Skip to main content

Beszélő hetilap, 30. szám, Évfolyam 5, Szám 32

(Ladányi András) - A Szerk.: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

(nl) [Neményi László]: A feudalizmus építésének útján

(nl) [Neményi László] - tp [Tálas Péter]: Major és az euroszkeptikusok / Marad a (nyugat)német Alaptörvény / Javul, romlik vagy fokozódik… / Kezdjük az alapoknál / Expo-csibe / Fekete Gyula aláírta volna

Eörsi János: Aki vet, az arat?

Zolnay János: Nyugta/lanság

Megállapodás a kiskereskedők nyugtaadási kötelezettségéről

Kőszeg Ferenc: „A kikérdezés – kemény tortúra”

Beszélgetés Bárd Károllyal

Hamberger Judit: Szigorúan ellenőrzött határok

Lubos Palata: Klaus miniszterelnök téved

Yehuda Lahav: Drámai döntések előtt

Joszi Szarid: Mihez van joga az ellenzéknek?

Orosz István: Esküdtszék és méltányosság

Harmat Pál: A publicisztika éjjeli menedékhelye

Zolnay Tamás: Szétmorzsolt Amerika

Arthur Schlesinger Jr.: The Disuniting of America: Reflecions on a Multicultural Society (A. Knopf, New York, 1992)

Kozák László: Bartók-fesztivál Szombathelyen

Új zene, régi nóta

Bori Erzsébet: Utas és napvilág

Hajdu István: Északfény díszdobozban I.

Stockholm

Marno János: Túlvilághiány

(Filmlevél 2.)

Nagy Bálint: Fleurovics és Borderovszkij

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon