Skip to main content

Belföld

Ladányi János, Vargha Márton: Csaltak a katonák?


Magyarországon még elevenen él az elmúlt negyven év választási komédiáinak emléke. Sokan talán elképzelni sem tudják, hogy van tiszta választás is. Márpedig ahhoz, hogy a márciusi választások után létrejövő új, köztársasági parlament legitim legyen, erre van szükség.

A szavazatszámlálás és -összesítés tisztaságát legjobban a teljes nyilvánosság biztosíthatja. Minden induló jelölt, minden párt számára meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ellenőrizhesse a szavazatszámlálás és -összesítés eredményét, s ha gyanú támad benne, kérhesse az újraszámolást.


– és –: Tábornoki hatalomátmentés

Átszervezés a Honvédelmi Minisztériumban


A szabad választásokig már csak napok maradtak hátra. Rövidesen új parlament, új kormány alakul. Az államhatalom szervei nagy változás elé néznek. Ám egyes tárcáknál már szinte be is fejeződött az átszervezés. Közismert, a Honvédelmi Minisztérium eléri néhány hónapja már civilként áll a miniszter, Kárpáti Ferenc, ám ez csak egyik része a változásnak, a lényeg, hogy megváltozott a minisztérium feladata, és létrejött a honvédség parancsnoksága.

(–a): A nagy átmentés

A „megújult” SZOT-ról, a Liga elnökével


– „Békejobbról” a SZOT-vezetők iránt természetesen szó sincs, ez a vezetés a vagyonbotránnyal becsapta, illetve be akarta csapni a Ligát, hogy másról itt ne is essék szó. Ami az egyes szakszervezetek tagjait illeti, mi nemcsak a magunk számára követeljük a szervezkedés szabadságát, hanem minden más legitim szakszervezet jogait is elismerjük. De csak olyan szakszervezetet tekinthetünk legitimnek, hitelesnek, amely ugyanezen demokratikus elvek alapján áll, és ezek szerint is cselekszik.

Bozóki András: Az Ellenzéki Kerekasztal (első) története

(2. rész)


Azzal, hogy az Ellenzéki Kerekasztal nem ment el az MSZMP által 1989. április 8-ra kitűzött látszattárgyalásra, megőrizte egységét, és megteremtette annak lehetőségét, hogy későbbi valódi tárgyalások főszereplője legyen.

Ettől kezdve az EKA következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokon a tárgyalóasztal ne kerek, hanem szögletes legyen, mert ez fejezi ki a tárgyaló felek szembenállását.


p. m. [Pap Mária]: Eldübörgnek testvéri tankok…


K.: Hogy kerültél a delegációba?

V.: A január 5-ei Nemzeti Csúcstalálkozón Németh Miklós jelezte, hogy a pártok képviselői részt vehetnek a tárgyalásokon.


S. [Solt Ottilia]: A titokzatos pályázat és más helyesbítések


Bizony homályos ez a munkásőrvagyon. Az iskolaalapítók kalandjairól szóló múlt heti cikkünkben sajnálatosan elfelejtettük megemlíteni a munkásőrség némely ingatlanára kiírt, és a Magyar Hírlap február 1-jei számában közzétett pályázatot. Mondanivalónkat ez kevéssé változtatja meg. A világi zsidó iskola alapítványnak figyelmébe ajánlott négy munkásőrépület közül kettő nem szerepel a nyilvános pályázatban (Vizafogó utcai és a kispesti). A súgás ténye fennáll, a ködösítés gyanúja jogos.

Rosszul írtuk azonban az amerikai pártfogó nevét. Helyesen: Ronald S.


– pap –: A demokratikus ellenzék nemzetközi találkozója (március 3–4.)

Az illegalitásból a törvényhozásba


A hét végén Kelet-európai szolidaritás – európai integráció címmel nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten az SZDSZ.

A résztvevők részben még a hetvenes évek végén kerültek kapcsolatba egymással, nem éppen nyugodt körülmények között, s tartották fenn, sőt bővítették együttműködésüket a nyolcvanas években minden rendőri akadályoztatás ellenére. Börtöntöltelékek, fantaszták, a tegnapi Kelet-Európa máskéntgondolkodói jöttek össze ezen a konferencián, akiket realistává ütött a történelem.


–lt [Solt Ottilia]: Ököl-jog államiság

(folyt.)


Múlt heti számunkban leírtuk az SZDP IX. kerületi képviselőjelöltjének, Dr. Domján Mihálynak, a Hőgyes Endre utca 15/a. sz. alatti kalandjait február 6-án. Azóta megtudtuk, hogy a BRFK helyszínen megjelent nyomozói két nappal később (hétfőn) feljelentést tettek a IX. kerületi kapitányságon a támadó, Derdák László ellen. A IX. kerület a BRFK-hoz fordult tanácsért, a BRFK kedden kivette az ügyet az kerület hatásköréből. A vizsgálati osztály feljelentés kiegészítést kért.

Közös nyilatkozat

Az illegalitásból a törvényhozásba


1989 a forradalom éve volt Kelet-Európában. Kézközelbe került a demokrácia és Európa egyesülése. Országaink közös tapasztalatokat visznek az egyesülő Európába: a totalitárius diktatúrák tapasztalatait. Közösek voltunk a diktatúra lerázásában is. Jövőnk is közös kell hogy legyen. Lehetségesnek és szükségesnek tartjuk, hogy együtt, összehangolva kapcsolódjunk be az új Európába.

Közös erőfeszítéseket kell tennünk gazdasági elmaradottságunk felszámolására is. A piacgazdaság létrehozásának együtt kell járnia a gazdaságainkat elválasztó korlátok áttörésével.


Krokovay Zsolt: Tüntessünk-e Grósz Károly ellen?


„A személyek elleni tüntetés nem lehet a demokratikus átalakulás eszköze…” – nyilatkozta Magyar Bálint (Magyar Nemzet, február 16). Holott, éppen ellenkezőleg, a személyek elleni tüntetés is lehet a demokratikus átalakulás eszköze. Lássuk, hogyan és miért.

Amikor bejárta a hír Tiszaszederkényt, vagy ahogy magyarították, Leninvárost, hogy az „elődpárt” legismertebb politikusa, a még tavalyi értelemben szocialista Grósz Károly fellép a helyi televíziós vitában, a rendőrségnek a felkészülés természetes kötelessége volt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon