Skip to main content

Belföld

Révész Sándor: A nevelőotthon és a rendőrség

II. Rácsháború


A Bokréta utcai intézmény csakúgy, mint a többi speciális otthon, egyetlen célt szolgált, azt, hogy együtt (és a rendőrség keze ügyében) tartsa a bűnözővé válás útján haladó fiatalokat. A Bokréta utcában 1981 és 1984 között mindent megtettek azért, hogy az odakerült gyerekek ne térjenek le a börtönbe vezető útról.

A rendőrség a házat teljes egészében a magáénak tekintette. A nevelők nagy része nyugdíjas, leszázalékolt vagy apróbb-nagyobb stiklik, illetve alkoholizálás miatt elbocsátott rendőrökből, belügyi dolgozókból, egykori ávéhásokból, katonatisztekből állt.


További egyetértés


Egyetértünk azzal is, amit az MSZP kiáltványozott január 20-án az újságban. Veszély fenyegeti a békés átalakulást. Félő, hogy a szabad választások nem lesznek igazán szabadok. A köznyugalmat veszély fenyegeti, a pártérdekek mindenhatóságának, a nemtelen, demokráciákban nem honos módszereknek veszélye, a közrend, a közbiztonság és a közmorál aggasztó züllése.

Solt Ottilia: Hajh, kutyafáját, harcias legény!


Csurka István azt mondta a rádióban január 14-én kora reggel, hogy „Elég volt!” A BESZÉLŐ szerkesztősége LÉNYEGÉBEN (vö. Csurka: aki nekem [nekünk] útban van, LÉNYEGÉBEN kommunista, sőt – bolsevik, ld. még Rényi Péter, Szabó László, koncepciós perek) egyetért az író gondolatmenetével. Legfeljebb nem vagyunk annyira harciasak.

Fényi Tibor: Gazdálkodj okosan!


Bízhatunk benne, hogy akinek az Isten hivatalt adott, annak előbb-utóbb vállalkozókészséget is juttat hozzá. Az pedig aligha lehet kétséges, hogy az isteni adományból nem fognak kimaradni a Szociális és Egészségügyi Minisztérium vezetői sem, hiszen ők tudják: a központi költségvetésből a közeljövőben aligha juthatnak majd több pénzhez. Meg kell tanulniuk a meglévő pénzt, eszközöket jobban hasznosítani, ügyesebben forgatni, egyszóval: vállalkozni. Hogy efelé tartanak, annak máris számos jelét láthatjuk.

Szilágyi Imre: Kié lesz az Akadémiai Kiadó?


Az előzményekhez tartozik, hogy 1988-ban a vállalat vezetésének nemtetszésétől kísérve megalakult a TDDSZ helyi csoportja. Ez szóvá tette, hogy a nem túl rózsás helyzetben lévő vállalat főigazgatója 400 ezer forint prémiumot vett föl, ami az alkalmazottak 2500 forintos prémiumának százhatvanszorosa. Az új szakszervezet igényelte, hogy információt kaphasson a vállalat helyzetéről, s beleszólhasson a legfontosabb vállalati ügyek alakításába.

(Gyulai László): [Levél]


Tárgy: Lőrincz Zsigmondné földjáradéka
Ügyintézőnk: Lukácsné

Lőrincz Zsigmondné

Nyíregyháza
4401

Földjáradékkal kapcsolatos panaszára az alábbiakat válaszoljuk:

A megküldött összeg földjáradék, és nem megváltás.

Termelőszövetkezetünknél Önnek a 3/0543-as tsz. különlapon 6 hold 32,65 ak., értékű földterülete van nyilvántartva.












Sz. M. [Szabó Miklós]: Az MSZP megtalálta a felelősöket


Az MSZP vezetősége nem mímelhetett tovább süketséget, és a maga módján felvetette a lezárulóban lévő korszak, a felszámolás alatt álló rendszer legfőbb politikai felelősségének kérdését. Az MSZP képviselőcsoportja felelősnek nyilvánította a bajokért Biszku Bélát, Gáspár Sándort, Korom Mihályt, Németh Károlyt és Pullai Árpádot. Azokról van szó, akikről még az MSZMP KB által kiküldött múltvizsgáló bizottság állapította meg, hogy a hetvenes évek elején a gazdasági reform politikai ellentáborához tartoztak.

(özv. Dr. Tar Lajosné), (özv. Lőrincz Zsigmondné): [Levél]


Tárgy: földvisszaigénylés
Melléklet: 2 db tulajdoni lap

HUNYADI Mg. Tsz.
ELNÖKÉNEK

APAGY

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírott özv. Lőrincz Zsigmondné (szem. szám: 2030403 2094), Nyíregyháza, Széchenyi út 28. II./9. sz. alatti lakos, valamint özv. Dr. Tar Lajosné (szem. szám: 2311221 0637), Nyíregyháza, Iskola út 5. fsz./2. sz. alatti lakosok az alábbi bejelentéssel élünk:

A Földhivatal nyilvántartásában is szereplő Apagy Hunyadi Mg. Tsz 3/0543.












Révész Sándor: A nevelőotthon és a rendőrség

I. Megint jöttek, megint vertek…


A speciális nevelőotthonok között a Bokréta utcai volt a legspeciálisabb. Az intézmény – ebben a funkciójában – 1981 óta működik. Ez volt a büntetőtelep, ide kerültek a legnehezebben kezelhető fiúk. Ide söpörtek mindenkit, akitől a többi intézetben meg akartak szabadulni.

Az a fiú, nevezzük Andrásnak, aki az alábbiakat magnóra mondta, 1983-ban iskolakerülés és csavargás miatt került a Bokor utcába, bűncselekményt nem követett el.


K. F. [Kőszeg Ferenc]: Párt és állam

Botha Magyarországon


Szabó Miklós meggyőzően érvel amellett, hogy Magyarországnak érdemes gazdasági és később esetleg diplomáciai kapcsolatba lépni a Dél-Afrikai Unióval, amelynek politikai rendszerét a világ országainak többsége elítéli. A kapcsolatból származó gazdasági előnyök nyilvánvalóak, és joggal hivatkozhatunk arra is, hogy Magyarország kontaktust keres az Unióban élő magyarokkal. Hazánk az Uniónál kevésbé demokratikus országokkal is kapcsolatban állt (pl. testvéri szomszédainkkal a közelmúltban is), és áll ma is például Albániával, Kínával vagy Iránnal.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon