Skip to main content

Beszélő hetilap, 26. szám, Évfolyam 5, Szám 27

(Forgács Éva): Egy kisded megjegyzései

Iványi Gábor: Testvér lészen minden ember

lt [Solt Ottilia] - nl [Neményi László]: Nigériai demokrácia / Az új ember / A kurd kérdés / Még mindig Szaddám / Te Keletre, te Nyugatra… (elvtárs…) / Te pedig Északra… / Ha hallgattál volna…

–eö– [Eörsi János]: Kit igazol az ÁSZ?

A Magyar Televízió gazdálkodása

révész: Így hazudtok ti!

Bori Erzsébet: Búcsú-pillantás

Turcsányi Sándor: Rosálás

kf–lt–nwa [Kőszeg Ferenc–Solt Ottilia–Nagy W. András]: Nép, nemzet, aprópénz

Beszélgetés Balás István kormánypárti képviselővel

Kőszeg Ferenc: A botrány legalitása

Bányai Péter - Saszet Ágnes: Leleplezés – és?

Orosz István: A legalitás botránya

: Ki pénzeli a pártokat Nyugat-Európában?

Gyurovszky S. László: Politikai instabilitás Szlovákiában

Kőbányai János: „Jajjal teli Szerbia ormán…”

III. rész – „…s várja a véget, a sűrű homályba bukót, a csodákat.”

Bikácsy Gergely: A pácban, avagy mozikeresőben

Majoros Sándor: Egyedül a moziban

Kálmán C. György: Egy tekercs

Szilágyi Andor: Hogyisiglen

Nem írá Meg az Úr Folyó Esztendejének Júniusa Idusán Sem az Magyaroknak Szána Hymnusát a ditső Költsey Ferencz, myként Professiore Galváni Lajos Sem Fedezé Fel az ő Híres Galváni-elemét, Mert Hogy Gondolatai Ködéből előüget ő, Fedőneve Fedő (Rasputin) és Azonvást Működésbe Lépe. Is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon