhány évvel ezelőtt volt, és sokkal kedvezőtlenebb, mint amilyennek szeretnénk.


Hankiss Elemér a kulturális bizottság előtt


Május 21-én a televízió elnöke megjelent a kulturális bizottság előtt, és a honatyák helyenként igen szórakoztató kérdéseire helyenként igen szórakoztató válaszokat adott. A zsúfolásig megtelt ülésteremben nyolc órán keresztül főttek egymás levében a bizottsági tagok, a meghívottak, az érdeklődő képviselők és az újságírók. Döntés nem született, a meghallgatás május 28-án folytatódik. Hogy mivel folytatódik, és miért nem született döntés, az nem egészen világos, hiszen a képviselők minden kérdést előadhattak, amit elő akartak adni, s Hankiss Elemér valamennyire válaszolt.

kezdő és haladó múzeumigazgatóknak


A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban új pályázati rendszert készítenek elő a közgyűjtemények és múzeumok igazgatói tiszteinek betöltésére. A nyilvános pályázat nem titkolt célja úgymond az intézményi belterjesség megszüntetése, és az egyenlő esélyek biztosításával egy olyan szakmai réteg megmozgatása, amelyik eddig politikai és személyes okokból háttérbe szorult. A szakértelem és az emberi alkalmasság legfőbb feltételeinek eleget téve kell a valódi demokráciát érvényre juttatni e vezetők kiválasztásánál – bocsátotta előre lapunknak adott tájékoztatójában dr.

Surányitól Pohárnokig


Tények

Az alábbi kronológiát a MIF Egyetemi Tanácsának (ET) diák tagjai által összeállított tájékoztatóra, illetve az ahhoz fűzött (cikkünkben kurziválással jelölt) megjegyzésekre támaszkodva készítettem.

1991 tavaszán a rektori tanács kérésére a MIF jövőjére vonatkozó javaslat kidolgozására választott tanár-hallgató bizottság (THB) állást foglalt egyhangú szavazattal a rektorváltás kérdésében:

– Az új felsőoktatási törvény hatálybalépéséig a rektorválasztás rendje nem határozható meg.

– Az átmeneti időszakban a főiskola folyamatos működés









A részvételi arány valóban alacsony volt. Persze attól függ, mihez képest. Az érvényességhez szükséges 50 százaléktól mindenesetre messze elmaradt. Elmaradt a ’90 tavaszán megrendezett általános választások második fordulóbeli 45 százalékos részvételi arányától is, de ha figyelembe vesszük, hogy az időközi választásokon mindenütt a világon lényegesen alacsonyabb a részvétel, akkor ebben az összevetésben az elmaradás már nem tűnik olyan nagynak.

Beszélő-beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal


Beszélő: A történelemtankönyvek hagyományos képe azt sugallja, hogy a nagy társadalmi változásokat jelentős elméleti mozgalmak előzik meg és készítik elő. E várakozásokhoz képest meglepő, hogy az 1989-ben kezdődött változások látszólag „elméletmentesen” zajlottak le.

– Először is nem hiszem, hogy a változásokat Kelet-Európában nem előzte meg nagyon komoly elméleti szemléletváltozás és előkészítés, elvégre a hetvenes évek óta létezik demokratikus ellenzék.


– szemelvények és dokumentumok az Országgyűlés Kulturális Bizottságának múlt heti üléséről –


„Ez egyáltalán nem rendes per… Nincs szükségünk palotai szőrszálhasogatásra”
(Marat)

„Önöknek nem ítéletet kell hozniuk egy ember mellett vagy ellen, hanem intézkedniük kell a közjó érdekében”
(Robespierre)





A Kulturális Bizottság kormánypárti többsége úgy vélte, hogy két-három óra elegendő lesz a bizottság számára ahhoz, hogy lelkiismeretesen kivizsgálja azokat a bonyolult jogi és politikai kérdésekhez vezető kifogásokat, amelyeket a miniszterelnök a rádió elnökének tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott, és döntést is hozzon ebben az ügyben.



Budapest XXIII. ker. Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
1277 Budapest, Manó tér 1.

Emlékeztető

Készült: 1992. április 16-án 17 órakor a XXIII. kerületi Polgármesteri Hivatal II. 201. sz. hivatali helyiségében.

Tárgy: A Glob Biliárd Center (Bp. XXIII., Boldizsár u.








Beszélgetés dr. Sal Istvánnal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával


– A privatizáció és a vállalkozás tulajdonképpen elválaszthatatlanok egymástól. Az ankéton megjelentek nagy száma mutatja, hogy a téma nagyon érdekli az egészségügyben dolgozókat. Aki erre a fórumra elment, meg szerette volna ismerni a kormányzat koncepcióját és a liberális alternatívát. Sajnos azonban egyik sem derült ki… Ezzel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamarának saját, kidolgozott koncepciója nincs; nem is feladata, hogy ilyennel rendelkezzék.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon