– A nyugati kormányok mindig azt hangsúlyozzák, hogy semmiképpen sem szeretnék egy kalap alá venni az adósokat. Szerintük minden adós külön eset, s ennek megfelelően kell kezelni őket.
Magyarországot a hitelezők azonban mintha mégis bedobták volna a kelet-európai kalapba.


– Ez csak részben igaz. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy a hitelezők magatartása nagyon megváltozott Kelet-Európával szemben.

– Ön kitartóan támadja a propagált közlekedésfejlesztési elképzeléseket. Mi a helyzet most Budapesten?


B. B.: Két nagyberuházás terve túl van a legmagasabb fórumon is, és a kormány előtt fekszik. Az egyik a dél-buda–rákospalotai metró. Első ütemben a középső szakaszát akarják megépíteni, a Bocskai úttól a Keleti pályaudvarig. Skála–Móricz Zsigmond körtér–Gellért tér–Kálvin tér–Keleti.

A napjainkban zajló tulajdonoskreáló, vagyonátmentő és pozícióteremtő kísérletek többsége a jelenleg érvényes törvények betartásával játszódik le. Olyan, jogilag támadható felület, mint az a néhai MSZMP egyik-másik próbálkozása közben ismertté vált, csak ritkán adódik – s az egyszerű állampolgár legfeljebb erkölcsi alapon kérdőjelezheti meg a már megkötött egyezségeket. Ez azonban a törvényes elégtételhez kevés. Így még azt sem tudhatjuk, hogy egyáltalán eséllyel indulhatnak-e harcba a III. kerület lakosai tanácsukkal szemben az Óbuda-sziget megmentéséért.

Happy enddel zárult a parlament legutóbbi ülésének vitája – olvasom –, ahol „késhegyig menő, kőkemény alkukban megformálódtak … a kompromisszumok” – fogalmazott a múlt hét csütörtökén a Magyar Hírlap közgazdász szerzője a tanulságokat elemezve. Sikerült a parlamentnek rászorítania a kormányt a tartalékok feltárására, állapította meg elégedetten. Mindezt éppen aznap írta, amikor a nyomdából kikerült az 1990. évi gazdaságpolitikai program új változata. Eszerint a költségvetés ez évi hiánya már nem 19-20 milliárd forint, hanem 45-50. Igaz, a források is „kibővültek”.

A nemzeti kormány érdekes lépéssel deklarálta a hónap elején össznépi mivoltát. November 20-ig azonnali hatállyal fölfüggesztette a hivatalos néven turistaellátmánynak nevezett valutaapanázs folyósítását, a továbbiakban pedig jelentős szigorításokkal korlátozta a lakosság valutaellátását. A rövid bejelentést hosszú indoklás követte; majd másnap ismét tömött sorokban vágtak neki a határnak az emberek.

Miután éppen azon a napon deklarálta a nemzet kormányának önmagát a Németh-féle kabinet, legalábbis kockázatos módon próbálta megnyerni az állampolgárok bizalmát.

Az Európai Gazdasági Közösséghez vezető út tekervényes labirintus, amelyben könnyebb eltévedni, mint célba jutni. Minden útelágazásnál a legkülönbözőbb akadályok állnak: aki átugrotta a politikai előfeltételek korlátjait, az általában a gazdasági és kereskedelmi érdekkülönbségek göröngyeiben botlik meg. Ezt meg kellett tanulnia a büszke Angliának is a hatvanas években, Spanyolországnak és Portugáliának a hetvenes évek végén: ezt tapasztalja napjainkban Törökország, amely három évvel ezelőtt, és Ausztria, amely az elmúlt évben jelentette be csatlakozási szándékát.

A statisztika margóján


„És lőn azokban a napokban, Augustus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeírattassék. …Mennek vala azért mindenek, hogy beírattasanak, ki-ki a maga városába. Felmérte pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt: Hogy beírattassék Máriával, aki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő születésének napjai.

Amikor hivatalos vagy kormányzati lakáspolitikai koncepcióról beszélünk, olyan dokumentumra kell utalnunk, amelyet teljes terjedelmében nem hoztak nyilvánosságra. Annyit tudunk róla, hogy létezik, hogy hosszú évek óta folyó kollektív munka eredményeként állt elő.

– Magyarország elképesztő adósságot, mintegy 18 milliárd dollárt gyűjtött össze az elmúlt tizenöt évben. Sokak szerint ezért nemcsak az ország kormánya, hanem a hitelező pénzügyi szervezetek és bankok is felelősek.


T. M.: Ha ezt kérdezi, akkor nemcsak a 80-as évekről, hanem a 70-es évekről is beszélnünk kell. Akkor az olajárrobbanás után rengeteg szabad pénz áramlott az európai pénzpiacra, s a bankárok nem kontrollálták megfelelően a piacot.

Ellentétben a többi kulcsfontosságú törvényjavaslattal, az ÁSZ-kódex átugrotta a politikai egyeztető tárgyalások lépcsőjét. Történt pedig ez oly módon, hogy az előterjesztés dicsősége – és felelőssége – a kormányról az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságára csúszott át, amely testületet a háromoldalú tárgyalások döntései eleve nem kötelezhetik.