Skip to main content

Belföld

(özv. Víg Andrásné): Földet vissza nem adunk?


Tisztelt Uram!

Az utóbbi időben a sajtó, a rádió és egyéb nyilatkozatokból az tűnik ki, hogy 1956 árnyékában a Rákosi-rendszerben velünk és rajtunk esett törvénytelenségekkel nem törődik senki. A különböző pártok még azt is kijelentik, hogy a mi jogsérelmünk orvoslása (családi házaink és földjeink törvénytelen államosítása még az akkori rendelet szerint is, hisz a kulákházaknál nem volt 6 szoba, de volt istálló és ól) újabb igazságtalanság lenne a most falun lakó tsz-tagokkal szemben is, azt persze nem fejtik ki, mért gondolják ezt.


K. F. [Kőszeg Ferenc]: Párt és állam

Botha Magyarországon


Szabó Miklós meggyőzően érvel amellett, hogy Magyarországnak érdemes gazdasági és később esetleg diplomáciai kapcsolatba lépni a Dél-Afrikai Unióval, amelynek politikai rendszerét a világ országainak többsége elítéli. A kapcsolatból származó gazdasági előnyök nyilvánvalóak, és joggal hivatkozhatunk arra is, hogy Magyarország kontaktust keres az Unióban élő magyarokkal. Hazánk az Uniónál kevésbé demokratikus országokkal is kapcsolatban állt (pl. testvéri szomszédainkkal a közelmúltban is), és áll ma is például Albániával, Kínával vagy Iránnal.

Révész Sándor: A nevelőotthon és a rendőrség

I. Megint jöttek, megint vertek…


A speciális nevelőotthonok között a Bokréta utcai volt a legspeciálisabb. Az intézmény – ebben a funkciójában – 1981 óta működik. Ez volt a büntetőtelep, ide kerültek a legnehezebben kezelhető fiúk. Ide söpörtek mindenkit, akitől a többi intézetben meg akartak szabadulni.

Az a fiú, nevezzük Andrásnak, aki az alábbiakat magnóra mondta, 1983-ban iskolakerülés és csavargás miatt került a Bokor utcába, bűncselekményt nem követett el.


(özv. Dr. Tar Lajosné), (özv. Lőrincz Zsigmondné): [Levél]


Tárgy: földvisszaigénylés
Melléklet: 2 db tulajdoni lap

HUNYADI Mg. Tsz.
ELNÖKÉNEK

APAGY

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírott özv. Lőrincz Zsigmondné (szem. szám: 2030403 2094), Nyíregyháza, Széchenyi út 28. II./9. sz. alatti lakos, valamint özv. Dr. Tar Lajosné (szem. szám: 2311221 0637), Nyíregyháza, Iskola út 5. fsz./2. sz. alatti lakosok az alábbi bejelentéssel élünk:

A Földhivatal nyilvántartásában is szereplő Apagy Hunyadi Mg. Tsz 3/0543.












Sz. M. [Szabó Miklós]: Az MSZP megtalálta a felelősöket


Az MSZP vezetősége nem mímelhetett tovább süketséget, és a maga módján felvetette a lezárulóban lévő korszak, a felszámolás alatt álló rendszer legfőbb politikai felelősségének kérdését. Az MSZP képviselőcsoportja felelősnek nyilvánította a bajokért Biszku Bélát, Gáspár Sándort, Korom Mihályt, Németh Károlyt és Pullai Árpádot. Azokról van szó, akikről még az MSZMP KB által kiküldött múltvizsgáló bizottság állapította meg, hogy a hetvenes évek elején a gazdasági reform politikai ellentáborához tartoztak.

(Gyulai László): [Levél]


Tárgy: Lőrincz Zsigmondné földjáradéka
Ügyintézőnk: Lukácsné

Lőrincz Zsigmondné

Nyíregyháza
4401

Földjáradékkal kapcsolatos panaszára az alábbiakat válaszoljuk:

A megküldött összeg földjáradék, és nem megváltás.

Termelőszövetkezetünknél Önnek a 3/0543-as tsz. különlapon 6 hold 32,65 ak., értékű földterülete van nyilvántartva.












Rákosi Judit: Másként szeretkezők

Homeros és ellenzéke


Terry Black fiúnak született. Szép, fürtös haja, kacérkodó nevetése, anyáskodó mozdulatai, megértő pillantásai miatt lánynak vélem. Terry még szimbólummá emelkedhet, mint a kelet–nyugati párbeszéd egyik mérföldköve. Mert tetszik valakiknek, vagy sem, a magyar homoszexuális fiú is a két rendszer közeledésének egyik előmozdítója volt. Mikor háromévi illegalitás után a múlt év januárjában nem kisebb testület, mint a Minisztertanács engedélyezte a Homeros, azaz a Homoszexuálisok Országos Egyesülete megalakítását. Tényt, a magyar „meleget” is ünnepelte a hazai és a világsajtó.

Révész Sándor: Az MSZMP két útja

XIV. kongresszusuk elé


A magyarországi pártrendszer még csak félig emelkedett ki az őskáoszból. A pártok normális esetben a politikai véleménytagolódás intézményei, a mi pártrendszerünk azonban jelenlegi állapotában inkább a társasági tagolódást, a mentalitások skáláját, a magát politikára szánt értelmiségi kör szociometriáját tükrözi. A pártrendszer kiépülésével egyidőben zajlanak az elmúlt évtizedek elfojtásait oldó tömeglélektani folyamatok, a tabuledöntés rítusai, a tiltott szimbólumok apoteózisa.

Kampánypróba

Sajtóelemzés


1989. október 1-jétől követtük nyomon a három újság összes közleményét a népszavazás körüli eseményekről és a politikai harcokról, beleértve a háromoldalú megállapodás aláírásáról szóló tájékoztatást. Az utóbbiban a Magyar Nemzet bizonyult a legtárgyilagosabbnak azzal, hogy nemcsak a megállapodás szövegét és az aláírók névsorát közölte, de az SZDSZ és a Fidesz állásfoglalását is az aláírás megtagadásának indokával.

Révész Sándor: A „nem”-ek arca

Göncz Árpád: Sem!

Ha Göncz Árpád döntései nem felelnének meg az Alkotmánybíróság határozatának, akkor nem támogathatnánk őket akkor sem, ha minden egyéb szempontból, fontos szempontokból ezt kellene tennünk. A köztársasági elnöknek jobb meggyőződése és az általa (is) hangoztatott érvek ellenére alá kellene írnia a miniszterelnök előterjesztését, ha nem feltételezhetné alapos okkal, hogy ezzel a közszolgálati médiumok személyi tényezők következtében azonnal és közvetlenül és másképp el nem hárítható módon képtelenné válnának valamely alapfeladatuk (például a pártatlan tájékoztatás feladatának) ellátására.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon