Skip to main content

Belföld

Kartal Zsuzsa: „Mi épült azóta itt?”

Beszélgetés Darvas Ivánnal


– Hogyan lett ön független képviselőjelölt?

Darvas Iván: A Szabad Demokraták Szövetsége megkérdezte, vállalok-e képviselőjelöltséget. Azt feleltem, igen, de nem mint az SZDSZ képviselője, hanem mint olyan ember, akit ők ismerni vélnek, és támogatni is hajlandók. Egy-két nappal később felkérést kaptam a Magyarországi Szociáldemokrata Párttól, hozzájárulok-e, hogy ők is támogassanak. Szabad demokrata barátaim azt mondták, nincs akadálya, hogy két párt is támogasson. Ez függetlenségemre is garancia.


–t [Solt Ottilia]: 1 éven belül gyógyuló végleges állapot?

Bagatelle 3.


Sz. P., Heine-Medin kór következtében béna lábú II. kerületi lakos – miután türelmét vesztette a rokkantaknak kiutalható speciális Trabantra várakozván – múlt év őszén vásárolt egy használt Trabantot, átalakíttatta, és folyamodott a tanácshoz a rokkantakat megillető benzin-hozzájárulásért. Mellékelte az Országos Orvosszakértői Intézet 1989. III. 14-én kelt, 81.900/89. sz. bizottsági véleményét, mely szerint (rokkant) „állapota végleges”.

1990. január 15-én ismét igényelte az esedékes benzinpénzt.


F. Havas Gábor: A belső elhárítás belső szemmel

Beszélgetések Bajcsi István volt állambiztonsági tiszttel – II. rész: A politika belügy


– Ön 1987 decemberében került az állambiztonsági szolgálathoz. Napjainkig változott-e valamit a munka tartalma, jellege, célja?

Bajcsi István: Semmit. De hogy ezt érzékeltessem, élőbbről kell kezdeni. Én már bűnügyesként kapcsolatba kerültem a politikával, mert március 15-én bennünket is kivezényeltek. Ez is egy őrület. Hajnalok hajnalán ki kellett menni, és éjfélkor még ott hajkurásztunk 20 gyereket meg a Pákh Tibi bácsit. Na, szóval ’86 március 15-én volt a nevezetes lánchídi csata, amikor a Lánchídon a tüntetőktől begyűjtötték a személyi igazolványokat.


Solt Ottilia: Kié a gyerek?

A családjogi törvény módosításához


A „harmadik világban” a születő gyerek gyakorta áru, jószerivel az egyetlen értéktárgy, amit nyomorúságban élő anyja pénzzé tud tenni a nemzetközi piacon. A jóléti államokban ugyanis a szabad rendelkezésű gyerek hiánycikk: azok a meddő házaspárok, egyedülálló nők, akiknek boldogságához csak a gyerek hiányzik, nem találnak örökbe fogadható gyereket. (Saját társadalmon belüli diszkriminált etnikai kisebbségből származók – ha van ilyen – nem jöhetnek szóba.) Tervezett és várt, legalábbis fogadható gyerekek jönnek a világra, s szülőik fel is tudják nevelni őket.

Vági Gábor: Önkormányzati választék


1. Mi történjék a megyékkel? Erre a problémára négy, lényegében egyaránt megalapozott és reális megoldás kínálkozik. Az első szerint a megyék továbbra is önálló önkormányzati szintként működjenek. Legyen tehát választott (bár esetleg a lakosság által közvetlenül választott) képviselőtestületük, de feladataik előírásában meg kell „tisztítani” őket az eddigi funkcióhalmozástól, s így gyengíteni kell a megyei hatalomkoncentrációt. Ezek a megyék ugyanakkor nem lehetnek a helyi önkormányzatok hierarchikus „főnökei”.

Mészáros István: Törvény a vallásszabadságról – és akiknek nem tetszik

Ki miben hisz, abban üdvözül


Mennyire van vallásszabadság?

A vallásszabadság mértékét három „mutató” alapján szokták meghatározni:

– Milyen az állam és az egyház kapcsolata?
– Megvalósul-e az egyházak jogegyenlősége?
– Milyen korlátai vannak az egyházalapításnak?

1. Az új törvény – végre – nemcsak kinyilvánítja az állam és az egyház különválasztását, de megteremti hozzá a jogi biztosítékokat is. Kimondja, hogy az állam semmiféle szervet nem hozhat létre az egyházak irányítására, felügyeletére.








Bozóki András: Az Ellenzéki Kerekasztal (első) története


Előzmények

A Magyarországon 1988 őszén elfogadott egyesülési törvény legális hivatkozási alapot teremtett a kialakuló civil politikai szerveződések számára.


F. Havas Gábor: A belső elhárítás belső szemmel

Beszélgetések Bajcsi István volt állambiztonsági tiszttel – I. rész: A hálózat


Kezdjük talán ott, hogy hogyan került az állambiztonsági szolgálathoz?

Bajcsi István: A középiskolában nagyon rossz tanuló voltam. Azokkal az eredményekkel lehetetlenség volt bármiféle felsőfokú intézményben továbbtanulni. Kitanultam az autószerelést, el is helyezkedtem a szakmában, de úgy éreztem, hogy hosszú távon nekem ez a pálya nem gilt. Ezt követően bevonultam katonának, és a leszerelésem előtt olvastam az újságban, hogy jelentkezni lehet a Rendőrtiszti Főiskolára.


Bauer Tamás: Az okos lány


A „tömegek uszályában”

A választási program mindenekelőtt a gazdasági válságkezelés kérdéseiben igyekszik elhatárolódni a kormány politikájától. Lazuljon az adóprés, hirdeti a program, „az adórendszer nem rendelhető alá pillanatnyi kincstári szempontoknak”. Adózzon kevesebbet az is, aki alacsony jövedelmű, meg az is, aki többletteljesítménnyel szerez magas jövedelmet. Persze a költségvetési hiányt is mérsékelni kell, de az oktatástól, az egészségügytől, a tudománytól stb. ne vonjanak el pénzt. Vonzó követelések ezek, csak két dolgot nem tudunk.


Gyalázkodó nagyjaink


PETŐFI SÁNDOR:

„Szécsenyi olyan ember, aki a fogpiszkálókat is Angliából hozatja magának, élvén azon szent meggyőződésben, hogy a magyar ember hatökör az effélékhez.”

Lapok Petőfi Sándor naplójából (Megjelent 1948 májusában.) (P. S. Összes művei, Bp., 1956, 89. oldal.)

„Felszabadultunk a Metternich-kompánia alól, s kaptuk a Battyáni-minisztériumot (!). Erre ugyan elmondhatjuk, hogy »eben gubát«. Amaz tetteivel törekedett vesztünkre, emez tétlenségével fogja vesztünket okozni. Mi haszna, hogy a mód különböző?






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon